Galileo Galilei

1564 Pisa - 1642 Arcetri, Firenze

[ Galileo | Matematika | Csillagászat | A mikroszkóp | Hőtan | Mágnesesség]


Galileo GALILEI

Galilei Pisa-ban született 1564-ben, Giulia Ammannati és Vincenzo Galilei zenetudós fia. Tanulmányait Pisa-ban végezte, ahol később matematikát tanított 1589 és 1592 között. Professzornak nevezték ki Padovában, ahol 1610-ig tanított. Ezen évek alatt mechanikai kísérleteket és tanulmányokat folytatott, és termoszkópot épített. Földrajzi és katonai iránytűt konstruált, kézikönyvet írt használatukról. 1594-ben szabadalmaztatta a vízemelő gépét. Feltalálta a mikroszkópotfelfedezte a Jupiter holdjait. 1610-ben megválasztották a matemtika legfőbb professzorának a Pisa-i Egyetemen és matematikusi nagyhercegi címet kapott. Később a Szaturnuszt vizsgálta és megfigyelte a Vénusz fázisait.

.

1611-ben Rómába utazott, hogy a akadémiai tag legyen és a napfoltokat tanulmányozta. 1612-ben komoly ellentéteket talált a Föld mozgásának elméletében és átgondolta Kopernikusz nézeteit.

A XVII. századi Itáliában az egyházban rendkívüli hatalma volt, akik nem értettek egyet tanításaival, azokat eretneknek tekintették és büntetés várt rájuk. Galilei tudta, hogy csillagászati názetei miatt bajba fog kerülni, hiszen az egyház a geocentrikus rendszert fogadta el. Éppen ezért önmaga védelmében 1615-ben írt egy levelet, amelyet a "Levél Krisztina nagyhercegnőhöz" címen ismerünk. Ebben a tudomány szabadsága mellett érvelt. Szerinte a tudósoknak lehetőséget kell kapniuk, hogy kifejthessék gondolataikat, véleményüket és kísérletet végezhessenek elméleteik igazolására. Óvott attól, hogy az emberek kétkedés nélkül fogadják el a hagyományos tanításokat. Manapság furcsának tűnnek a levél figyelmeztetései, kívánságai. Galilei idejében azonban ez korántsem volt így. Ám a levél nem talált kedvező fogadtatásra, V. Pál pápát sem tudta meggyőzni a tudomány szabadságáról. 1616-ban egyházi vizsgálat után börtönbüntetés terhe mellett megtiltották neki, hogy akár szóban, akár írásban támogassa Kopernikusz nézeteit. Firenzébe visszatérve folytatta fizika kutatásait. Tevékenységének néhány eredményét Feladatok című könyvében publikálta 1623-ban. Régi barátját Maffeo Barberinit pápává választották. Ő megengedte hogy olyan könyvet írjon, amelyben összehasonítja és egyensúlyba hozza a régi és az új csillagászati elméleteket. Ez a könyv a Dialógus a két legnagyobb világrendszerről címet viseli, amely 1632-ben jelent meg. A Dialógust először elfogadták az egyházi méltóságok, a tudósok pedig mesterműnek tisztelték. Ám kiderült, hogy a könyv korántsem teremt egyensúlyt a két csillagászati nézet között. 1633. februárjában Galileit ismét Rómába idézték. Azzal vádolták, hogy felrúgta a megállapodást, mely szerint soha többé nem védi Kopernikuszt és nem támadja az egyház tanításait. Az inkvizíciót elítélte minden könyvét betiltották, őt magát pedig életfogytiglani börtönre ítélték. Ezt az ítéletet késöbb életfogytig tartó háziőrizetre változtatták. 1633- ban visszatért otthonába, ahol hamarosan újra munkához látott. Folytatta az írást, és befejezte az Értekezések és matematikai bizonyítások a mechanika két új tudományának kapcsolatáról című művét. Egészségi állapota gyorsan romlott, 1638-ra teljesen megvakult. Galileo Arcetri-ben halt meg 1642 január 8.-án.


Galileo Galilei - Matematika

Kitalált egy tudományos eszközt, az osztókörzőt. Ez egy korai számolóeszköz, amelynek két, azonos forgáspontban csatlakozó karja van. Egy számítás eredményét úgy lehet megkapni a segítségével, hogy a karokat egy bizonyos helyzetbe hozzuk és leolvassuk azt a számot, ahol a megfelelő vonalak metszik egymást. Ezt az eszközt mindenféle számításhoz használták, beleértve a gyökvonást, a különböző pénznemek átváltását, térfogat- és sűrűségszámításokat, sőt 'a kör négyszögesítését' is.


Galileo Galilei - Csillagászat

Az égbolt vizsgálatával Galileo felfedezte a Jupiter holdjait és terjesztette Kopernikuszi világképet. A holdak megjelenésének és eltűnésének ismétlődése Galileo-t rávezette a földrajzi széleségek meghatározásának módszerére.


Galileo Galilei - A mikroszkóp

A XVII. század elején Galileo távcsövet használt nagyon kis tárgyak vizsgálatára. 1619 és 1624 mikroszkópokat (occhialini) kezdett készíteni. A galilei-féle mikroszkóp egy távcső csövéből készült, kisebb méretben,két lencsével. Több embernek is küldöt Galileo az occhialino-jából. Levelezett Federigo Cesi-vel, aki közreműködött a fejlesztésben a lenycsék elrendezését módosította.


Galileo Galilei - Hőtan

A páduai időszakban találta fel a termoszkópot. Ez az eszköz a folyadékok viselkedésének a hőmérsékletfüggésén alapult.


Galileo Galilei - Mágnesesség

1600 és 1609 között Galileo mágnesességgel foglalkozott, William Gilbert De magnete c. műve ihlette. A mágneses erőt próbálta növelni.