Skip navigation

Az óvodapedagógus ajánlott feladatai az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatban

 

A beszéd-rendelleneségek csoportja heterogén, a tünetek jellege, súlyossága, időbeni megjelenése, kiterjedtsége és a kísérő problémák jellemzői jelentős különbségeket mutatnak. Így az érintett gyermekek speciális szükségletei, ellátási igényei is sokfélék lehetnek.

Játék

  • Játék közben is ösztönözni kell a gyermekeket a beszédre.
  • A szituációs játékok, a dramatizálás, a bábos feladatok jó lehetőséget nyújtanak a beszédprodukcióra, mivel ilyenkor a beszédfogyatékos gyermekek nem önmagukat adják, csökken a feszültség, ha valakinek a bőrébe belebújnak. Így a beszéd tartalmára és nem a beszéd technikájára figyelnek.
  • Az énekkel egybekötött mozgásos játékok hozzájárulnak a beszédértés fejlesztéséhez, és a szókincs gyarapításához.

Verselés, mesélés

  • El kell fogadni és támogatni kell a beszédfogyatékos gyermekek egyéni kommunikációs formáit, ezzel is elősegítve egy magasabb kommunikációs szint elérését.
  • Figyelembe kell venni, hogy a beszédbeli akadállyal rendelkező gyermekek egy része (megkésett/akadályozott beszédfejlődés, diszlexia-veszélyeztettség) szűkebb szókinccsel rendelkezik és a nyelvtani rendszer terén jelentős lemaradást mutat. Fontos a szókincs gazdagítása.
  • A feldolgozott tartalmaknál mindig meg kell győződni arról, hogy a gyermek tisztában van a szavak, kifejezések jelentésével.
  • A beszédfogyatékossággal rendelkező gyermekek egy része emlékezeti teljesítmény gyengeségével rendelkeznek, ezért a versek, mondókák megtanulása kis lépésekben történjen, és gyakran ismételjük azokat.
  • A dadogók és más beszédbeli akadállyal rendelkező gyermekeknél a vizualitás, a szemléltetés dominál.
  • Súlyos beszédzavar esetén, erős beszédfélelemnél a szóbeli megnyilatkozás nem elvárható. Az óvodapedagógus feladata, hogy igyekezzen a gátlásokat feloldani és a beszédkedvet felébreszteni.
  • Szem előtt kell tartani, hogy a mondókáknak jelentős szerepük van a beszédritmus elsajátításában.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

  • A zene, ritmus, mozgás fejlesztő hatása vitathatatlan a beszédfogyatékos gyermekeknél. A zene kiemelt jelentőségű pl. a dadogó gyermekeknél.
  • A daloknak fontos szerepük van a beszédritmus kialakításában.
  • Új dalok megtanulása problémát jelenthet az emlékezet gyengesége miatt a beszédbeli akadályokkal rendelkező (diszlexia-veszélyeztetettség, megkésett beszédfejlődésű, diszfáziás) gyermekek számára. A memorizálást lehet segíteni a képsorozat rajzoltatásával, a cselekmény eljátszásával vagy egy-egy jellegzetes tárggyal. Segítséget jelenthet, ha a daltanuláskor az óvodapedagógus és a csoport a sorokat felváltva énekli: az első sort az óvodapedagógus énekli, majd a másodikat a csoport, és így tovább.
  • A hadaró gyermekekre jellemző, hogy a zenei elemeket (ritmus, dallam) nem képesek helyesen alkalmazni, ezért ennek a területnek a fejlesztésére fokozottabban oda kell figyelni.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

  • A beszédbeli akadályokkal rendelkező gyermekek egy részénél (diszlexia-veszélyeztetettség, diszfázia) a vizuális észlelés zavarai jelenhetnek meg (formaészlelési, térészlelési problémák, a soralkotás nehézsége, a finommozgások zavara, a két testfél hiányos laterializációja, a kialakulatlan kezesség, a bal-jobb megkülönböztetése, a téri tájékozódás nehézsége), így ezeknek a területeknek a fejlesztésére kell törekedni.
  • Néhány beszédbeli akadályra (pl. diszlexia-veszélyeztettettség) jellemző a gondolkodás merevsége, amely a kreativitás kibontakozását akadályozhatja. Így ezeknél a gyermekeknél különösen fontos a kreativitás fejlesztése.

Mozgás

  • Fontos, hogy az óvodapedagógus mozgásélménnyel, verbális megerősítéssel tegye biztossá a saját testről szerzett ismereteket.
  • A helytelen mozgásmintákat mindig javítani kell.
  • Figyelembe kell venni az óvodai élet mindennapjaiban, hogy a mozgás felszabadítja a beszédproblémával rendelkező gyermekekben felhalmozódott feszültséget, gátlásokat.
  • Törekedni kell a mindennapos mozgásfejlesztésre, ami az egész test átmozgatásával fejleszti a nagy és finommotorikát, elősegíti a koordinációs zavarok, mozgásos ügyetlenség kiküszöbölését, a testi-lelki harmónia megteremtését.

Matematikai tartalmú tevékenységek

  • Az óvodapedagógusnak figyelembe kell vennie, hogy a diszlexia-veszélyeztetettség, megkésett/akadályozott beszédfejlődés, diszfázia, organikus eredetű pöszeség esetén a matematikai képességek terén jelentős elmaradás mutatkozhat a fejlődésben.
  • Törekedni kell a beszédfogyatékos gyermekek matematikai szókincsének bővítésére.
  • A szókincs gyarapításához fel lehet használni különböző képkártyákat.
  • Fejleszteni kell a gyermek figyelmét.
  • Az óvodapedagógus adjon mindig vizuális támpontot, ha a gyermeknek a figyelmét, emlékezetét kell használnia. (Ha pl. elfelejtené, hogy mi a rendszerezés szempontja, ránézhessen egy képre, ábrára, ami támpontot ad a további munkára.)
Beszédfejlesztés