Manapság egyre népszerűbb a magyar állampolgárok körében a külföldön történő munkavállalás, mely több tényezőnek is köszönhető. Ilyen például az Európai unió tagállamai között a szabad munkaerő áramlás lehetősége, vagy a hazai gazdasági helyzet, ami miatt egyre többen kényszerülnek a jobb megélhetés reményében más országokban munkát vállalni. De többen a nyelvtanulás, vagy a szakmai gyakorlat megszerzése miatt is vonzónak találják a határon túli lehetőségeket. Mielőtt az ember nekivágna ennek a „kalandnak”, nem árt alaposan tájékozódnia és utána járnia a dolgoknak, érdemes átgondolni, hogy mely országok jöhetnek számításba, hogyan keressünk munkát, hogyan induljunk el, hol érdeklődjünk a munkavállalás feltételeiről stb.. Napjainkban magabiztosan nyúl az internethez a legtöbb polgár, így könnyedén lehet tájékozódni a külföldi munkavállalásról is. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokban a munkavállalási célú beutazás esetén munkavállalási engedélyre, s az ennek alapján kiállított munkavállalási célú vízumra van szüksége a magyar állampolgárnak. Az EU-n belül azonban szabadon vállalhatnak munkát a magyar állampolgárok, de néhány fontos dologra nem árt azért odafigyelni:

·         Nyelvtudás nélkül?

Elengedhetetlen a nyelvtudás ahhoz, hogy külföldön boldogulni lehessen a munka világában. Már a legelején akadályba ütközhetünk, ha nem igazodunk el az adott országban beszélt nyelven, hiszen a hivatalos ügyek intézése is idegen nyelven történik, ezen kívül szükséges érteni a munkáltatótól kapott utasításokat, meg kell érteni a munkavédelmi előírásokat, a veszélyre figyelmeztető feliratokat. Ami még nagyon fontos: a munkaszerződés szövege biztosan nem magyarul, hanem az adott ország nyelvén készül, és szerződést aláírni úgy, hogy nem tudni pontosan, mi áll benne, több mint kockázatos.

·         A túl csábító ajánlat

Ha az állásajánlat túl jól hangzik és a realitások határát súrolja, akkor előfordulhat ok a gyanakodásra. Ha a munkavállaló biztosítja a szállást, ellátást, annak ellenértékét általában vagy előre kell fizetni, vagy utólag kerül levonásra a fizetésből, tehát nem árt előre tisztázni a levonások és kiadások mértékét, különben kellemetlen meglepetésekkel szembesülhetünk pénzügyi helyzetünket illetően.

·         Elutazás előtti tájékozódás

·         Mielőtt nekivágnánk a kalandnak, nem árt tájékozódni több dologról is: kell-e munkavállalási engedély és ki szerzi be azt (munkaadó vagy munkavállaló). Kell-e regisztráltatni? Ki fizeti a felmerülő költségeket és mekkora ez az összeg? Mennyi a minimálbér (ha van), és melyek a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok? Mennyibe kerülnek az alapvető élelmiszerek, a lakásbérlés, a közlekedés stb.? Célszerű kiváltani az ún. Európai Egészségbiztosítási Kártyát (www.oep.hu), ha az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamába utazunk, illetve érdemes a szokásos utasbiztosítást megkötni legalább a munkába állásig, és meg nem győződünk arról, hogy a munkaadó fizeti a társadalombiztosítási járuléko(ka)t. Jobb eséllyel pályázhatunk egy állásra, ha van végzettséget, képzettséget igazoló bizonyítványunk hiteles fordítással.

·         Személyes okiratok

A Külügyminisztérium tapasztalatai szerint előfordulhat, hogy a munkáltató a vele kötött megállapodásban foglaltak biztosítása érdekében, valamint a további ügyintézés elveszi a munkavállaló útlevelét. A Külügyminisztérium azt javasolja, hogy a munkavállaló a szükséges engedélyek beszerzése, bejelentések megtétele ügyében egyedül vagy a munkaadóval együtt járjon el, s az útlevelet NE adja ki kezéből. Hasznos fénymásolatot készíteni a szükséges papírokról.

 

 

·         Magánközvetítők segítsége

A magán- munkaközvetítőnek a célország jogszabályairól a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatnia kell. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik. A Külügyminisztérium nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy be nem jegyzett munkaközvetítőn keresztüli munkavállalás rendkívül nagy kockázattal jár és a becsapott munkavállaló utólag nem, vagy csak nagyon nehezen tudja érvényesíteni esetleges kártérítési igényeit. Amennyiben rendelkezünk megfelelő nyelvtudással, nincs feltétlenül szükség munkaközvetítőre. Interneten keresztül a legtöbb kérdésre választ lehet találni a megfelelő internetes portálokon. Elsősorban az interneten megtalálható, kétes hátterű, sokszor teljesen megalapozatlan, kifejezetten a jogellenes pénzügyi haszonszerzést célzó álláshirdetések jelentenek súlyos veszélyt az álláskeresőkre. Fontos tudni, hogy kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítő az álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt, ennek ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.

·         Leendő munkahely leinformálása

Mielőtt munkába állnánk, lehetőleg még a szerződéskötés előtt próbáljunk meg információkat szerezni a munkáltatóról. Ehhez a régió valamelyik EURES-tanácsadójának segítségét lehet kérni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (www.afsz.hu). Minden egyes megyében van ilyen munkatárs. A magyar tanácsadó megkérdezheti külföldi kollégáját, hogy az adott munkaadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem, fizetett-e munkaügyi bírságot valamilyen címen az utóbbi időben, stb. Ily módon még időben kiszűrhetők a nem korrekt foglalkoztatók.

·         Megfelelő anyagi eszközök

Az egyik legfontosabb faktor a külföldi munkavállalás sikerességéhez, hogy elegendő kezdőtőkével rendelkezzünk kiutazáskor. A szállást/ lakbért általában előre kell kifizetni kaucióval együtt, majd eltérő időközönként, a fizetést pedig leghamarabb általában csak két hét után kapja meg a munkavállaló és ez idő alatt a lakhatáson kívül természetesen másra is költeni kell, hiszen élünk, eszünk, iszunk, közlekedünk stb. Egyéni szükséglettől is függhet, hogy kinek mennyi pénzre lehet szüksége a kezdetekben, de jobb felkészülni, hogy ne érjen bennünket csalódás és ne kelljen emiatt az elején feladni az álmunkat.

·         Munkaviszony létesítése, munkaügyi problémák

Javasolt a tájékozódás részletesen, mind a munkaközvetítőktől, mind a leendő munkaadóktól a munkafeltételekről, nehogy felelőtlen ígéretek áldozataivá váljunk. Nem ajánlatos a munka megkezdése a munkaszerződés (előszerződés) aláírása nélkül. Minden esetben ragaszkodjunk az írásbeli munkavállalási szerződéshez. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló és a munkáltató kötelezettségeit, a munkavégzés körülményeit, a munkabér összegét, a munkaadó által nyújtott szociális juttatásokat és esetleg a szállás/elhelyezés körülményeit. Munkaügyi vita esetén annak rendezésében a magyar külképviselet semmilyen formában nem tud közreműködni. Ennek megfelelően, ha a szerződésben foglaltakat a munkaadó nem teljesíti, vele szemben csak az adott ország megfelelő munkaügyi fórumai, végső soron a bírósági út áll rendelkezésre. A külképviselet rendelkezésre tudja bocsátani a magyar nyelvet is beszélő ügyvédek listáját, valamint honlapján tájékoztat arról az illetékes helyi hatóságról (általában munkaügyi kamara), ahonnan segítséget lehet kérni.

 

                                                                           Weigert Lilla

Képek forrásai:

1.    http://www.cvonline.hu/blog/2014/allaskeresesi-tippek/az-5-legfontosabb-kerdes-valasz-ha-    kulfoldi-munkat-keresel/3587

2.    http://kulfoldimunka.co/2013/03/20/kimagaslo-nyugdijat-hozhat-a-kulfoldi-munka/

3.    http://www.iranyausztria.hu/meg-sosem-akartak-ennyien-kivandorolni-magyarorszagrol/

4.    http://munka.addelmagad.hu/cimke/nyelvtud%C3%A1s

5.    http://nepszava.com/2012/02/magyarorszag/a-kulfoldi-munkat-adoztatna-a-fidesz.html