Skip navigation

Az óvodapedagógus ajánlott feladatai a mozgáskorlátozott gyermekek óvodai nevelésében

Feladat

Gondolja át az óvodapedagógus főbb feladatait a mozgáskorlátozott gyermekek óvodai nevelésében a következő szempontok szerint: (1) a mozgáskorlátozott gyermek óvodai fogadása, (2) a gyermekcsoport felkészítése, (3) a tárgyi környezet kialakítása, (4) a mozgáskorlátozott gyermek fogadása, óvodai nevelése. Ezt követően töltse ki a feladatlapot, majd a következő táblázat segítségével ellenőrizze le munkáját!

 

Az óvodapedagógus főbb feladatai a mozgáskorlátozott gyermek fogadását megelőzően

  • Megismeri a gyermek szakértői véleményét. Az óvodapedagógusnak tisztában kell lennie a gyermek diagnózisával, a sérülés okával, a hozzá kapcsolódó tünetekkel és következményekkel, valamint a legszükségesebb teendőkkel és fejlesztési lehetőségekkel.
  • Információt gyűjt a gyermek mozgáskorlátozottságáról (pl. Mit tud önállóan megtenni? Amennyiben segédeszközt használ, képes-e önállóan használni? Mennyire képes az életkorának megfelelő önellátásra?).
  • Megismeri a gyermek gyógyászati segédeszközeit (pl. támbot).
  • Megismeri a szükséges speciális eszközöket, speciális módszereket.
  • Az óvoda pedagógiai programja alapján nevelési tervet készít, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet ír.
  • A csoportszoba kialakításánál figyelembe veszi a mozgáskorlátozott gyermek egyéni sajátosságait.
  • Felkészíti a csoportjába járó gyermekeket a mozgáskorlátozott gyermek fogadására.
  • Felkészíti a csoportjába járó gyermekek szüleit a mozgáskorlátozott gyermek elfogadására.
  • Felveszi a kapcsolatot a mozgáskorlátozott gyermek szüleivel, a módszertani intézmény szakembereivel.
  • Felveszi a kapcsolatot és együttműködik a szomatopedagógussal.

Az óvodapedagógus főbb feladatai a gyermekcsoport felkészítésben

  • Lényeges annak hangsúlyozása, hogy mozgáskorlátozott társuk nem tehet állapotáról, és ő is ugyanolyan kisgyermek, mint ők, neki is vannak vágyai, igényei, csak neki segítségre van szüksége.
  • Az életkori sajátosságokat figyelembe véve beszél az ép gyermekeknek a mozgáskorlátozott gyermekről, esetleg látható külső jegyeiről (pl. végtaghiány), és arról, hogy mire kell vigyázni vele kapcsolatban
  • Információt ad az ép gyermekeknek arról, hogy miben és hogyan kell segíteni a mozgáskorlátozott társuknak.
  • Az óvodapedagógus saját példaadása is hozzájárul az ép gyermekek számára a másság elfogadásának, természetes állapotként való kezelésének megtanításához.

Az óvodapedagógus főbb feladatai a tárgyi környezet kialakításában

  • A gyermek egyéni sajátosságait és a szakemberek javaslatait figyelembe véve kialakítja azokat a feltételeket, amelyek a mozgáskorlátozott gyermek optimális megsegítéséhez szükségesek.
  • Lényeges, hogy a gyermeket akadálymentes környezet, sérülésspecifikus berendezés és felszerelés vegye körül.
  • Fontos alapelv, hogy az óvodapedagógus csak annyit változtasson, amennyit feltétlenül szükséges, és a változtatás ne legyen túl feltűnő, kihívó.
  • A környezeti adaptáció a gyermek kiszolgáltatottságának csökkentését szolgálja.

Az óvodapedagógus főbb feladatai a mozgáskorlátozott gyermek fogadásával, óvodai nevelésével kapcsolatban

  • Fontos az óvodapedagógus természetes viselkedése.
  • Legyen türelmes a mozgáskorlátozott gyermekkel.
  • A beszoktatás kezdetén az az óvodapedagógus fogadja a gyermeket, akivel már korábban találkozott.
  • Törekedjen a feladattudat, figyelem tartósságának növelésére, a manualitás, a kézügyesség sokoldalú fejlesztésére.
  • Segítse az érzelmi reakciók megélését, a közösségi magatartás kialakítását, a szabályok betartásának megtanulását.
  • A gyermeket az egyéni adottságaiból adódó legmagasabb szintű önállóságra nevelje.
  • A korai agykárosodás zavart okozhat a kommunikációban, ezért ügyeljen arra, hogy ne értse félre a gyermek metakommunikatív jelzéseit.
  • Segítsége a gyermeket a mozgásos akadályok elhárításában.
  • A mozgáskorlátozottságból származó nehézségek ellenére a gyermeket tanítsa meg a közösségben végzett munka örömére.
  • Tanítsa meg a szűkebb és tágabb környezet minél több érzékszerven keresztül történő megismerésére.
  • Törekedjen a gyermek reális, de ösztönző értékelésére.