10.1.1 A tudáskínáló (magyarázó, kifejtő) típusú szövegek feldolgozása
Az ilyen típusú szövegek ismeretközlő vagy ismeretterjesztő céllal íródnak. Az ismeretközlők a különböző tankönyvek (biológia, fizika, kémia, stb.) leckéi, melyeket valamilyen módon el kell sajátítani a gyerekeknek. Az olvasókönyvek magyarázó típusú szövegei kimondottan ismeretterjesztési céllal íródnak, tehát nem az ismeretelsajátítás a cél. Témájukat tekintve nagy változatosságot mutatnak, hiszen állatok, növények, tájak, városok, épületek bemutatása és még sok egyéb is szerepel bennük. Bővítik a gyermekeknek az őket körülvevő világról szerzett tudását, tapasztalatait. Sok szám- és más adatot is tartalmaznak, de ezeket nem kell megtanulniuk a gyermekeknek, hiszen az érdeklődés, a kutatási kedv felkeltése az egyik céljuk. A másik hogy az ilyen típusú szövegek feldolgozásával a tanulni tanuláshoz adjunk segítséget a gyerekeknek. Az önálló tanulás alapja ugyanis az információk megtalálása, azonosítása, a köztük levő viszonyok feltárása, újabb kapcsolatok keresése, és az olvasottak elraktározása a memóriában. Ha az ismeretterjesztő szöveg feldolgozása közben képesek erre a tanulók, akkor könnyebb dolguk lesz, ha megtanulnivaló ismerettel találkoznak más tantárgyak esetében, illetve felső tagozaton. Tehát az önálló ismeretszerzés, az önálló tanulás előkészítéseként, „próbaüzemeként” is felfogható a magyarázó típusú szövegekkel való foglalkozás.
Nagyon jól alkalmazható az ilyen típusú szövegeknél az RJR modell, de választhatunk másikat is a szövegfeldolgozás modelljei közül.
Az szövegfeldolgozás előkészítésekor a gyermeke személyes élményeinek felidézése mellett nagyon fontos az előismereteik mozgósítása is az adott témában.
Mivel az ismeretterjesztő olvasmányok legtöbbször címkejellegű címet kapnak, így abból azonnal kiderül, miről fog szólni a szöveg. Ezért nem szoktunk javasolni előzetes címvizsgálatot.
A szöveggel való ismerkedést a módszertan könyvek néma olvasás túlsúlyára törekvést ajánlják. A kutatások (http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25 7. ábra) azonban azt mutatják, hogy a gyenge olvasóknak bizony nagy szükségük van a szövegértés megkönnyítésére a magyarázó szövegek tanító általi bemutató olvasására is. Az értelmező hangos olvasás nagyban segítheti a szövegértést. Ha mégis néma olvasással történik az első találkozás a szöveggel, akkor a szintézisnél semmiképpen sem maradjon el a tanulók hangos olvasása!
Nagyon fontos eleme a feldolgozásnak a szó- és kifejezés értelmezés, hiszen ezen szövegek megértése éppen azon múlik, hogy tanuló mennyire érti meg és tudja az ismeretlen szavakat beépíteni az addigi tudásstruktúrájába.
Az adatok, új információk megkeresése, a szövegből való kiemelése nem könnyű feladat a tanulók számára. Kiválóan használható az új információk megkeresésére a már ismert Insert, a Szakértői mozaik, a Jelentésháló (Gondolati térkép), az Összetevős módszer. A linkre klikkelve találhat még sok jó ötletet a 466-469. oldalon. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1304/130406.pdf
A feldolgozás során fontos az adatokkal való műveletvégzés: a csoportosítások, a kiegészítések, logikus viszonyok, ok-okozati viszony feltárása. Itt említhetjük a feleletválasztásos, igaz-hamis, képek, ábrák értelmezése, cselekedtetés (rajzolj, színezz, keresd meg a lexikonban, stb.) típusú gyakorlatokat.
Az ismeretterjesztő szövegek stílusukat tekintve a leíró jelleg, a szakszerűség, tömörség jellemző. Tudományos jellegű szövegektől a szépirodalmi szövegekig széle skálájuk megjelenik olvasókönyvi szövegként.