3.1.3 Az olvasástechnika fejlesztésének szempontjai

Az olvasástechnika fejlesztése csak az olvasás gyakorlásával képzelhető el. A gyakorlásnál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

-A gyakorlás folyamatossága. Azt jelenti, hogy nem telhet el olvasásóra anélkül, hogy az olvasástechnika fejlesztésére ne fordítanánk időt. Másrészt pedig azt, hogy a folyamatosságnak ki kell terjednie a felsőbb osztályokra is. A műveltségi területet magyarból választó tanítójelölteknek lehetőségük is nyílik erre, amikor 5-6. évfolyamon magyar nyelv és irodalmat tanítanak. Ugyanis a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a felső tagozatosoknál is előfordul olvasástechnikai probléma, holott elvileg itt már nem szabadna előfordulnia.

-Csak megértett szöveget adjunk gyakorlásra. Ha az olvasástechnikai gyakorlás a szöveg szintjén történik, akkor ne válasszunk olyat, amit a gyermek még nem ismer, vagyis ne legyen idegen szöveg. Ha az olvasásgyakorlást a szókincsbővítéssel kötjük össze, akkor az utóbbi után jöjjön a gyakorlás.

-Vegyük figyelembe a gyermekek érdeklődését!  Az érdeklődés által keltett motiváció megkönnyíti a gyakorlást.

-A gyakorlás céljának tudatosítása a tanulókban. Ha a gyerek tudja, mire kell ügyelnie, milyen hibát kell javítania (szöveghűség, hangsúly, stb.) akkor tudatosan próbálja figyelmét a megadott szempontra koncentrálni; könnyebb lesz számára az önellenőrzés, és az esetleges bírálat érthetővé, elfogadhatóvá válhat.

-A gyakorlásnak ötletesnek, játékosnak, változatosnak kell lennie. Ha a gyerekek egész órán csak olvasnak, ahogy a tanító felszólítja őket, akkor az unalmassá válhat, érdeklődésük lanyhulhat, ezért a tanítónak kreatívnak kell lenni a gyakorlás módjainak, formáinak változtatásával is.

A hangos olvasás gyakorlását beszédművelési, beszédtechnikai, helyesejtési gyakorlatokkal kössük össze!