Renzulli-Hartman skála
Tanulási jellemzők (T) |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
Életkorához vagy osztályához viszonyítva szókincse fejlett. Beszédét kifejezésgazdagság, kidolgozottság és folyékonyság jellemzi |
|
|
|
|
|
Különféle témákról sok ismerete van. |
|
|
|
|
|
Könnyen megjegyzi és felidézi a tényeket, adatokat. |
|
|
|
|
|
Gyorsan átlátja az ok-okozati összefüggéseket, igyekszik megérteni a dolgok hogyanját, miértjét. Sok kérdése van. |
|
|
|
|
|
Gyorsan megérti az alapelveket, könnyen jut el az általánosításokhoz |
|
|
|
|
|
Éleseszű, jó megfigyelő. Többet „lát meg” valamiben, mint a többiek. |
|
|
|
|
|
Sokat olvas. Nem kerüli el a nehéz olvasmányokat. |
|
|
|
|
|
Összesen:
|
|
||||
Motivációs jellemzők (M) |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
1. |
Teljesen elmerül bizonyos témákban, problémákban. Kitartóan keresi a feladatok megoldását, nehéz átvinni egyik feladatról a másikra. |
|
|
|
|
2. |
Könnyen megunja a rutinszerű feladatokat. |
|
|
|
|
3. |
Kevés külső motivációra van szüksége olyan munkánál, ami kezdettől lelkesíti. |
|
|
|
|
4. |
Önkritikus. A tökéletességre törekszik |
|
|
|
|
5. |
Jobban szeret önállóan dolgozni, a tanár részéről kevés irányítást igényel. |
|
|
|
|
6. |
Sok „felnőttes” kérdés érdekli (politika, vallás) jobban, mint társait. |
|
|
|
|
7. |
Gyakran túlzottan kiemeli saját álláspontját (néha egyenesen agresszív, nézeteiben makacs). |
|
|
|
|
8. |
Szeret szervezni. |
|
|
|
|
9. |
Sokat foglalkoztatja a jó es a rossz kérdése, gyakran értékeli az embereket, eseményeket. |
|
|
|
|
Összesen:
|
|
||||
A kreativitás jellemzői (K) |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
1. |
Sok ötlete vagy megoldása van különböző problémákra. Gyakran egyedi, szokatlan, meglepő válaszokat ad. |
|
|
|
|
2. |
Nincsenek gátlásai véleményének kifejtésével kapcsolatban. Időnként radikális ellentmondó. |
|
|
|
|
3. |
Szereti a kockázatot. Kalandvágyó és töprengő. |
|
|
|
|
4. |
Hajlama van intellektuális játékosságra. Gyakran fantáziál különböző intézmények, tárgyak, szerkezetek átalakításáról. („Mi lenne, ha ...?”) Ötleteit is átdolgozza, módosítja. |
|
|
|
|
5. |
Jó humorérzéke van. |
|
|
|
|
6. |
Nagyfokú érzelmi érzékenységet mutat. |
|
|
|
|
7. |
Fejlett a szépérzéke. Figyelmet fordít a dolgok esztétikai jellemzőire. |
|
|
|
|
8. |
Nonkonformista. Elfogadja a rendetlenséget. Nem érdeklődik a részletek iránt. |
|
|
|
|
9. |
Konstruktívan bírál. Nem fogadja el a tekintélytől eredő kijelentéseket kritikus elemzés nélkül. |
|
|
|
|
Összesen:
|
|
||||
Vezetési-társas jellemzők (V) |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
1. |
Jól viseli a felelősséget. Lehet rá számítani, hogy amit megígért, jól megcsinálja. |
|
|
|
|
2. |
Mind kortársaival, mind a felnőttekkel kapcsolatban nagy az önbizalma. |
|
|
|
|
3. |
Osztálytársai szeretik. |
|
|
|
|
4. |
Jól együttműködik társaival és a tanárokkal. Nem szereti a civódást, könnyű kijönni vele |
|
|
|
|
5. |
Jó verbális képességei vannak, jól megértik. |
|
|
|
|
6. |
Könnyen alkalmazkodik új helyzetekhez. Gondolkodása, cselekvése hajlékony. |
|
|
|
|
7. |
Szeret másokkal együtt lenni. Szociábilis, és nem szereti az egyedüllétet. |
|
|
|
|
8. |
Általában irányító szerepet játszik. |
|
|
|
|
9. |
Reszt vesz a legtöbb iskolai társas tevékenységben. |
|
|
|
|
10. |
Jó sportoló, minden sportot kedvel. |
|
|
|
|
Összesen:
|
|
Ezt a skálát minden egyes tanuló esetében külön-külön kell kitölteni. A kitöltés úgy történik,
hogy „X” jelet teszünk arra a helyre, amely a következő skálaértékeknek megfelel:
1. helyre: ha soha vagy nagyon ritkán láttuk ezt a jellemzőt,
2. helyre: ha időnként megjelent ez a jellemző,
3. helyre: ha meglehetősen gyakran megjelent a jellemző,
4. helyre: ha a jellemző szinte mindig jelen volt.
A bejelölés elvégzése után annyiszor vesszük a súlyozási értéket, azaz 1-2-3-4-es számot az adott oszlopból, ahány X-et kapott ott a tanuló. Ezek összege az Összesen rovatba kerül. Az átlagot úgy számoljuk ki, hogy az Összesen rovatba került számértéket elosztjuk az adott területen szereplő (megszámozott) állítások számával. Így a fő területek szerint egyéni profilt is készíthetünk.
A tapasztalatok szerint tehetségesnek minősíthetők azok a tanulók, akik a skála alapján magas pontértéket értek el.
Forrás:
- Kósáné Ormai V., Porkolábné Balogh K., és Ritoók P.-né (1984): Neveléslélektani vizsgálatok. Tankönyvkiadó, Budapest. 180–182.
- Tóth L. (2005): Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen 21-24.