- A kitagolás folyamatai Európában és Magyarországon
- Bevezető gondolatok és a tananyag célja
- 1. A felnőtt értelmi fogyatékos személyek intézményes ellátásának története
- 2. A normalizációs elv
- 2.1. A normalizációs elv
- 2.1.1 Normális napi ritmus
- 2.1.2. Normális heti ritmus
- 2.1.3. Normális éves ritmus
- 2.1.4. Normális tapasztalatok az egyes életszakaszokról
- 2.1.5. Normális tisztelet
- 2.1.6. Normális lehetőségek a heteroszexuális világba történő beilleszkedésre
- 2.1.7. Normális életszínvonal
- 2.1.8. Normális környezeti feltételek
- 2.2. A normalizációs elv továbbgondolása
- 2.3. A normalizációs elv félreértelmezése
- 2.4. A normalizációs elv ma – kritikai megközelítés
- 2.5. A normalizációs elv a gyakorlatban
- 2.6. Értelmi fogyatékos személyek lakhatási lehetőségei
- 2.7. Tartalmi összefoglalás
- 2.8. Tudáspróba
- Irodalom
- 2.1. A normalizációs elv
- 3. A gyógypedagógián belüli paradigmák és hatásuk a felnőtt értelmi fogyatékos személyek életére
- 3.1. Paradigmák a gyógypedagógiában
- 3.2. A gyógypedagógiai paradigmák és mögöttes tartalmuk
- 3.2.1. Az életminőség
- 3.2.2. Önrendelkezés és Empowerment
- 3.2.3. Személyes fejlődés és az egyéni szerep kiterjesztése
- 3.2.4. Individualizáció és szükségletorientáltság
- 3.2.5. Esélyegyenlőség és a választás szabadsága
- 3.2.6. Polgári jogok
- 3.2.7. Integráció és inklúzió
- 3.2.8.1. Az integráció
- 3.2.8.2. Az inklúzió
- 3.3. Összefoglaló gondolatok
- 3.4. Tudáspróba
- Irodalom
- 4. A kitagolás nemzetközi viszonylatban
- 5. A kitagolás egy konkrét példája, Berlin
- 5.1. Berlin – az intézményi rendszer kialakulása
- 5.2. A berlini ellátórendszer sajátosságai
- 5.3. A berlini lakhatási lehetőségek ma
- 5.4. A hiányzó ellátási formákra irányuló vizsgálatok, beszámolók
- 5.5. A komplex fogyatékosság
- 5.6. Nemzetközi példák és kitagolási programok
- 5.7. A berlini lakhatási lehetőségek – összefoglaló záró gondolatok
- 5.8. Tudáspróba
- Irodalom
- 6. Nemzetközi dokumentumok
- 7. A magyarországi helyzet
- 7.1.Intézményi történet Magyarországon
- 7.2. Az intézetek lakóinak helyzete
- 7.3. A lakóotthonok
- 7.4. Magyarországi törvények, rendeletek
- 7.5. Az 1998-as esélyegyenlőségi törvény
- 7.6. A kitagolási program stratégiája
- 7.7. A Polgári Törvénykönyv
- 7.8. Összefoglaló gondolatok
- 7.9. Tudáspróba
- Irodalom, törvények, forrás
- 8. Az első kitagolási kísérletek Magyarországon
- 9. A „Stratégia”
- 10. Sikeres kitagolás – néhány gondolat
- 11. Az első programok Magyarországon
- 11.1. A kitagolásban résztvevő első intézmények
- 11.2. A települések és a kialakítani kívánt ellátás ingatlanainak jellemző
- 11.3. Az intézményi férőhelyek alakulása
- 11.4. Tervek a foglalkoztatásra
- 11.5. Az intézményi struktúrák átalakulása
- 11.6. A lakók és a dolgozók felkészítése a változásokra
- 11.7. A környezet reakciója
- 11.8. Összefoglaló, lezáró gondolatok
- 11.9. Tudáspróba
- Irodalom, tanulmányok, linkek
- Tudáspróba
6.1. A fogyatékosságügyi politika nemzetközi szinten
Számos nemzetközi szervezet befolyásolta a fogyatékos személyek megítélését, azok életkörülményeit, a társadalomban betöltött szerepét, jogainak változását. A teljesség igénye nélkül az ENSZ, illetve annak szervezetei, a WHO, az UNESCO, ILO vagy az EU (Maschke 2010). Gondoljunk itt például a WHO által megalkotott bio-pszicho-szociális modellre, vagy az UNESCO közreműködésével létrejött Salamancai Nyilatkozatra, vagy az ILO szakmai rehabilitációról és foglalkoztatásról szóló egyezménye (részletesen lásd Horváth 2009). A magyarországi kitagolási programok tekintetében két meghatározó elemmel foglalkozunk a továbbiakban, az ENSZ 2007-es Egyezményével és az Európai Unió fogyatékosságügyi politikájával, azon belül is a strukturális politikával.
