Minden találmánynak van egy hivatalos születési dátuma. A Bûvös kockáé 1974, amikor az elsõ mûködõ prototípus létrejött és az elsõ szabadalmaztatási kérelem papírra lett vetve. Rubik Ernõ -- a feltaláló -- ebben az idõben a budapesti Iparmûvészeti Fõiskola Belsõépítészeti Tanszékének oktatója volt.

Annak ellenére, hogy a Kocka a legeredetibb játékok közé tartozik nem vákumban született. Elõdei önmagukban is nagyszerû játékok. Ilyen egy õsi kínai eredetû játék, a Tangram. (Ennek a játéknak ma már létezik egy Rubik Ernõ által megújított formája: A Dupla Tangram)  Lényege: egy négyzetet 7 darabra vágnak, amelyek között van 5 db egyenlõszárú háromszög, egy paralelogramma és egy négyzet. Ezekbõl az elemekbõl beláthatatlan számú ábra rakható ki.

         TANGRAM       DUPLA TANGRAM

W. Golomb játéka a Pentomino 12 elembõl áll, mindegyik 5 kis négyzetbõl tevõdik össze, úgy, hogy ezek az oldalaikkal illeszkednek egymáshoz az összes lehetséges módon. Piet Hein Szóma játéka a Pentomino 3 dimenziós változatához hasonlít. 7 különbözõ elembõl kell összerakni egy 3×3×3-as méretû nagy kockát.Ez a játék a Bûvös kockára is emlékeztet, nemcsak e méretben, de az összeállítási módok sokféleségében is (1.105.920 lehetõség). És utoljára, de nem utolsó sorban egy játék, amellyel Rubik Ernõ gyermekkorában is szívesen játszott -- Sam Loyd Tizenötös játéka. Egy 4×4 egységoldalú négyzetben a beleférõ 16 kis négyzetlapocska helyett csak 15 heelyezkedik el, egy hely üresen marad. A kis négyzetek számozottak. Az üres hely felhasználásával egy összekevert állapotból tologatással az eredeti számsorrendet kell fölállítani.

A Bûvös kocka azért is volt olyan nagy áttörés, mert a következõ tulajdonságokkal egyszerre rendelkezett: 3 dimenziós, egyszerre több eleme mozog, esztétikus -- a színezésre Rubik Ernõ külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két párhuzamos lap színei a sárga komponensben különböznek; így lesz a fehérbõl a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékbõl a zöld --, de ami a legjelentõsebb volt, hogy bárhogy is mozgatjuk a játék egy darabban marad.

Azonban, hogy ez a végeredmény létrejöjjön hosszú kísérletezésre volt szükség. Rubik Ernõ a kísérletezést 2×2×2-es kockával kezdte, és az elsõ probléma az volt, hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy három tengely körül elforgatható legyen. Az elsõ ötlet gumiszálak felhasználása volt. Az oldalak megjelölésére pedig kis színes papírokat használt. Néhány forgatás után a színek gyönyörû módon rögtön össze is keveredtek, majd mikor megpróbálta visszaállítni az eredeti állapotot következett a nagy élmény, amit azóta már több millióan átéltek. A döbbenet, hogy ez az egyszerûnek tûnõ feladat milyen nehéz, mennyire nem sikerül. A próbálkozások során tönkre is ment a kis modell, a gumiszalagok elszakadtak. Ezután felmerült ötletként a mágnes alkalmazása, amit azonban hamarosan el kellett vetni; míg végül megszületett a ma is alkalmazott megoldás, amely a kocka szétszedésével mindenkinek megtekinthetõ.

Rubik Ernõ -- saját bevallása szerint -- csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak elvileg, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, de jó játék és így értékesíthetõ. Elõször tanítványainak és néhány barátjának mutatta meg, és az õ érdeklõdésük és lelkesedésük gyõzte meg errõl.
1975. január 30-án benyújtotta szabadalmát aTalálmányi Hivatalhoz, majd gyártót kezdett el keresni.Rövid idõn belül talált is: a Polytechnika Ipari Szövetkezetet. Magyarországon a kocka 1977-ben került forgalomba. Ezzel a játék önálló életre kelt, rövid idõ alatt népszerûvé vált. 1980-ban csak Magyarországon közel egymillió darab talált gazdára.Ezzel párhuzamosan némi idõeltolódással indult a külföldi terjesztés.

A KONSUMEX Magyar Külkereskedelmi Vállalat az IDEAL TOY amerikai játékcégen keresztül 1980 elejétõl kezdve nagy mennyiséget forgalmazott.
Az 1978-as magyar BNV-díj, a Kulturális Minisztérium 1979-es nívódíja után 1980-ban több országban nyert díjakat: így Németországban, Franciaországban, Angliában. Itt az angliai Toy of the Year 1980 (az év játéka) díjat is megnyerte, ezt a díjat egy évben csak egyetlen játék kapja: sõt, ilyen rejtvény jellegû játék még nem nyerte el. 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art (a modern mûvészet múzeuma) a kockát felvette építészeti és design gyüjteményébe.
Ma már az emberek millióihoz jutott el a kocka, a világ minden táján több tucat országban klubok alakultak, versenyek szervezõdtek. Tanulmányok, újságcikkek százai, könyvek jelentek meg, sõt világbajnokság is szervezõdött.

A játék ipar, mivel óriási mértékben divatorientált, 1983-ban felhagyott a Bûvös kocka forgalmazásával. Azonban Tom Kremer, aki korábban is óriási mértékben segítette a Kocka nemzetközi karrierjét, most sem adta fel. Megvásárolta a Rubik kocka jogait és újból elkezdte forgalmazni 1991-ben. A korai 80-as évekhez képest a forgalom igen kis mértékben nõtt. Azonban 1995-ben, Oddzon egy dinamikus californiai vállalat forgalmazásában ismét ugrásszerûen megnõtt a kereslet. 1996-ban csak az USA-ban 300.000 Kockát adtak el, és ez a szám csak emelkedett 1997-ben és 1998-ban is. Japánban 1997-ben 100.000 példányt adtak el; Nagy-Britanniában hasonlóan. Ez a tendencia a világ más országiban is hasonló. A Kockának minden kétség nélkül most lesz a "visszatérése".
Ezalatt Rubik Ernõ új és új játékokat talál fel. Néhányat megtekinthettek a hivatalos Rubik honlapon.