|
Fészekből
kiesett fülesbagoly fiókákat
„fogadott örökbe” a szegedi egyetem pedagógusképző kara
Az SZTE JGYPK belső udvarának hatalmas
platánfáján lévő fészekből pár napja esett ki két erdei fülesbagoly
fióka. A kar Interaktív
Természetismereti Tudástárának dolgozói az épület egyik
ablakpárkányán helyezték őket biztonságba. Az elhelyezett webkamerán
(www.jgypk.hu/owl)
keresztül meg lehet figyelni, ahogy éjszaka a szülők ennivalót
visznek a kicsinyeknek. A lassan
már tollasodó fiókák 2-3 hét múlva érhetik el a röpképességüket.
Addig gyakran nyújtózkodnak, próbálgatják szárnyaikat, óvatosan
totyognak a párkányon. Rendkívül kíváncsiak, nagy narancssárga
szemeikkel gyakran pislognak. Imbolyogva, nyakukat nyújtogatva
figyelik a környezetükben zajló eseményeket. Fejüket akár 270°-ban
képesek elfordítani. Ha megzavarják őket, szárnyaikat kissé
leeresztik, tollazatukat felborzolva nagyobbnak mutatják magukat.
Eközben csőrüket kattogtatják, fújnak, sőt hanyatt dobva magukat
éles karmaikkal csapnak az illetéktelenek felé.
Megérdemlik a védelmet,
természetvédelmi eszmei értékük 50 000 Ft. Vigyázzunk rájuk!
|
|
|
|
Webkamera (bal ablaktábla) |
Webkamera (jobb
ablaktábla) |
|
Erdei fülesbagoly (Asio
otus)
A leggyakoribb
hazai bagolyfajunk. Közepes termetű, testtömege 30 dkg
körüli, szárnyának fesztávolsága elérheti az 1 métert is.
Szürkésbarna tollazata kiválóan elrejti a fák lombozatában.
Röpte nesztelen, könnyed. Fején tollfüleket visel,
amelyeknek nincs szerepe a hallásban, annál inkább árulkodik
a bagoly pillanatnyi hangulatáról.
Miután nem épít, varjak, szarkák
fészkeit foglalja el. Ezek hiányában faodvakban, mesterséges
fészkekben, jelen esetben az SZTE Interaktív
Természetismereti Tudástár udvari platánfájára kihelyezett
költőládában is szívesen költ. Általában 5-6 tojást rak, és
miután az első tojás lerakása után már megkezdi a kotlást, a
fiókák eltérő időben kelnek ki, így különböző fejlettségűek.
Teljes röpképességük
elérése előtt, kb. 20-24 napos korukban szétmászkálnak a
fészek körüli ágakra, és jellegzetes messze hangzó sivító
hívó hangon kérik szüleiktől az eleséget. Elsősorban
rágcsálókat, ezen belül is főleg pockokat zsákmányol,
emellett egerekkel is táplálkozik. A fiókáik is egészben
nyelik le a szülők által hozott állatokat. A baglyokra
jellemző a „köpetelés”, amely során a madarak a
zsákmányállatok emészthetetlen maradékát – pl. szőrt,
tollat, csontokat – hosszúkás gombócok formájában
visszaöklendezik. |
|