Skip navigation

9.2.1. A figyelem típusai a tudatos ráirányultság és az erőfeszítés alapján

Szándékos (akaratlagos) figyelem:a figyelmi tevékenység tudatosan tervezett és arra törekvő mentális erőfeszítést igényel. Az akaratlagos figyelmünk a feladattudatból, személyes szükségleteinkből, érdekeinkből táplálkozik. Figyelmünk kontrollálását segíti a tervszerűség, az önkontroll, a (külső-belső) motiváció és az érdeklődés is.

Spontán (akaratlan) figyelem:alapja a „mi ez” reflex (új ingerekre automatikusan megjelenő feltétlen reflexfolyamat). Az idegrendszer alapbeállítódása, hogy figyelmünk hirtelen, önkéntelenül egy ingerre irányul. Önkéntelen figyelmet váltanak ki a szokatlan, és vagy erős ingerek, mozgó tárgyak, élőlények. A spontán figyelem nem igényel figyelmi energiát, erősen érzelemvezérelt.

Automatikus figyelem: szintén nem igényel tudatos odafordulást és erőfeszítést sem. Gyakorlás révén alakul ki. Figyelmünket megosztjuk és egyidejűleg más párhuzamosan folyó tevékenységet is nyomon követünk. 

Kitartó figyelem (éberség): a figyelemnek az a formája, amely hosszú ideig fennálló nagymértékű mentális erőfeszítést igényel. Ilyen figyelemre van szükségünk minden probléma feltárásához, megértéséhez. A kitartó figyelem legnagyobb ellensége a mentális energia fáradása, ami az idő múlásával jelentősen csökken. A kitartó figyelmet befolyásolják motivációink, elvárásaink, érdeklődésünk, előzetes ismereteink és tapasztalataink egyaránt.