Skip navigation

1.2. A halmazszemlélet, logika életkori sajátosságai óvodáskorban

A gyermekek fejlődési szakaszai Piaget szerint (Piaget).

Piaget meghatározta a gyermekek fejlődésének egymásra épülő szakaszait, és leírta azok jellemzőit. Most röviden az egyes szakaszokra legjellemzőbb sajátosságokat ragadjuk ki, amelyeket a matematikai fejlesztés során figyelembe kell vennünk.

            1. Érzékszervi mozgásos szakasz 0-2 éves korig.

A környező világ, a tárgyak megismerése mozgások által valósul meg.

            2. Műveletek előtti szakasz 2-7 éves korig.

Jellemzője az előfogalmi gondolkodás, a dolgoknak van neve, de még nem világosak a fogalmak határai. A cselekvéseken keresztül fokozatosan alakulnak a belső képek, a szemléletes gondolkodás.

Centrálásnak mondjuk a gyermekeknek erre az időszakra jellemző tulajdonságát, mely szerint kezdetben a gyermekek egy szempont alapján hoznak döntést. Később egymástól függetlenül mérlegelik a szempontokat, váltogatják a szempontokat, és még nem viszonyítják egymáshoz őket (Mérei, Binét).

A műveleteket még nem tudják fordított sorrendben elvégezni, ez az irreverzibilitás.

            3. Konkrét műveletek szakasza 7-11 éves korig.

A legfontosabb változások a következők:

- Már elképzelt dolgokkal is képes a gyermek műveletet végezni, ez a belsővé vált konkrétság.

- A korábbi centrálás decentralizációba megy át, a gyermek több szempontra is képes figyelni egyszerre, felismer összefüggéseket.

- Az irreverzibilitás helyébe a reverzibilitás lép, a gyermek a cselekvéseket fordított irányba is képes elvégezni.

Bár a gondolkodási műveletek fejlődése a 7. életévben általában ugrásszerű, nagy veszélyt jelent, hogy már az iskolakezdéskor elvárjuk a konkrét műveletek szakaszára jellemző fejlettségi szintet a gyermekektől. Ez még inkább ráirányítja a figyelmet az óvodai matematikai fejlesztés fontosságára.

            4. Formális műveletek szakasza 11 éves kortól.

A műveletvégzés szimbólumokkal történik, a gyermekek logikai következtetésekre, dedukcióra is képesek.