Hogyan viselkedem?
Amelyik állítás igaz rád, írj egy „I” betűt, amelyik nem, pedig egy „N” betűt az állítás utáni négyzetbe!
|
1.Ha kudarc ér ezzel a tevékenységemmel kapcsolatban, akkor egészen elmegy tőle a kedvem. |
|
|
2. Ha kudarc ér ezzel a tevékenységemmel kapcsolatban, akkor úgy elmegy tőle a kedvem, hogy szinte örökre feladnám a vele való foglalkozást. |
|
|
3. Általában kitartóan csinálom, s ha úgy látom jónak, akkor taktikát, módszert változtatok. |
|
|
4. Talán azt nem szeretem benne, hogy közben nem használhatom igazán az ügyességemet, az eszemet, az erőmet. |
|
|
5. Azonnal belekezdek. |
|
|
6. Tartok a sikertelenségtől, ezért alaposan felkészülök, és nagyon figyelek. |
|
|
7. Olykor kitartó vagyok, és taktikát vagy módszert változtatni nem szoktam. |
|
|
8. Könnyen félbehagyom, és elfelejtkezem róla. |
|
|
9. Hamar letörök. |
|
|
10. Szeretek közben új fogásokat (új megoldási módokat, új dolgokat) kitalálni. |
|
|
11. Ha lehet, szívesen versenyzek ebben mással. |
|
|
12. Nem szívesen versenyzek, mert arra figyelek, amit csinálok, és nem igazán érdekel ilyenkor a versenyzés. |
|
|
13. Könnyen félbehagyom, de visszatérek rá, és előbb-utóbb befejezem. |
|
|
14. Ha valami nem sikerül, akkor addig ügyködöm, töprengek, amíg rá nem jövök, hogy hol rontottam el |
. |
|
15. Addig nem szoktam belekezdeni, amíg valaki nem biztat vagy nem noszogat. |
|
|
16. Inkább akkor szeretem csinálni, ha elsősorban rajtam múlik, hogy mi lesz belőle. |
|
|
17. Nem szívesen versenyzek közben másokkal, mert féle a vereségtől. |
|
|
18. Azt szeretem benne, hogy használhatom közben az eszemet, az erőmet, az ügyességemet. |
|
|
19. Nem szoktam új dolgokat (új fogást, új módszert) kitalálni. |
|
|
20. Ha közben valami nem sikerül, akkor nem szoktam töprengeni azon, hogy vajon hol rontottam el, hanem még nehezebb feladatba kezdek. |
|
|
21.Tartok a sikertelenségtől, ezért igyekszem rá sem gondolni, amíg rá nem ég a körmömre a munka. |
|
|
22.Akkor szeretem inkább csinálni, ha a végeredmény előre tudható. |
|
A fenti lista segítségével a tanulók igényszintjéről és teljesítményhez való viszonyáról tájékozódhatunk, ugyanakkor a kijelentések megítélése során maguk a tanulók is képet kaphatnak erről.
A listát két változatban töltetjük ki a gyerekekkel:
Az első változatban a feladat annak a megállapítása, hogy illik-e ránk egy-egy kijelentés akkor, amikor kedvelt tantárgyunkat tanuljuk, vagy valamilyen kedvelt munkát végzünk. Ha igen, akkor a kijelentés sorszáma elé egy „i” betűt kell írni, ha nem, akkor n-t.
A második olvasatban ugyanilyen módon jelöljük válaszainkat arra az esetre nézve, amikor a legkevésbé szeretett tantárgyat tanuljuk, vagy valamilyen nem kedvelt, de kötelező munkát végzünk.
Kódolási kulcs:
A 22 kijelentés fele sikerkereső, a másik fele kudarckerülő vonásokra utal.
Sikerkereső: 3., 4., 5., 6., 10., 11., 12., 13., 14., 16., 18.
Kudarckerülő: 1., 2., 7., 8., 9., 15., 17., 19., 20., 21., 22.
Értékelés:
Számoljuk össze, hány „i” van a sikerkereső kijelentések mellett!
1. Az első olvasatban, ha kilenc, vagy kilencnél több az „i” betűk száma, akkor a kedvelt tevékenységnél a sikernek előlegezett öröm az iránytűnk.
2. A második olvasatban, ha hét, vagy hétnél több az „i” betűk száma, akkor a nem kedvelt tevékenységnél is a sikernek előlegezett öröm jellemzi a viselkedésünket.
Forrás:
Mohás L.(1986): Ki tudja, mi a siker? Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest. 84-86.o.
Tóth L. (2005): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen. 49-51. o.