Szegedi Tudományegyetem
Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Tanító- és Óvóképző Intézet

A szegedi tanító- és óvóképzés bemutatása

1. A tanítóképzésről

Az ország egyik legrégebbi tanítóképzőjét Szegeden alapították 1844-ben. A szegedi tanítóképző adta azt a szellemi-szakmai környezetet, amely indokolta a Kolozsvári Tudományegyetem Szegedre helyezését 1921-ben. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ehhez a képzési helyzethez telepítette le Budapestről 1928-ban a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát. E három intézményre épült az Apponyi Kollégium, amely 20 éven át Szegeden képezte a tanítóképző intézeti tanárokat.

1963-ban a Kormány a szegedi tanítóképzést megszüntette. A rendszerváltozást követően indultak meg azok a kezdeményezések, amelynek eredményeképpen 1999-től kapott az intézmény lehetőséget a tanítóképzés újraindítására.

A képzésnek kezdetben nem volt önálló tanári kara, a tanárképző szaktanszékeinek oktatói látták el a képzésre háruló feladatokat. A rövid időn belül létrehozott Tanítóképző Intézettel megkezdődött az önálló tanári kar kialakítása, amely folyamat napjainkban is tart még.

A gyakorlati képzésnek a kezdetektől kiváló hátteret biztosít a Kar gyakorlóiskolája, ahol felkészült szakvezetők foglalkoznak a tanítójelöltekkel.

A hallgatói létszám dinamikusan nőtt, a legnagyobb (100 feletti) évfolyamlétszámok abban az időszakban alakultak ki, amikor lehetőség volt a tanító szakot szakpárban felvenni valamely tanár szakkal.

A tanítóképzésben (is) részt vevő oktatók többsége az elmúlt 9 évben (a szegedi tanítóképzés megkezdése óta) bekapcsolódott a szakterület szakmai életébe, megjelentek a képzéssel összefüggő publikációk, megkezdődtek a szakmai konferenciákon való szereplések, készültek oktatási segédanyagok, megtörtént a hallgatók bekapcsolása is a tanítójelöltek különböző országos szakmai rendezvényeibe. Ezek az eredmények több területen is nyomon követhetők:

A Szegeden megjelenő módszertani folyóiratok (Módszertani Közlemények, Csengőszó, A földrajz tanítása) szerkesztőségének mindegyikében dolgozik kollégánk, Intézetünk két oktatója pedig másutt megjelenő módszertani szakmai lap szerkesztésében vesz részt (Iskolai testnevelés, Technika az iskolában). Ezek az oktatók ily módon egyrészt is erősíteni képesek a képzés gyakorlatorientált jellegét, másrészt közvetlenebbül is segíteni tudják a többi oktató (különösen a pályakezdők) publikálási lehetőségét.

Jelentősnek mondható a képzésben résztvevő oktatók alsó tagozatos tankönyvírói tevékenysége (az anyanyelvi tantárgy-pedagógusunk például 11 tankönyvet, 5 módszertani könyvet készített), a választott műveltségi területeket érintő, az 5. és a 6. osztály számára írt fizika és kémia tankönyvek, illetve a hozzájuk kapcsolódó módszertani segédanyagok elkészítése, valamint a főiskolai jegyzetírói tevékenység (pl. a román nemzetiségi tanítóképzés számára készült nyelvkönyv és módszertani könyv).

Figyelemre méltó az oktatók tankönyveket lektoráló tevékenysége (pl. 5-6. osztályos fizika, kémia, természetismeret stb.), a Szegeden működő Mozaik Kiadó többüket rendszeresen foglalkoztatja.

        Oktatóink bekapcsolódtak a határon túli magyar tanítók továbbképzésébe is (Vajdasági Magyar Pedagógusok Szervezetének, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szervezetének rendezvényein való szereplés).

Aktív a részvételünk a tanítóképzős tananyag-fejlesztő programokban (pl. a Sulinova Kht. matematika projektjében, a HEFOP 3.3.1. projektben), de ilyen jellegű munka nemzetközi együttműködés keretében is készült (pl. Szeged–Bécs, Szeged–Lisszabon: matematika tananyag kidolgozása Comenius pályázattal). Bekapcsolódtunk a Technika, életvitel, háztartástan műveltségi terület kerettantervének (1-8.o.) elkészítésébe is.

Oktatóink – a többi tanítóképzővel való szakmai együttműködés, a képzés megkívánta koordináció, a kapcsolatépítés céljából – a képzést érintő fontosabb szakmai bizottságokban képviselik intézményünket (Tanító- és Óvóképzők Országos Programfejlesztő Bizottsága, az ÓTE  különféle szakbizottságai stb.).

Hallgatóink bekapcsolódtak, s a gondos tanári felkészítésnek is köszönhetően többen sikeresen szerepeltek, helyezést is elértek a tanítóképzős hallgatók számára szervezett különféle szakmai rendezvényeken (Kárpát-medencei Anyanyelvi Tanítási Verseny, Tanítójelöltek Országos Matematika Feladatmegoldó Versenye), elismerésben részesültek az OTDK-n (anyanyelvi tantárgy-pedagógia), sikeresen helyt álltak a Pedagógusjelöltek Országos Sporttalálkozóján, illetve a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajnokságon. Egyre több tanító szakos hallgató nevez be az Intézményi Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciákra (ének-zene), valamint a tanszéki szakmai napokra (természettudományok), továbbá házi bajnokságokra (testnevelés).

Az 1999-ban újraindult szegedi tanítóképzésről összegezve megállapítható, hogy az elmúlt időszakban az intézmény vezetése stratégiai kérdésnek tekintette az Intézet és a szakterület más intézményei szakmai kapcsolatának kiépítését, a képzés erősítését, fejlesztését, továbbá azt, hogy az oktatók a szakterület különféle eseményeinek aktív részesei (előadók, bizottsági tagok, team-munka résztvevői stb.) legyenek. A képzéshez, illetve a közoktatás számára készült oktatási/módszertani taneszközök s ily módon a közoktatási gyakorlattal közvetlenebb kapcsolatot tartó oktatók száma figyelemre méltó. A jelentős publikációs tevékenység között egyre több (s a jövőben természetszerűleg még tovább növelendő) a képzést érintő – nemcsak a választott műveltségi területekkel, hanem az 1-4. osztályos nevelő-oktató tevékenységgel kapcsolatos – tanulmány.

A tehetséggondozásra is kiemelt figyelmet fordítunk, amit az elért hallgatói eredmények, helyezések is bizonyítanak.

Szakmai téren tehát a szegedi tanítóképzést dinamikus fejlődés, a képzés minőségének folyamatos biztosítása, valamint a továbbfejlesztési törekvés jellemzi.

2. Az óvodapedagógus-képzésről

Az óvodapedagógus képzés Szegeden 2006-ban indult. A képzés előzményének tekinthető a középiskolai óvóképzés, amely a ma Széchenyi István nevét viselő középiskolában folyt. Ma már pedagógiai osztálya van az iskolának, ahonnan minden évben többen jelentkeznek az óvodapedagógus szakra.

A szegedi óvodapedagógus képzés specifikuma, hogy hallgatóink emelt óraszámban gyermek-és ifjúságvédelmi ismereteket tanulnak, amelynek segítségével gyakorló pedagógusként érzékenyen tudnak majd reagálni a gyermek problémáira, figyelembe véve a szociokulturális, pszichoszociális környezet hatásait. Külön figyelemmel fordulunk a sajátos szükségletű gyermekek felé, hallgatóink ismereteket szereznek a beteg gyermekkel való foglalkozás terén, tanulnak gyógypedagógiát, gyermekpszichiátriai ismereteket, megismerkednek többek között a mozgáskotta módszerrel. Az érdeklődő óvodapedagógus jelöltek angol nyelvű órákon tanulhatják meg az óvodai játékos angol nyelv tanítás módszereit.

A gyakorlati képzés az első félévtől kezdve jelen van az óvodapedagógus szakmával való ismerkedés folyamatában. A Szeged óvodáit összefogó Óvodaigazgatóság segítségével választjuk ki a gyakorló helyként működő óvodákat. A gyakorlati képzés rendszerét három évre alakítottuk ki, amelynek során a hallgatók az irányított megfigyeléstől a mentor óvónő irányításával végzett önálló tevékenységig jutnak el. A képzésben résztvevők száma dinamikusan növekszik, nappali és levelező tagozatos hallgatóink számára egyaránt tudjuk biztosítani a képzési és gyakorlási lehetőségeket.

A Tanító  és Óvóképző Intézetben Óvóképző Szakcsoport működik, de együtt tevékenykedünk a Tanítóképző Szakcsoport oktatóival, továbbá a kar többi intézetének tanárai is szakterületüknek megfelelően tanítanak az óvodapedagógus szakon.

Kezdettől fogva fontosnak tartjuk az óvodapedagógus szakmával való kapcsolatot, a képzésben oktató tanárok több hazai és nemzetközi konferencián vettek részt előadást tartva. (Apáczai Napok Győr, Universtät Wien, Konstantin the Philosopher University of Nitra: Interaction of educational triad Family-Kindergarten-Primary School). Oktatóink által megjelentetett könyvek közül öt kimondottan az óvodapedagógus képzést szolgálja. Oktatóink  publikációi országos folyóiratokban jelentek meg  (Módszertani Közlemények, Csengőszó, Képzés és Gyakorlat), kutatási témáik eredményei a képzés szakmai színvonalának emelését szolgálják.

Kiemelt kutatási témánk az „Óvoda-iskola átmenet pedagógiai, pszichológiai kérdései”, amelyhez minden, az óvodapedagógiában és a kisiskolások nevelésében  érdekelt szakterület csatlakozik. Hallgatóinkat is bevonjuk a munkába, a kiemelkedő dolgozatok készítői a TDK  tevékenységben is részt vesznek.

Oktatóink a képzés színvonalának emelése érdekében szakmai segédanyagokat készítenek  hallgatóink számára, továbbá tervezzük egy pedagógiai, pszichológiai indíttatású kiadvány-sorozat megjelentetését.

Részt veszünk a pedagógus továbbképzésben, akkreditált továbbképzési programjainkhoz a szakmai felkészülést segítő anyagokat állítunk össze, amely –terveink szerint – a közeljövőben szakmai kiadványként fog megjelenni.

Oktatóink az óvodapedagógus-képző intézményekkel való szakmai együttműködés érdekében fontosabb szakmai bizottságokban képviselik intézményünket (ÓTE  különféle szakbizottságai MTA SZAB Pedagógiai Bizottság Óvodapedagógiai Munkacsoport stb.).

Hagyományteremtő jelleggel már a képzés megindulása óta a Magyar Óvodapedagógiai Egyesülettel karöltve konferenciát rendezünk neves előadók meghívásával, amely jó alkalom a régió óvodapedagógusai és óvodapedagógus hallgatói számára szakmai eszmecsere folytatására is.

Szakmai terveink között a képzés folyamatos minőségi fejlesztése, a gyakorlattal és a szakmával való kapcsolat minél teljesebb kiépítése szerepel.