7.1.2.1. A rendszerező képesség összetevőinek mérése

Kereső felismerés: A keresés készségének fejlettségi szintjét egy három részből álló feladat méri.

A konkrét feladatot egy bevezető példa előzi meg, melyben a logikai játék egyes darabjainak ismeretét vizsgáljuk. Ezt a bevezetést nem értékeljük. A bemutatás során külön-külön ellenőrizzük mind a négy szempontot: – méret, lyukasság, szín, alak – szerinti 11 tulajdonság ismeretét. Ha a gyermek rossz választ ad, akkor még egyszer megmutatjuk neki, hogy melyik az az elem, amit nem ismert fel.

Az egy tulajdonság felismerését 11 itemmel mérjük.

A feladat második részében két tulajdonság összekapcsolását végezzük 8 itemmel.(például kicsi és lukas vagy kicsi és sárga).

A feladat harmadik része három tulajdonság összekapcsolásával történő felismerést mér 8 itemmel (például lyukas, nagy és sárga elemet kell kiválasztani a gyermeknek).

Szelektálás: a gyermeknek megadott tulajdonsággal / tulajdonságokkal bíró elemeket kell kiválogatnia. A feladat három részből áll.

Egy tulajdonság megadása során azt kérjük, válogassa ki például az összes háromszöget. Csak abban az esetben fogadható el jónak a válogatás eredménye, ha az összes háromszöget kiszedte és nem szedett ki olyan idomot, ami nem háromszög.

Két tulajdonság megadásakor a gyermeknek például az összes nagy és kék elemet kell kiválogatnia.

Három tulajdonság megadásával a feladat például az összes lyukas, kicsi és zöld elem kiválogatását jelenti.

Egy tulajdonság megadásakor három item, két és három tulajdonság esetén négy item értékelése történik.

Szortírozás: ez a feladat is három részből áll. A szortírozást a logikai játék egy vagy több tulajdonsága alapján végzi el a gyermek.

A feladat első részében egy szempont (lyukasság, méret, forma, szín valamelyike) alapján 2-4 tulajdonságot adunk meg, melyek alapján 2-4 csoportot (halmazt) kell a gyermekeknek kialakítani a logikai játék elemeiből. (Például az egyik csoportba a lyukast, a másikba a nem lyukast kell kiválogatni). A feladat a szempontok száma miatt négy itemből áll.

A feladat második részében úgy kell két csoportot (halmazt) kialakítani a gyermeknek, hogy mindkét halmazt két tulajdonsággal jellemezzük. (Például az egyik csoportba a nagy és lyukas, a másikba a kicsi és piros játékokat kell kiválogatnia).

A harmadik részben három tulajdonsággal megadott három halmazt kell képeznie. Például az egyik csoportba a nagy és piros és négyzetek, a másikba a kicsi és lyukas és nem négyzetek, a harmadikba a kicsi és piros és nem kör alakú elemek kerülnek. A második és harmadik rész feladatelemeihez 1-1 item tartozik.

Sorképzés:

A sorképzés készségét mérő feladathoz a színesrúd készletet használjuk.

A feladatban először négy rudat, majd hat rudat, végül az összes rudat kell a gyermeknek sorba rendeznie nagyság szerint. Az összes rúd rendezéséhez felhasználhatja az előzőleg már kirakott négyes és hatos sorokat.

A feladatban külön item értékeli azt, ha a gyermek próbálgatás nélkül rakja ki a sort, hiszen ez már fejlettebb gondolkodási képességeket jelez. Összesen hat item értékelése történik meg a sorképzéses feladaton belül.

A rendszerező képesség fejlődési folyamatát tekintve átlagosan három évnyi fejlődési elmaradást mutatható ki a tanulásban akadályozott tanulók körében. Rendszerezési képességük spontán fejlődése harmadik osztályos kor körül, 80%pontos szinten megreked. Fontos további kutatási kérdés, hogy célzott fejlesztéssel elérhető-e esetükben ennél magasabb fejlettségi szint (Zentai, Fazekasné és Józsa, 2012).

A speciális nevelés mindig összpontosít a gondolkodás fejlesztésére. A rendszerező képesség kipróbálása tanulásban akadályozott tanulókkal a gyógypedagógiai diagnosztikai tevékenységet és a rá épített tervezést bővítheti. Olyan képességet mérünk, amelyet a tanítás-tanulás folyamatában rendszeresen igénybe veszünk. Spontán fejlődésre hagyatkozás helyett érdemes a mérőeszköz által felkínált készségösszetevőket mérni és fejlesztést tervezni rájuk. A fejlesztés alapja lehet a napi iskolai tevékenység valamennyi területe.