Skip navigation

2.1.4 A szöveg fogalma

A szövegelemzés tárgya a szöveg. De mit nevezünk, mit tartunk szövegnek? Mitől szöveg a szöveg? Függ-e a terjedelmétől, a fizikai megvalósulásától, hogy mit tekintünk szövegnek? A szöveg fogalmát többen, többféleképpen közelítették már meg. Figyeljünk meg ezek közül néhányat!

- „A szöveg nyelvi vagy általában nyelvi jellegű kommunikációs egység…. szerkezettel és belső összetartó erővel rendelkező nyelvi produktum.” (Tolcsvai Nagy 2006: 149.)

-„Vajon jól tesszük-e, amikor a nyelvi hierarchia csúcsán akarjuk megtalálni a szöveget? …a szöveg ugyanis nem a legnagyobb nyelvi egység, merthogy egyáltalán nem nyelvi egység. A szöveg a gondolkodás egysége: ehhez alakult ki, erre használjuk nap mint nap.  …összefüggő (konnex, kohézív és koherens), lineáris és globális szerkezete van.” (Kárpáti 2006: 10.)

-„A szöveg…. a nyelvi jelek hierarchiájának a csúcsán helyezkedik el, s jellemző rá a kifejezettség, az elhatároltság és a strukturáltság, s egységként viszonylag lezárt kommunikációs folyamat. Ennek az önállóságnak a keretein belül valamilyen összetartó erő érvényesül: a szövegkohézió.” (Kálmánné Bors 2001: 143.)

A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a szöveg nyelvi jellegű és értelmi kommunikációs egység, melynek terjedelme a közlendő terjedelmétől és a kommunikációs helyzettől függ. A szöveget összetartó erőt szövegkohéziónak nevezzük. A globális kohézió alatt a szöveg egészét összetartó jelentésbeli eszközöket értjük, míg a lineáris kohézió a mondatok, szövegegységek összekapcsolódását jelentik. A szöveg fizikai megvalósulása a hangsor vagy az íráskép.