Skip navigation

V. Hátrányos helyzetű tanulók, alulteljesítő tanulók

A fejezet célja

A hallgatók jobban megismerjék a hátrányos helyzetű tanulók milyen nehézségekkel találkozhatnak az iskolai munka során, milyen tanulási, motivációs és személyiségjellemzőkkel rendelkeznek, milyen megoldási lehetőségek vannak a hátrányos helyzet csökkentésére. A fejezet elsajátítása után képesek lesznek jellemezni a hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményeit, és jobban megértik tanulási motivációjukat, iskolai munkához való attitűdjüket, azonosítani tudják az alulteljesítő tanulók sajátosságait, és ezen ismereteiket képesek felhasználni az oktatási folyamat megtervezése során.

Hátrányos helyzetű tanulók

A hátrányos helyzetű megjelölést ebben a fejezetben abban az értelemben használjuk, amikor  a tanuló nagyon szegény körülmények között él, tehát a család alacsony szocioökonómiai státusza miatt tekinthetjük hátrányos helyzetűnek. A következőkben Tóth László (2002) nyomán foglaljuk össze a hátrányos helyzetű tanulók jellemzőit:

  • Testi fejlődésük sokszor nem kielégítő, mivel a család annyira szegény körülmények között él, hogy nem tudják gyermekeik számra biztosítani a megfelelő és a testi fejlődésükhöz nélkülözhetetlen táplálékbevitelt. Számos esetben orvosi ellátást sem tudnak igénybe venni, mivel nem tudják fizetni a társadalombiztosítást. Egészségtelen körülmények között laknak, teljesen kilátástalan számukra, hogy jobb körülmények közé kerüljenek.
  • Jellemző ezekre a családokra, hogy a szülők nevelési ismereti nagyon hiányosak, gyakran nélkülözniük kell a szülői szeretetet, gondoskodást, odafigyelést.
  • Mivel a szülők nem tudnak megadni számukra olyan lehetőségeket, tapasztalatokat (élmények, ismeretek, megfelelő stílusú kommunikáció, információ), melyet középosztálybeli társaik megkapnak, így eleve már hátránnyal kezdik az iskolát.
  • Kevésbé motiváltak a jó iskolai teljesítmény elérésére, mivel a szüleik számára sem fontos az iskolai munkában való jó szereplés. Gyakran megfigyelhetjük, hogy a szülők is rossz tanulók voltak, képzetlenek, iskolai kudarcaikért a tanáraikat hibáztatják. Így az iskolával szemben kialakult negatív viszonyulásukat közvetítik a gyermekük felé is.
  • Pályaválasztásuk sem átgondolt. Az iskolai kudarcok következtében a hátrányos helyzetű gyerekek már viszonylag korán szeretnének kikerülni az iskolából, és a szüleik is arra biztatják őket, hogy mielőbb keresőképesek legyenek. Gyakran megfigyelhetjük, hogy iskolázatlanul vállalnak munkát, korán családot alapítanak, amely fenntartja a hátrányos helyzetet.
  • A hátrányos helyzetű tanulók jövő-orientációja is rövidebb távú, elsősorban a jelen élethelyzetükre koncentrálnak, jövőre vonatkozó terveik kevésbé átgondoltak és kidolgozottak. A tanulásban később megtérülő hasznokat ezért nem tartják fontosnak, így a tanulás, mint érték sem jelent számukra motivációt. Megfigyelhetjük, hogy ezek a tanulók gyakrabban választanak azonnali kisebb jutalmakat (N. Kollár és Szabó, 2004).
  • Serdülőkorban gyakrabban élnek át szerepbizonytalanságot, súlyosbíthatja a helyzetet, hogyha valamely kisebbségi csoport tagjai. A sorozatos kudarcélmények, és visszautasítás hatására még alacsonyabbá válhat az önértékelésük, és identitásfejlődésük is veszélybe kerülhet.

 

Mit tehet a pedagógus?

Fontos a sztereotipizálás elkerülése! A fejlődés lehetőségét akkor lehet számukra a legjobban biztosítani, hogyha az egyes tanulókra koncentrálnak, és arra törekednek, hogy egy bizonyos esetben milyen segítséget tudnak nyújtani a tanulónak.

Lényeges számukra iskolai környezetben biztosítani azokat az élményeket, tapasztalatokat, melyeket a családi környezetükben nem kapnak meg!

A gyenge iskolai teljesítménynek legfőként a tanulás iránti érdeklődés hiánya az oka. Fontos törekedni ezért arra, hogy a tanulás iránti érdeklődésüket felkeltsük és hosszú távon fenntartsuk. Itt bővebben olvashat a tanulók motiválásában felhasználható módszerekről

Feladat

Látogasson el a következő honlapra, és gyűjtse össze, hogy az Arany János Tehetséggondozó Programban, milyen lehetőségeket fogalmaznak meg a hátránykompenzációra 9. és 10-13 évfolyamos diákok számára!

http://www.ajtp.hu/digitalcity/homepageWithFullMenu.jsp?dom=AAAANXBY&prt=AAAANXBF&fmn=AAAARCSF&men=AAABGOFS&bem=AAAATCZZ

Feladat

Olvassa el K. Nagy Emese: A dicséret hatalma című írását és emelje ki, hogy mely módszerek lennének feltételezhetően jól alkalmazhatóak a hátrányos helyzetű tanulók esetében!

http://www.tani-tani.info/a_dicseret_hatalma

Alulteljesítő tanulók

Akkor beszélünk alulteljesítésről, amikor a tanuló „tartósan a képességei alatt teljesít, messze elmaradva attól, ami a képességei vagy a múltbeli teljesítménye alapján tőle elvárható lenne” (Tóth, 2002, 269 o.).

A kutatások szerint az alulteljesítő tanulók 5 területen különböznek a társaiktól (Rimm, idézi Tóth 2002) Ezeket a jellemzőket elsősorban fiúkra találták jellemzőbbnek:

  1. Verseny: sikertelenség esetén könnyen elkeserednek, elvesztik türelmüket, kudarcaikat nem az erőfeszítés hiányának tulajdonítják, hanem a külső véletlennek, a sikert pedig a szerencsének. Emiatt érezhetik úgy, hogy nem tudják befolyásolni a velük történt eseményeket. Ennek hátterében az állhat, hogy a szülők arra törekedtek mindig, hogy a gyermeknek csak sikerélménye legyen, így nem tanulhatta meg a erőfeszítés és a siker összefüggését megtapasztalni.
  2. Felelősség: feladatmegoldás során a felnőttektől várnak segítséget, nem tudják megszervezni a tanulási folyamatukat. Állandó figyelmet igényelnek, hogyha nem kapják meg, akkor mindent megtesznek, hogy másik figyelmét magukra irányítsák (pl.: rendetlenkednek).
  3. Kontroll: igyekeznek mind a szüleiket, mind a tanáraikat manipulálni, mindig azt szeretnék, hogy az ő igényeik szerint alakuljanak az események. A legkisebb mértékű fegyelmezés hatására is könnyen elvesztik a türelmüket, és dühbe gurulnak.
  4. Teljesítményvonatkozású kommunikáció: ellentmondó üzeneteket kapnak a szüleiktől a teljesítményükre vonatkozóan. Hátterében meghúzódhat házassági konfliktus, amikor a szülők nem értenek egyet a teljesítménnyel kapcsolatos elvárások tekintetében és kétértelmű üzenetek közvetítenek a gyermek fel, vagy a verbális és nem verbális jelzéseik ellentmondanak egymásnak, mely szintén megzavarhatja a gyermeket.
  5. Tekintély, tisztelet: nem tiszteli a tekintélyt, lázadnak ellene. Oka lehet ennek a következetlen szülői elvárás. 

Feladat

Gyűjtsön össze olyan módszereket, melyek segíthetnek az alulteljesítő gyerekek azonosításában! Segítségére lehetnek a következő könyvek:

www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/929

www.fovpi.hu/data/cms65989/Alulteljesito_tehetsegesek_azonositasa.doc