Bevezető gondolatok és a tananyag célja
Célok
A tananyag célja, hogy bevezetést nyújtson, a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva összefoglalja a jelentősebb a kitagolással összefüggő kérdéseket, hogy támpontot adjon azon gyógypedagógus hallgatók és más tudományterületek hallgatói számára, akik a téma iránt érdeklődnek. A tananyag elsősorban az értelmi fogyatékos személyeket érintő intézménytelenítésre koncentrál. A célcsoportot tekintve a szerző tudatában van annak, hogy a hazai ellátórendszer sajátosságaiból adódóan és a kitagolás történetét tekintve az értelmi akadályozott embereket érintő kitagolási folyamatokat nem lehet izoláltan, a pszichiátriai betegektől és más fogyatékos személyektől elkülönülten tárgyalni. Azonban ahol lehet, az anyag kihangsúlyozza az értelmi fogyatékos személyeket érintő folyamatokat. E tananyag szervesen kapcsolódik a SZTE Juhász Gyula Tanárképző Kar Gyógypedagógus-képző Intézet 2011 őszétől érvényben lévő képzési programjához, azon belül is az értelmileg akadályozottak pedagógiája tanterv „A felnőttek pedagógiai kísérése” című tanegységéhez. A tanegység tartalmát tekintve a jelen tananyag csak egy részét képezheti a szeminárium tananyagának, a felnőtt értelmi fogyatékos személyeket érintő változások tekintetében Magyarországon azonban a jelenkori legjelentősebb változásokat tárgyalja.
A tananyag láthatóvá szeretné tenni, hogy a magyarországi kitagolás folyamataira nem tekinthetünk izolált folyamatként. Történelmi előzmények, a gyógypedagógia paradigmaváltásai, a fogyatékosság fogalmának változása, a jogi környezet változása hozzájárulnak a 2010-ben megkezdett magyarországi kitagolási programhoz. A nagy intézmények felszámolásának igénye csatlakozik egy nemzetközi szinten megjelenő és sok színtéren tárgyalt elméleti kerethez. A kitagolás, az intézménytelenítés nemzetközi szinten sok esetben már a gyakorlatban is megvalósult. Magyarországon ezek a folyamatok átfogó programként – nemzetközi viszonylatban – viszonylag későn indulnak. E folyamatokban előrébb tartó országok programjain már látszanak a rendszer hibái. A konkrét német példa arra szeretne rávilágítani, hogy a kitagolás egy-egy szakaszának végén elkerülhetetlen a rendszer finomítása, azaz maga a folyamat szinte soha nem tekinthető lezártnak. A hibák felismerése és analízise végig kell hogy kísérje a szociális intézményi háló működését.
A magyarországi helyzet elemzésénél helyet kap a korai kitagolási törekvések ismertetése, a jogi háttér elemzése, az országos program kiinduló helyzetének bemutatása és az erre épülő új átfogó program bemutatása. A tananyag terjedelmében az egyes témákat részleteiben tárgyalni nem tudja, de átfogó képet igyekszik adni az intézménytenítés folyamatairól, annak szerteágazó kérdésköreiről. A felvillantott témák egy-egy nagyobb elméleti egység gondolatébresztőjeként kívánnak szolgálni. A fejezetek végén megjelenő magyarországi és nemzetközi szakirodalom az egy-egy téma után érdeklődő hallgató számára segítséget nyújt az adott témakörben való elmélyüléshez.
A tananyag összesen 11 fejezetre oszlik, melyből 7 fejezet foglalkozik a nemzetközi folyamatokkal és 4 fejezet reflektál a magyarországi helyzetre. E 11 fejezet tartalmát tekintve az alábbi témák bevezetéséül szolgál:
1. A felnőtt értelmi fogyatékos személyek intézményes ellátásának története
2. A normalizációs elv
3. A gyógypedagógián belüli paradigmák és hatásuk a felnőtt értelmi fogyatékos személyek életére
4. A kitagolás nemzetközi viszonylatban
5. A kitagolás egy konkrét példája, Berlin
6. Nemzetközi dokumentumok
7. A magyarországi helyzet
8. Az első kitagolási kísérletek hazánkban
9. A „Stratégia”
10. Sikeres kitagolás – néhány gondolat
11. Az első programok Magyarországon
A tananyag végén a hallgatók a felnőtt értelmi fogyatékos személyeket érintő jelenleg legjelentősebb, tartalmát tekintve igen széleskörű témába nyernek betekintést. A hallgatók ismeretei a tananyag végén az alábbi témaköröket öleli fel:
- képet alkotnak a nagy bentlakásos intézetben élő értelmi fogyatékos személyek életkörülményeiről
- ismerik a gyógypedagógiai paradigmaváltások alapfogalmait
- a paradigmaváltásra reflektálva ismerik azok jelentőségét a felnőtt értelmileg akadályozott személyek lakhatását tekintve
- a kitagolás kapcsán ismerik az alapvető nemzetközi törekvéseket, ismerik azok hatását a Magyarországon zajló kitagolási folyamatokra
- ismerik a kitagolás nemzetközi és hazai jogi hátterét érintő jelentősebb jogszabályokat
- ismerik a magyarországi kitagolás kiindulópontját 2010 után
- ismerik a magyarországi kitagolás legjelentősebb szakirodalmát
A tanegységek végén található szakirodalmak felépítésénél külön figyelmet kapott, hogy minél több szakirodalom interneten is elérhető legyen, különösen a magyar nyelvű szakirodalmak esetén.
Három fejezet kivételével (3.-5.-6. fejezet) minden fejezet tartalmaz egy feladatot. Ezek a feladatok kilépnek a tananyag keretéből és a kitagolás számos kérdésének egy-egy mozzanatához kapcsolódó filmmel vagy szakirodalommal igyekeznek az olvasó figyelmét a téma specifikus kérdéseire irányítani.
Abban a reményben, hogy a tanagyag a kitagolás témájába való bevezetés és gondolatébresztő célját eléri, a szerző hasznosan eltöltött órákat kíván a tananyaggal minden érdeklődő számára.
Bécs, 2015.05.31.