Milyen vizsgázó vagyok?

Instrukció: Néhány olyan megállapítást olvashatsz az alábbiakban, amelyekkel a gyermekek önmagukat szokták jellemezni. Figyelmesen olvasd el valamennyit, és karikázd be a jobboldali számok közül a megfelelőt, attól függően, hogy felelés vagy dolgozatírás alkalmával általában hogyan érzed magad. Nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Ne gondolkozz túl sokat, hanem azt a választ jelöld meg, amely általában jellemző rád!

1 = szinte soha

2 = néha

3 = gyakran

4 = mindig

1.	Felelés közben magabiztos és nyugodt vagyok.	1	2	3	4
2.	Zavart és izgatott leszek, ha dolgozatot írunk.	1	2	3	4
3.	A feladatok megoldása közben zavar, ha az év végi osztályzatomra gondolok.	1	2	3	4
4.	Az év végi osztályzatért való felelést óriási tehernek érzem.	1	2	3	4
5.	Felelés közben arra szoktam gondolni, milyen jó lenne, ha már nem járnék iskolába.	1	2	3	4
6.	Annál rosszabb osztályzatot kapok, minél jobban igyekszem.	1	2	3	4
7.	Feladatlap kitöltése közben a hibázástól való félelem is rontja az eredményemet.	1	2	3	4
8.	Témazáró tesztek közben szörnyen izgulok.	1	2	3	4
9.	Felelés, dolgozatírás előtt még akkor is nagyon ideges vagyok, ha jól tudom az anyagot.	1	2	3	4
10.	A kijavított feladatlapok kiosztása közben is nagyon nyugtalan vagyok.	1	2	3	4
11.	Nagyon idegesnek érzem magam, ha dolgozatírásra kerül sor.	1	2	3	4
12.	Iskolai osztályzataim miatt túl sokat nyugtalankodom	1	2	3	4
13.	Vizsga előtt összeszorul vagy remeg a gyomrom.	1	2	3	4
14.	Ha egy feladat túl nehéz, feladom a küzdelmet.	1	2	3	4
15.	Pánikba szoktam esni. Ilyenkor nem jut eszembe semmi.	1	2	3	4
16.	Felelés vagy dolgozatírás közben nagyon izgulok.	1	2	3	4
17.	Tesztírás közben a bukás következményeire gondolok.	1	2	3	4
18.	Ha nagy tétje van egy felelésnek, a szokásosnál gyorsabban ver a szívem.	1	2	3	4
19.	A dolgozatok megírása után is idegesnek érzem magam.	1	2	3	4
20.	Felelés közben előfordul, hogy még azt is elfelejtem, amit korábban tudtam.	1	2	3	4

E kérdőív segítségével képet kaphatunk a 8–14 éves korú általános iskolai tanulók számonkérési helyzetben tanúsított szorongásáról általában, valamint a vizsgaszorongást alkotó két összetevő (aggodalom, emocionális izgalom) tekintetében. (A kérdőív eredeti neve: Test Anxiety Inventory, a magyar verzió rövidítése: TAI–H.)

A 20 item közül az első („Felelés közben magabiztos és nyugodt vagyok”) nem a szorongásra, hanem annak hiányára vonatkozik, ezért ennél az egy állításnál fordítva pontozunk: a „szinte soha” 4 pontot ér, a „néha” 3, a „gyakran” 2, a „mindig” pedig 1 pontnyi szorongás-értékkel bír.

A másodiktól a 20. itemig a tesztlapon megjelölt számokat adjuk össze a TAI összpontszám (TAI/T) kiszámításakor, természetesen hozzávéve az első (fordítottan pontozott) item pontértékét.

Az aggodalom (W) alskála pontértékét a 3., 4., 5., 6., 7., 14., 17. és 20. sorszámú itemek pontszámainak összegéből kapjuk meg.

Az emocionális izgalom (E) alskála pontértéke a 2., 8., 9., 10., 11., 15., 16. és 18. sorszámú itemek pontszámainak összegéből adódik.

A skálák terjedelme:

TAI/T: 20 – 80 pont

TAI/W: 8 – 32 pont

TAI/E: 8 – 32 pont.

Összehasonlító adatok a TAI-H eredmények értelmezéséhez

a) Nem tagozatos általános iskolák (Budapest)

Fiúk (n = 112) Lányok (n = 93)

átlag szórás átlag szórás

TAI/T 40,09 8,63 43,08 8,71

TAI/W 14,13 3,61 14,70 3,48

TAI/E 17,29 4,54 18,96 4,48

b) Testnevelés tagozatos általános iskolák (Budapest)

Fiúk (n = 73) Lányok (n = 93)

átlag szórás átlag szórás

TAI/T 38,93 8,60 39,90 8,76

TAI/W 14,43 3,21 13,38 3,11

TAI/E 17,02 4,65 17,23 4,58

Forrás:

Sipos K., Sipos M. és Spielberger, C. D. (1988): A Test Anxiety Inventory általános iskolások vizsgálatára kidolgozott magyar változata. In: Mérei Ferenc – Szakács Ferenc (szerk.) Pszichodiagnosztikai Vademecum I/2. Tankönyvkiadó, Budapest. 123–132.
Tóth L (2005): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen. 72-74.

« Előző | Következő »