Lassú tanulók

Tóth László (2008) szerint lassú tanulók közé soroljuk azokat a tanulókat, akik a kortársaikhoz képest jóval lassabb ütemben képesek haladni. Általános intelligenciájukat tekintve határövezeti tartományba sorolhatók. Ezek a tanulók jellemzően éretlenebbek osztálytársaiknál, fejlődési tempójuk jóval lassúbb. Frusztrációs toleranciájuk alacsony, a csalódást, sikertelenséget nehezen viselik. Önértékelésük alacsony, figyelmük nem tartós, csak rövid ideig képesek kitartóan koncentrálni. Absztrakt, fogalmi gondolkodásra kevésbé képesek, konkrét műveleti szinten gondolkoznak. Gyakran az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) terén is komoly hiányosságokat mutathatnak. Tanulási stratégiájuk kialakulatlan, szervezetlen.

A lassú tanulók fejlesztésének kétféle irányát a kompenzáló és a korrekciós oktatás jelenti (Tóth, 2008). A kompenzáló oktatás a tananyagot más, több érzékszervi modalitás bekapcsolásával és közvetlen tapasztalatszerzést biztosító gyakorlatok segítségével igyekszik közvetíteni (a szóbeli magyarázatokkal szemben a vizualitást, a tapintást, a mozgásos tapasztalatot bekapcsoló gyakorlatok segítségével). A korrekciós oktatás a tanuló alapkészségeinek a megerősítését, gyenge képességterületeinek feltárását és azok fejlesztését jelenti. Más tanítási megközelítést és sok gyakorlást biztosít. A lassú tanulók oktatásában mindkét oktatási forma együttes alkalmazása hatékony igazán (Tóth, 2008).

A lassú tanulók tanítása során figyelembe kell vennünk a tanulók sajátosságait (Tóth, 2008): A lassú tanulók figyelmi kapacitása korlátozott, ezért a tananyagot az élményeikre, közvetlen tapasztalataikra érdemes alapozni. Szükséges a tanítási módszerek gyakoribb váltogatása, emellett minél több ingermodalitás bekapcsolása, amivel jó esetben minden tanulási stratégiával bíró tanulót meg tudunk szólítani. Érdemes a tananyagot kisebb egységekre bontani, a tanuló teljesítményét folyamatosan kísérni és visszajelezni, hogy az esetleges elakadásokat idejében tudjuk észlelni, s ezeket korrigálni. Szükségessé válhat a tananyag tanulóhoz, illetve annak sajátosságaihoz való igazítása, átdolgozása is. Ugyancsak fontos figyelembe vennünk a tanuló adottságait a tanagyag számonkérésénél, és értékelésénél (pl. időegység alatt kevesebb feladat teljesítése), hangsúlyt kell fektetnünk a helyes tanulási stratégiák és szokások kialakítására. A pedagógus fontos feladata a tanuló önértékelésének, önbecsülésének támogatása.