A mi tízes számrendszerünk a 0, 1, 2, ... 9 számjegyeket használja. Arab számoknak nevezzük őket, de valójában indiai eredetűek.
India történetét leginkább csak az ie. 6. századtól ismerjük, a Dáriusz vezette perzsa háborúk korától, amelyet Homérosz mesélt el. A perzsák után Nagy Sándor hódította meg a területet. Halála után született meg az első igazán nagy dinasztia: a Mauraya. A későbbi muzulmán megszállás eredményeként jött létre a ma is ismert indo-muzulmán kultúra, ahol két vallás, az iszlám és a hinduizmus egyszerre van jelen.
Indiában matematikával többnyire csak a vallási
személyek foglalkoztak. Az 5. század matematikusai, mint Ariabhata vagy
Bhaskara, gondolkodásmódja független volt a görögökétől. Tízes alapú, helyiértékes
számrendszerben számoltak: a számjegy helye a szám leírt alakjában a 10
valamely hatványát jelöli, a számjegy pedig azt, hogy hányszor van meg
a számban a 10-nek ezen hatványa.
Brahmaguptához kötjük az egy kis körrel
jelölt számjegy, a nulla feltalálását és használatát a számok írásmódjában.
A 0 a tíz vmely hatványának a hiányát jelöli. Ez jutott el később a nyugati
világba a spanyol Andalúzia arab megszállását követően.