X. Pedagógus-szülő konzultáció sajátosságai, nehézségei

A pedagógus az iskola alkalmazottja, viselkedésében, döntéseiben igazodnia kell az iskolai szervezet előírásaihoz. Ugyanakkor munkája során különös jelentősége van annak, saját, személyes problémáival, konfliktusaival hogyan boldogul, milyen a mentálhigiénés állapota, mert ez iskolai munkáját is jelentősen befolyásolja. Megfelelő önismerete, saját kompetenciáinak ismerete, szociális készségeinek fejlettsége meghatározó a konfliktusokkal való bánásmódjában (Szekszárdi, 2005).

A nevelési folyamat szereplői között mindennaposak a nézeteltérések, a konfliktusok. A kialakult nehézségekért gyakran látjuk, hogy a szülők és pedagógusok kölcsönösen hibáztatják egymást, a felelősséget mindenki hárítani igyekszik.

A pedagógusok alacsony presztízsükre, alacsony társadalmi elismertségükre hivatkoznak, holott nagyon fontos lenne valóban elhinniük és képviselniük, hogy a tanulók személyiségfejlődésében a családi környezet mellett a legfontosabb kapcsolatot képviselik a gyermekek nevelésében, végzettségüknél, tapasztalatuknál fogva szakértőként lehetnek jelen (Gordon, 1990).

Thomas Gordon (1990) megfogalmazása szerint a szülők „második szüleinek” tekintik gyerekük pedagógusait, a tanárok pedig második tanárukként tekintenek a gyerekek szüleire. Mindkét felet ezért kölcsönösen érdekli, a másik milyen kapcsolatban van a gyerekkel. Sőt, ha a szülő - gyerek kapcsolat konfliktusos, az hatással van a gyerek iskolai viselkedésére, és ha a gyerek és a tanár között adódik konfliktus, azt megszenvedheti a szülő is. Kölcsönösen érdekeltek tehát, ennek ellenére mégis alig kommunikálnak egymással.

Nagyon sok szülő fél és szorong, ha gyermekével kapcsolatosan be kell mennie az iskolába, de ugyanígy szoronganak a pedagógusok is, ha egy szülővel kell a gyermek problémájáról beszélniük. A szülők komolyan tarthatnak attól, gyermekük iskolai viselkedése és teljesítménye alapján az iskola a szülői minőségükről alkot véleményt. Probléma esetén megkérdőjeleződhetnek nevelési készségeik, családi életük kedvezőtlen színben tűnhet fel. A szülők bizonytalanságát tovább fokozhatja, ha gyermekkorukból maguk is negatív iskolai tapasztalatokkal rendelkeznek, s felelevenednek gyermekkori félelmeik, szorongásaik. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermek iskolai gondja a szülőpár között is képes konfliktust generálni.

A szülők szorongásának oldása odafigyelést, bizalmat sugárzó légkör teremtésével lehetséges. Igyekezzünk ezért kellő időt és feltételt teremteni a megbeszélésre. Fontos, hogy a pedagógus a helyzetből fakadó kiegyensúlyozatlanságot mindenképp csökkenteni igyekezzen, s szülői kompetenciáinak megerősítésében, tapasztalatainak elismerésével a szülőt partneri helyzetbe emelje. A gyermek problémájának rendezésében a közös munka, a közös felelősség hangsúlyozásával nyerhetjük meg a szülőt a gyermek közös nevelésében való együttműködésre.