Az értelmi fogyatékos gyermekek nevelése többségi óvodában

Hazánkban az értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése speciális óvodában, szegregáltan vagy az ép gyermekekkel együtt a lakóhelyhez közeli többségi óvodában, integráltan valósulhat meg. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei alapján az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek számára többségi óvodában „külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött ‒ óvodai nevelésre kötelezett ‒ és a komplex ‒ gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi ‒ vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el”.[1] Amennyiben a többségi óvoda vállalta az értelmi fogyatékos gyermekek nevelését, a feladatvállalást fel kell tüntetni az óvoda alapdokumentumaiban, így az alapító okiratban és a helyi pedagógiai programban. Az integrált óvodai nevelés során folyamatosan gondoskodni kell a gyógypedagógiai megsegítésről.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek óvodai fejlesztésében különösen jelentős szerepet tölt be a nem fogyatékos óvodás korúakkal való együttnevelés. A kortárscsoportban átélt élmények, tapasztalatok, látott minták segítik a gyermek spontán tanulását, az együttműködési készség és a kommunikációs készség fejlődését.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek ép társaikkal való együttnevelésének célja, hogy már kisgyermekkortól kezdve befogadó környezetbe kerüljenek, melyre egymás kölcsönös megismerése, megbecsülése, segítése jellemző. Ez elősegíti felnőttkorban az akadályok könnyebb elhárítását, a fogyatékos személyeket elfogadó társadalom kialakulását. Az ép fejlődésű társaikkal való együttnevelésük ugyanazon alapelvekre épül, mint a többi fogyatékossággal rendelkező sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. Óvodai nevelésük a korai fejlesztésre épül, melynek hiányában a korai fejlesztéshez hasonló módon kezdődik fejlesztésük a gyermek aktuális fejlettségi szintjéhez igazodva. A fejlesztések során meghatározó a rendszeresség, az utánzás, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasítások, a zene, a ritmus és a sok ismétlés alkalmazása.

Az értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nehézségeinek csökkentésében a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon végzett gyógypedagógus segítségére lehet támaszkodni. A tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos) gyermekek speciális nevelését, fejlesztését a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon végzett gyógypedagógus látja el. Az értelmileg akadályozott (ezen belül a középsúlyosan értelmi fogyatékos) gyermekek gyógypedagógiai fejlesztését az értelmileg akadályozottak szakirányon végzett gyógypedagógus végzi.

Az értelmi fogyatékos gyermekek diagnosztizálása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kompetenciakörébe tartozik. Az értelmi fogyatékos gyermekeknek a megfelelő nevelési-oktatási intézményt a szülők választják ki, de a döntéshez a szakértői bizottság véleménye is szükséges. A vizsgálatot a szülők/gyám vagy a szülők egyetértésével szakorvos, védőnő, és különböző intézmények (bölcsőde, óvoda, általános és középiskola) kezdeményezheti, továbbá szakértői bizottságok, nevelési tanácsadók szakemberei kérhetik a szülők beleegyezésével.