10.3. Az emlékezet zavarai
Az emlékezeti zavar tünetei általában 3-15 éves korban jelentkeznek. A megjelenés formája változó, attól függően, hogy melyik tanulási tevékenység elsajátításában okoz problémát:
Verbális akusztikus emlékezet
Ha a verbális-akusztikus emlékezet sérült, akkor a szövegre emlékezés már a kezdetnél elakadást okoz, ezért a gyermek el sem jut a műveletek kiválasztásáig. A bevésést nem a lényegre való támaszkodás irányítja, hanem egy-egy szövegrész izolált, mechanikus bevésése. Tovább rontja a teljesítést, ha az emlékezet munkáját nyelvi elmaradások fékezik.
A verbális információk megtartásáért felelős fonológiai hurok. Működésében fontos szerepet játszik:
Fonológiai hasonlósági hatás: az egymáshoz hasonló hangok felidézése nehezebb, mint a különbözőké.
Szóhosszúsági hatás: hosszabb szavakból kevesebbet tudunk megjegyezni, illetve felidézésük hosszabb időt vesz igénybe.
Artikulációs elnyomási hatás: ha szavak megjegyzése közben hangos artikulációt kell végeznünk, az sokszorosan megnehezíti a memorizálást.
Irreleváns beszéd - hatás: a megjegyzendő szavakhoz nem kapcsolódó és/vagy nem hasonló auditív ingerek kevésbé zavarják a megjegyzés folyamatát.
Szeriális (vizuális, akusztikus, intermodális) emlékezet
Itt egy mennyiséget és azok sorrendjét szimultán kell felidéznünk. Ha ez sérül, a tárolt egységek mennyiségének (kapacitás) és sorrendjének egyidejű felidézése nehézséget okozhat. A vizuálisan vagy akusztikusan bemutatott sorozatok reprodukálása egyaránt sikertelen lehet.
Hallgatók figyelmébe!
Az ilyen problémákkal küzdő gyerekek nem szeretik a meséket, mert a felidézés sorrendje rosszul működik, így a tartalom értése sikertelen lesz. A szóbeli számlálásnál a részeredményeket kiszámítják, de nem tudják megőrizni, ezért hibás megoldásokra jutnak.
Téri-vizuális emlékezet
A térben tájékozódás feladatai a vizuális egész részeinek, valamint a tériség kettősségének fenntartása. Ha csak homályos, nem szervezett képet alkot a személy az ábráról, az alakzatok bevésése a globális jegyekre összpontosul csupán, és a felidézés hiányos lesz. A hibás működés további következményeként nem rögzül például a téri helyzet szerint eltérő betűalakok különbsége. A felismerésnél ekkor csak az alaki azonosság az egyetlen szempont, a téri elhelyezés különbségére emlékezés már nem jelenik meg. Nehezítő tényező a matematikai műveletek sorrendjének felidézésében a műveletek irányának téri különbsége.
Szukcesszív (egymás utáni)- szimultán (egyidejű) emlékezet
Az egymás utáni események megjegyzési zavara. Az adatok önálló egységként „lebegnek” a memóriatárban, nem kapcsolódnak az előzetes ismeretekhez.
Hallgatók figyelmébe!
Ezt tapasztaljuk meg, amikor a tanulók az előzőleg tanult ismereteiket nem kapcsolják az újhoz.
A spontán szimultán emlékezet az epizódikus emlékezet sajátossága. Minden, ami az adott eseménnyel kapcsolatos, egyszerre idéződik fel. Az emlékezet zavara esetén töredékes a felidézés, lényeges elemek esnek ki.