IV. 5. Ellenőrző feladatok és kérdések a Verstan című fejezethez:

1. Az olvasottak alapján ismertesse, mi a vers definíciója, és mi a verstan tárgya!

2. Idézze fel, mit jelentenek az alábbi definíciók!

 időmértékes verselés; szótagszámláló verselés

 

3. Mutassa be az olvasottak alapján, hogy a magyar vershagyomány mely versrendszerek használatára épül!

4. Mutassa be a „nemzeti versidom” elképzelésének lényegét az eddig olvasottak alapján!

5. Olvassa el Négyesy László alábbi, a nemzeti költészet (és ezen belül a nemzeti verstan) koncepcióját összesítő szövegrészletét! Milyen, a nemzeti verseléssel kapcsolatos, már korábbról ismert elképzelésekkel találkozunk a szövegben? Melyek az újításai?

     1. Vannak irodalmunknak és különösen költészetünknek az európai irodalmak nemzetközi forgalmából meg nem magyarázható elemei, olyanok, melyek se kölcsönzés útján nem kerülhettek hozzánk, se itt, hazai hagyomány nélkül, idegen elemek kereszteződéséből nem keletkezhettek.

     2. Ezek az elemek a nép széles rétegének költői szellemében otthonosak, századokra visszamenőleg kimutathatók, legnemzetibb íróinkat jellemzik, az idegen elemekkel szemben áthasonítólag viselkednek, kapcsolatosak a magyar nép többi simultán művészetének (zenéjének, tánczának), sajátosságaival, épúgy mint nyelvével, vagyis ezek az irodalomnak elsőleges elemei, megelőzték az európai irodalmi hatásokat, megadják irodalmunknak, történeti változásai közt is, jelen gazdag tagozatában is formai és állománybeli egységét.

3. E kettőből következik, hogy irodalmunk főgyökerei közül az egyik, még pedig a legfőbbik, eredeti; ennélfogva irodalmunk is általában eredeti, nem pedig receptio, és ősi, azaz honfoglalóink ide költészetet hoztak magukkal, mely szerves tartozéka volt és maradt a nép-psychének és alapja lett [a] későbbi fejlődésnek.

     4. Az őskori (honfoglalás előtti) költészetre nézve ugyanezek a megállapítások szükségképiek, mert tapasztalati tény, hogy minden népnek van költészete, s a népköltés a népléleknek biologiai függvénye; hogy pedig az a költészet nem valami egyébféle volt, hanem olyan, a melynek a mai folytatása, annak bizonyítéka egy másik szívós életű és a költészettel szervesen összenőtt szellemi birtokunknak, a nyelvnek azonossága és eredeti fejlődése.

      5. A költészet lényegileg olyan eredetű, mint a nemzet; a magyar költészet egyidős a magyar néplélekkel. Akár egy korábbi népegységből kiszakadva, akár két külön népből keveredve alakult meg a magyarság, mióta ethnikai folytonossága tart, azóta költészete is folytonosságot alkot.[1]

6. Olvassa el az alábbi idézeteket! Értelmezze az olvasottakat abból a szempontból, hogy az idézetek hogyan szemléltetik a „nemzeti versritmus” koncepciójának továbbélését!

 

 „Van nekünk, magyaroknak is nemzeti versidomunk és meghonosítottunk idegeneket.” „Nemzeti versidomunk, némi elszigetelt kezdeményektől eltekintve, a XVIII. század vége feléig egyedüli versrendszerként uralkodott költészetünkben.” (Horváth János, Rendszeres magyar verstan, 559, 622.).

 

„Ütemhangsúlyos verseink legősibb, kötetlen szótagszámú változatai feltehetően ott éltek már honfoglaló elődeink tudatában is. Sőt, legközelebbi nyelvi rokonaink, a manysik (vogulok) és a hantik (osztjákok) hozzánk képest nagyobb épségben és mennyiségben megőrzött régi költészete azt sejteti, hogy ütemhangsúlyos formakészletünk eredete az ugor együttélés korába is visszanyúlik.” (Kecskés András–Szilágyi Péter–Szuromi Lajos, Kis magyar verstan, h. n., 1984, 14.).

 „Annyi ebből mindenesetre tény, hogy az ütemhangsúlyos verselés a magyar költészetben – az →időmértékes verseléssel szemben – nem idegen hatásra, hanem belső fejlődés eredményeként jött létre. Fejlődésének kezdetei, a magyar →ősköltészet sajátosságai azonban – minthogy szöveges emlékei nem maradtak fenn – rekonstruálhatatlanok.” (Szerdahelyi István, Ütemhangsúlyos verselés = Világirodalmi lexikon 16, szerk. Szerdahelyi István, Akadémiai, Bp., 1994, 227.).

7. Ismertesse röviden a fejezet alapján, hogy mi a Jakobson - Lotz-axiomatika lényege!

Feladatok a IV. 4. fejezethez, összegző verstani gyakorlatok

8. Döntse el, hogy melyik idézet időmértékes, és melyik szótagszámláló!

 

     1. „Messze arany nyugaton újra kinyílt a virág!” (Juhász gyula: Ovid tavaszdala)

 

     2.  „S Ágnes asszony a patakban, / lepedőjét újra mossa: / Fehér lelplét, tiszta leplét / A futó hab elkapdossa.” (Arany János: Ágnes asszony)

 

     3. „Tüzesen süt le a nyári nap sugára / Az ég tetejéről a juhászbojtárra. / Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, / A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.” (Petőfi Sándor: János vitéz)

 

 

9. Határozza meg a következő idézet versformáját!

 

„Ez világ sem kell már nekem,/ nálad nélkül, szép szerelmem, /  Ki állassz most énmellettem; / Egészséggel, édes lelkem!” (Balassi Bálint: Harminckilencedik)

 

10. Határozza meg a versfajtát, írja le az idézet verselését!

 

„Próféták által szólt rígen néked az Isten, / Azkit igírt, ímé, vígre megadta fiát.”

(Sylvester János, Az magyar nípnek…)

 

11. Jelölje be a verslábakat!

 

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
  S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
  Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!

(Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, ford. Berczeli Anselm Károly)

 

12. Állapítsa meg az idézetek versformáját ill. verselését!

 

     1. Letészem a lantot, nyugodjék.

                        

        Tőlem ne várjon senki dalt!   

 

        Nem az vagyok, ki voltam egykor,   

 

        Belőlem a jobb rész kihalt.                

                                    (Arany János: Letészem a lantot)

 

2. Hálót fon az est, a nagy, barna pók,

 Nem mozdulnak a tiszai hajók.

 (Juhász gyula: Tiszai csönd)

 

     13. 1. Idézze fel, mit értenek szimultán verselés alatt!

     13. 2. Mutassa be, hogy milyen verselési megoldások keverednek az alábbi példákban!

 

„A hatalmas szerelemnek

Megemésztő tüze bánt.

Te lehetsz írja sebemnek,

Gyönyörű kis tulipánt!”

(Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem)

 

14. Jelölje be az idézetben a kétféle verselési megoldást!

 

„Pihenni már. – Nem, nem lehet:

Vész és vihar hajt engemet,

Alattam a föld nem szilárd,

Fejem fölött kétélű bárd…

Tovább! Tovább!”

(Arany János: Az örök zsidó)

 

15. Határozza meg a szöveg versformáját a jegyei alapján!

 

meg se látom már / karcoltüveg-hangodat: / hallom: elmosódsz

                                                                       (Fodor Ákos: Szinesztézia)

 

16. A 25. számú kép Weöres Sándor Tengermozgás című képversét ábrázolja.

     16.1. Milyen verstani és/vagy poétikai jegyek alapján elemezné a verset?

     16.2. A fejezetben olvasottak alapján vers-e ez a képvers, illetve a képvers általában?