15.1. A korrekt diagnózis alapelvei
Megbízhatóság – objektivitás: a direkt (közvetlen) mérés előnye az indirekt (megfigyelés) méréssel szemben, hogy kevésbé szubjektív. A megbízhatóság ismérve azt is jelenti, hogy nem függ a megfigyelő diagnosztikai tudásától, hiszen a mérést végzőnek a kapott mutatók alapján kell megállapítania a teljesítményt. Egy módszer, eszköz azon a tulajdonságát fejezi ki, hogy segítségével – ha ismételten ugyanazt a jelenséget mérjük – ugyanazt az eredményt kapjuk.
A szülői igényeknek megfelel: a szülő részletes tájékoztatást igényel gyermeke állapotával kapcsolatban. A diagnózis nem csupán adatközlésekre, hanem adatmagyarázásra is szolgál. A szülő számára érthető fogalmi használat, a kiinduló állapot magyarázata és a –lehetőleg kedvező-prognózis közlése a szülők igénye. .
Pontosság: a diagnosztikai elemzés induló állapot ismerete alapján egzakt adatokat közöljön a gyermek teljesítményéről. Nem hipotézisekre, előfeltételezésekre, hanem konkrét adatokra van szükség. Ezek az adatok a globális minősítés helyett analitikus diagnózist biztosítanak.
A stigma minimalizálása: egy diagnózis egyúttal státusba sorolást is jelent. Ez nem mindig kedvező az előítéletek és az előfeltételezések miatt. Bár egy diagnózis előnyökkel is járhat, hiszen így jut a különleges gondozási jogaihoz a gyermek, de a másik oldalról az előítéletek miatt megbélyegzés is lehet a kimenetel.
Hallgatók figyelmébe!
A stigma minimalizálása érdekében használjuk inkább a kódrendszert (lásd lejjebb) vagy írjuk körül az állapotot direkt megnevezés helyett.
Egy példa a „humánus” diagnózisra: „Például értelmi akadályozottság helyett „intellektuális, kognitív képességterületen fejlesztést igénylő gyermek” vagy mozgáskorlátozott/ testi fogyatékos gyermek helyett: „testi es motoros területen fejlesztést igénylő gyermek”, beszédfogyatékos helyett: „a nyelvi- es beszédfejlődésre irányuló terápiás beavatkozást igénylő.”(Lányiné, 2014. 5.)
Minden, a gyerekre vonatkozó adatot tartalmazza: a diagnózis egy olyan dokumentum, amely a gyermekhez tartozó iratanyag, így mindig magával kell vinnie, amikor más jellegű, vagy kontroll vizsgálatra van szüksége. A gyermekekre vonatkozó adatok közé tartozik a fejlődését segítő vagy akadályozó valamennyi tényező.
Érvényesség: a készség és képesség méréséhez adekvát eszközt, módszert kell alkalmazni. A kiválasztott eljárás releváns legyen, és ugyanazt az eredményt mutassa, mint amit ugyanazzal az eljárással más vizsgálatvezető is kapna.
Szakmai kontroll (evidenciák kontra tapasztalatok): adott teszt, eljárás értelmezése eltérő lehet, ezért fontos, hogy a mért eredmény validitását felülvizsgáljuk, vagy felülvizsgáltassuk.
Személyre szabottság – szubjektivitás: mindig az adott gyermekhez viszonyuló eljárásokat tervezzünk. Ezt meghatározza a vizsgálat célja, a gyermek életkora, eddigi nevelése-oktatása, illetve aktuális problémái.
A gyermek személyiségi jogainak figyelembe vétele: ne adjunk ki olyan adatokat, amelyek a gyermek megítélését károsan befolyásolják. (Lányiné, 2006)
Hallgatók figyelmébe!
A videó jelenetben a szülő elmeséli a gyermekéről készült első diagnózis közlését. Véleményük szerint hányszor és milyen pontokban sértették meg a közlők a korrekt diagnózis alapelveit?