Az óvodapedagógus ajánlott feladatai magatartászavarral rendelkező gyermekek óvodai nevelésében

Az óvodapedagógus főbb feladatai a magatartászavarral rendelkező gyermek fogadását megelőzően

• Megismeri a gyermek szakértői véleményét.
• Információt gyűjt a gyermek állapotáról, a gyermek diagnózisáról, a hozzá kapcsolódó tünetekről és következményekről.
• Fontos a gyermek érdeklődési területének megismerése, ami kiindulási alapot nyújt a gyermek fejlesztésében.
• Megismeri azokat a speciális feladatokat és módszereket, amelyeket a mindennapi nevelés-oktatás során alkalmaznia kell.
• Az óvoda pedagógiai programja alapján nevelési tervet készít.
• Egyéni fejlesztési tervet készít, amely a meglévő és a fejlesztendő készségek funkcióterületenként történő felmérésére épül.
• Felkészíti a csoportjába járó gyermekeket a magatartászavarral rendelkező gyermek fogadására.
• Felkészíti a csoportjába járó gyermekek szüleit a magatartászavarral rendelkező gyermek elfogadására.
• Felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel, a módszertani intézmény szakembereivel.
• Felveszi a kapcsolatot és együttműködik a megfelelő szakirányultsággal rendelkező gyógypedagógussal, és az együttnevelést segítő szakemberekkel.
• Ideális esetben az óvodapedagógus már az óvodába kerülés előtt megismerkedik a magatartászavarral rendelkező gyermekkel. Ez elősegíti, hogy valódi információk birtokába jusson a gyermekről és a vállalt feladatról.

Az óvodapedagógus főbb feladatai a gyermekcsoport felkészítésben

• Viselkedésével mutasson példát az ép gyermekeknek.
• Az óvodapedagógus kezdeményezzen olyan tevékenységeket, amiből az ép gyermekek számára kiderül, hogy a magatartászavarral rendelkező gyermek is ügyes, esetleg jobb a társainál, így például kezdeményezhet az adott gyermeket érdeklő témáról beszélgetést.
• Figyelni kell arra, hogy a szorongó, esetleg ticelő gyermeket a többi ne szégyenítse meg.
• Az ép gyermekektől alapvető elvárás, hogy ugyanúgy közelítsenek a magatartászavarral rendelkező gyermekhez, mint az ép társaikhoz. A túlzott segítés, az ép társak önfeláldozó magatartása mindkét fél részére személyiségkárosító lehet.
• Fontos a „mi-tudat” kialakítása:
  • Azonos az értékrendünk
  • Mi mindannyian szeretjük…
  • Mi ezt nem szeretjük…
  • Mi általában ezt így szoktuk…
  • A mi napirendünk…
  • Egyszerre csak egy dologgal foglalkozunk, hogy tudjunk figyelni…
  • Figyelmesen meghallgatjuk egymást…
  • Bátorítjuk egymást…
  • Tudunk megbocsátani és felejteni rossz dolgokat…
  • Vegyük észre a jót, és mondjuk ki…
  • Számíthatsz rám…

Az óvodapedagógus főbb feladatai a magatartászavarral rendelkező gyermek fogadásával, óvodai nevelésével kapcsolatban

• Fontos az óvodapedagógus természetes viselkedése.
• Legyen türelmes a magatartászavarral rendelkező gyermekkel.
• Segíteni kell a gyermek beilleszkedését.
• Differenciálással biztosítani kell az egyéni haladási ütemet.
• Az óvodapedagógus törekedjen a magatartászavarból eredő hátrányok miatti kirekesztettség elkerülésére, az önbizalom megerősítésére.
• Vegye komolyan a szorongó gyermek érzéseit, a szorongása tárgyát.
• A hiperkinetikus kisgyermekek számára elegendő mozgást kell biztosítani.
• Tudatosítani kell a gyermekben, hogy akkor is szeretjük, ha valamilyen „rosszaságot” követett el (pl. nem rád haragszom, hanem arra, amit tettél).
• Figyelemzavar esetén egyszerre csak egy rövid utasítást adjunk a gyermeknek.
• Óvatosan kell bánni a büntetés mértékével, módjával. A büntetés agressziót hozhat magával. Ne büntessük, amikor nem ő volt a konfliktus kirobbantója. Ha mégis büntetni kell, a figyelemmegvonás az, amit a gyermekek rosszul viselnek.
• Erősítsen meg minden a viselkedésben bekövetkező kisebb pozitív változást, mert ez motiválja a gyermeket a további változásra. Így tanulja meg, hogy mi a helyes viselkedés.
• Alkalmazza a differenciálást pl. a csoportok szervezésében, eszközök kiválasztásában, feladatszervezésben, értékelésben.
• Előnyös a drámapedagógia alkalmazása.
• Lehetőség szerint vonja be a csoport valamennyi tevékenységébe a gyermeket.
• A magatartászavarral rendelkező gyermek a képességének megfelelő feladatokat kapjon.
• Az adott gyermek legyen mindig szem előtt (pl. csoportszobában, ebédidőben, délutáni pihenés közben stb.).