A Szemiotikai szövegtan [= SzSzT] 1 – 20. kötetének repertóriuma az egyes kötetek megjelenésének időrendjébe rendezve

1990.  A szövegtani kutatás néhány alapkérdése [SzSzT1]

Szeged, Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis Series Linguistica, Litteraria et Aesthetica. (Második kiadás: 1993.)

Előszó (5).

Tanulmányok (7).

Petőfi S. János:

Szemiotikai textológia – Didaktika (7).

Békési Imre:

Az ellentétesség és a kauzalitás szerkezetalkotó összefüggésének logikai háttere (23).

Nagy L. János:

A megnyilatkozás nyelvi értékéről (29).

Csúri Károly:

Lehetséges világok vizsgálata mint műértelmezés (35).

Vass László:

Szupertextuális kohézió és stilisztika (45).

Diszkusszió: Szövegtan, interpretáció, interdiszciplinaritás. Résztvevők:

Békési Imre, Csúri Károly, Nagy L. János, Petőfi S. János (57).

Vass László:

Terminológiai szótár (a szemiotikai szövegtan tanulmányozásához) (85).

Bibliográfiák (117).

Bibliográfiák – periodikák (Összeállította: Petőfi S. János) (117).

A magyar nyelvű szövegtani irodalom bibliográfiája (Összeállította: Horváthné Szélpál Mária) (119).

Áttekintés

Petőfi S. János:

Az irodalmi művek elemzésétől a multimediális kommunikáció szemiotikai elmélete felé. 25 év textológiai kutatás: visszatekintés, kitekintés (127).

1991.  A magyar szövegtani kutatás irodalmából (Első rész) [SzSzT2]

Szeged, JGYTF Kiadó. (Második kiadás: 1996.)

Előszó (5).

Tanulmányok (7).

Petőfi S. János:

A szövegszignifikáció aspektusai és azok szemiotikai textológiai tárgyalása (7).

Békési Imre:

A kettős szillogizmus (38).

Vass László:

Szimbolikus kontextualizáció és intertextualitás. Nagy László: Inkarnáció ezüstben (55).

Kabán Annamária:

Szövegszemiotikai alapkérdések (67).

Áttekintések, recenziók. A magyar szövegtani kutatás irodalmából (73).

Máté Jakab:

A magyar szövegtani kutatások mai helyzete (I) (73).

Fónagy Iván – Magdics Klára:

A magyar beszéd dallama (Török Gábor) (117).

Deme László:

Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata (Fejes Katalin) (123).

Telegdi Zsigmond – Szépe György (szerk.):

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. A szöveg megközelítései (Albert Sándor) (129).

Wacha Imre:

Beszélgessünk a beszédről! (K. Fábián Ilona) (135).

Szathmári István – Várkonyi Imre (szerk.):

A szövegtan a kutatásban és az oktatásban (Nagy L. János) (140).

Nagy Ferenc:

Kriminalisztikai szövegnyelvészet (Keszler Borbála) (147).

Nagy Ferenc:

Bevezetés a magyar nyelv szövegtanába (Szathmári István) (151).

Békési Imre:

Szövegszerkezeti alapvizsgálatok (Nagy L. János) (155).

Szabó Zoltán (szerk.):

A szövegvizsgálat új útjai (Kabán Annamária) (159).

Penavin Olga – Thomka Beáta – Utasi Csaba (szerk.):

Tanulmányok, 15. füzet. Szövegelmélet (Fábricz Károly) (164).

Kiefer Ferenc:

Az előfeltevések elmélete (Mucsányi János) (169).

Rácz Endre – Szathmári István (szerk.):

Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből (Török Gábor) (175).

Balázs János:

A szöveg (Büky László) (180).

Szende Tamás:

Megérthetjük-e egymást? Korunk kommunikációs zavarai (Vidra Klára) (183).

Szabó Zoltán:

Szövegnyelvészet és stilisztika (R. Molnár Emma) (187).

Bolla Kálmán (szerk.):

Egyetemi Fonetikai Füzetek 1. Szép szóval igazat, 2. Tiszta beszéd. (Sebestyén Árpád) (193).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Összeállította: Vass László) (199).

(A)

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text linguistics (Discourse analysis) – Linguistique de texte (Analyse du discours) – 1986 (199).

(B)

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discourse – 1981 –1990 (Volume 1-10-1/2) (205).

Research in Text Theory / Untersuchungen zu Texttheorie – 1977 – 1989 (Volume 1-14) (214).

Tárgymutató (Összeállította: Horváthné Szélpál Mária) (225).

Névmutató (Összeállította: Horváthné Szélpál Mária) (231).

A kötet munkatársai (235).

1991.  A magyar szövegtani kutatás irodalmából (Második rész) [SzSzT3]

Szeged, JGYTF Kiadó

Előszó (5).

Tanulmányok (7).

Voigt Vilmos:

Szövegszemiotikai és / vagy szemiotikai szövegtan (7).

Bencze Lóránt:

Élő szónak súlyos volta. Putatív szövegvizsgálati modell és alkalmazásának kísérlete (13).

Békési Imre:

A kettős szillogizmus tipikus ’világai’ (41).

Zsilka Tibor:

A dekonstruált (szöveg)struktúra (62).

Vass László:

Szupertextus, stíluselemzés és -tipológia (69).

Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa:

A versorganizáció anticipatorikus megközelítése (78).

Áttekintések, recenziók. A magyar szövegtani kutatás irodalmából (105).

Máté Jakab:

A magyar szövegtani kutatások mai helyzete (II., befejező rész) (105).

Fónagy Iván:

A költői nyelv hangtanából (Kovács Kristóf András) (144).

Török Gábor:

A líra: logika (József Attila költői nyelve) (B. Fejes Katalin) (148).

Hankiss Elemér (szerk.):

Formateremtő elvek a költői alkotásban (Török Gábor) (152).

Voigt Vilmos:

A folklór alkotások elemzése (Balázs Géza) (157).

Fónagy Iván:

Füst Milán: Öregség – Dallamfejtés (Szekér Endre) (162).

Dienes Dóra:

A szerkesztettségi hiányosság és szövegösszefüggésbeli kiegészülése (M. Korchmáros Valéria) (166).

Murvai Olga:

Szöveg és jelentés. A szabad függő beszéd szövegnyelvészeti vizsgálata (Kocsány Piroska) (170).

Horváth Iván – Veres András (szerk.):

Ismétlődés a művészetben (Nagy L. János) (174).

Bánréti Zoltán:

A megengedő kötőszók szintaxisáról és szemantikájáról (Békési Imre) (179).

Hankiss Elemér:

Az irodalmi mű mint komplex modell (Máté Zsuzsanna) (183).

Békési Imre:

A gondolkodás grammatikája. Szöveg- és mondatszerkezeti elemzések (Bencze Lóránt) (189).

Csúri Károly:

Lehetséges világok. Tanulmányok az irodalmi műértelmezés témaköréből (Odorics Ferenc) (192).

Szekér Endre:

Hagyomány és újítás mai költői nyelvünkben (Kabán Annamária) (197).

Sipos Lajos (szerk.):

Műelemzés – műértés (Varga Emőke) (200).

Kanyó Zoltán:

Szemiotika és irodalomtudomány. Válogatott tanulmányok (Tarnay László) (204).

Petőfi S. János:

Szöveg, szövegtan, műelemzés (Textológiai tanulmányok) (Vass László) (210).

Bibliográfiák, repertóriumok (Összeállította: Vass László) (215).

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text Linguistics – Linguistique du texte – 1987 (215).

Papiere zur Textlinguistik / Papers in Textlinguistics – 1972 – 1984 (1-48) (222).

Written Communication Annual. An International Survey of Research and Theory – 1986 – 1990 (Volume 1-5) (247).

A külföldi szövegnyelvészeti munkákról Magyarországon idegen és magyar nyelven megjelent szemlecikkek válogatott bibliográfiája (Összeállította: Máté Jakab) (250).

Tárgymutató (Összeállította: Horváthné Szélpál Mária) (255).

Névmutató (Összeállította: Horváthné Szélpál Mária) (261).

A kötet munkatársai (265).

1992.  A verbális szövegek szemiotikai megközelítésének aspektusaihoz (I) [SzSzT4]

Szeged, JGYTF Kiadó

Előszó (5).

Tanulmányok (7).

Terestyéni Tamás:

Szövegelméleti tézisek (7).

Szabó Zoltán:

A szöveg történetisége (34).

Kiefer Ferenc:

A szöveg időszerkezetéről (40).

Marcello La Matina:

Költői szövegek interpretálása: filológia, strukturalizmus, szemiotika (56).

Petőfi S. János:

A költészet grammatikájától a költészet szemiotikai textológiájáig (83).

Bácsi János:

Ó! Ió! Ció! Áció! Káció! Kommunikáció! (98).

Albert Sándor:

Megjegyzések az ekvivalenciáról egy metafora fordításának ürügyén (115).

Áttekintések, recenziók (125).

B. Fejes Katalin:

Egy korosztály írásbeli nyelvhasználatának alakulása (Szövegvizsgálat 3-5. osztályban) (V. Raisz Rózsa) (125).

Vígh Árpád:

Retorika és történelem (Gáspári László) (128).

Dániel Ágnes:

A fordítói gondolkodás iskolája (Honffy Pál) (134).

Helikon – Az olasz irodalomtudomány napjainkban (Varga Emőke) (138).

Pléh Csaba:

A történetszerkezet és az emlékezeti sémák (Balogh Tibor) (147).

Klaudy Kinga:

Fordítás és aktuális tagolás (Cs. Jónás Erzsébet) (150).

Szabó G. Zoltán – Szörényi László:

Kis magyar retorika (Danyi Magdolna) (154).

Kernya Róza:

A szöveg néhány sajátossága kisiskolások fogalmazásában (V. Raisz Rózsa) (157).

Török Gábor:

Pontok és kérdőjelek az általános stíluselméletben (Szathmáry István) (160).

Hernádi Sándor:

Az olvasás bűvészete (Benkes Zsuzsa) (166).

Kenneth Koch:

Desideri, sogni, bugie. Un poeta insegna a scrivere poesia ai bambini (Egy költő versírásra tanítja a gyerekeket) (Fordította: Petőfi S. János) (Terry Olivi) (168).

Kaspar H. Spinner:

Umgang mit Lyrik in der Sekundarstufe I. (Petőfi S. János) (172).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (177).

(A)

Bibliográfiák bibliográfiája (a szövegkutatásról általában, az intertextualitásról, a tudományos szövegek kutatásáról és a metaforakutatásról) (177).

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text Linguistics – Linguistique du Texte – 1988 (177).

Speciális bibliográfiák (konkrét / experimentális költészet, a költészet kreatív-produktív megközelítése) (184).

(B)

Folyóiratok, periodikák, sorozatok (186).

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 1978 – 1989 (Volume 1-12) (186).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discourse – 1990 (Volume 10) (197).

Papiere zur Textlinguistik / Papers in Textlinguistics – 1985 – 1986 (49-55) (199).

Research in Text Theory / Untersuchungen zur Texttheorie – 1991 (Volume 15-16) (204).

Advances in Discourse Processes – 1977 – 1981 (Volume 1-6) (205).

Written Communication Annual. An International Survey of Research and Theory – 1991 (Volume 6) (211)

Speciális repertóriumok (212).

Elisabeth Gülich – Wolfgang Raible:

Linguistische Textmodelle (Grundlagen und Möglichkeiten) (212)

Wolfgang Dressler (Hrsg.):

Textlinguistik (215).

Bernárdez, Enrique:

Introducción a la Lingüistica del Texto (216).

Miscellanea (219).

Farkas Edit:

Rövid beszámoló a Multimediális Textológiai Műhely első konferenciájáról (219).

Tárgymutató (Összeállította: Horváthné Szélpál Mária) (221).

Névmutató (Összeállította: Horváthné Szélpál Mária) (225).

A kötet munkatársai (229).

1992.  Szövegtani kutatás: témák, eredmények, feladatok [SzSzT5]

Szeged, JGYTF Kiadó

Előszó. A verbális szöveg mint kutatási objektum. Vélemények a szövegtani kutatásról. Kérdések (7).

Tanulmányok – válaszok (9).

Albertné Herbszt Mária:

A társalgás néhány jellemzője és szabálya (9).

Balázs Géza:

Szövegvilágok, a szövegalkotó ember (Vélemény a szövegtani kutatásról) (19).

Bánréti Zoltán:

A visszakereshetőségi elv a grammatikában (27).

Békési Imre:

A szövegmondatoktól a szöveg egésze felé (35).

Bencze Lóránt:

Néhány megjegyzés a szövegtani kutatáshoz (45).

Deme László:

Válaszok helyett (47).

Fábricz Károly:

Beszédszöveg és szövegnyelvészet (51).

B. Fejes Katalin:

Egy szövegtípus szintaxisának statisztikai vizsgálatáról (59).

Fónagy Iván:

A költői kutatásról (77).

Honffy Pál:

Hozzászólás a „Vélemények a szövegtani kutatásról” kérdéssorhoz (119).

Hunyadi László:

Szövegtan és számítógépes fordítás (121).

Cs. Jónás Erzsébet:

Gondolatok a dialógus mint szövegtípus vizsgálatai kapcsán (129).

Kertész András:

Textológia és tudományelmélet (135).

Kocsány Piroska:

Szövegnyelvészet versus szövegelemzés (145).

Kontra Miklós:

Rövid és szelektív válaszok a szerkesztők szövegtannal kapcsolatos kérdéseire (153).

Lengyel Zsolt:

Szöveglingvisztikai kérdések a pszicholingvisztika tükrében (157).

R. Molnár Emma:

Vélemények a szövegtani kutatásról (Válaszok a feltett kérdésekre) (161).

Murvai Olga:

A szöveg szintaktikai és szemantikai dimenziójáról (167).

Péter Mihály:

A szövegtani kutatásról (Válasz a kérdésekre) (171).

Petőfi S. János – Vass László:

A szövegnyelvészet helye és feladata a szemiotikai textológiai kutatásban (177).

V. Raisz Rózsa:

Válasz a „Vélemények a szövegtani kutatásról” kérdéssorra (197).

Szabó Zoltán:

A szövegszemiotika időszerű kérdései és megoldásra váró kérdései (199).

Szende Aladár:

A tankönyvi szöveg természetéről (211).

Szikoráné Kovács Eszter:

Gondolatok a költői szövegről mint a szöveg sajátos válfajáról, valamint annak interpretációelméleti vonatkozásairól (219).

Török Gábor:

Kritikusan, sok oldalról szembesülni a szöveggel (225).

Wacha Imre:

Szöveg és (adekvát) interpretáció (Szövegműfaj, szövegforma, szövegértelmezés, szövegmondás (237).

Áttekintések, recenziók (257).

A szövegtani kutatás a 90-es években: a kutatási terület jövője [Text, 10–1/2. (1990.)] (Petőfi S. János) (257).

A szövegösszefüggőség nyelvi hordozói Halliday és Hasan szerint (Petőfi S. János – Vass László) (260).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (271).

(A)

Bibliográfiák bibliográfiája (a szövegkutatásról általában, a magyar szövegkutatásról, a szövegösszefüggőség kutatásáról) (271).

Speciális bibliográfiák (szöveg vs mondat, szövegösszefüggőség) (272)

(B)

Speciális repertóriumok (274).

Van Dijk T. A. (szerk.):

Handbook of Discourse Analisis 1 – 4 (274).

R. R. K. Hartman:

Contrastive Textology (276).

M. A. K. Halliday – R. Hasan:

Cohesion in English (277).

M. – E. Conte – J. S. Petőfi – E. Sözer:

Text and Discourse Connectedness (279).

Miscellanea (281).

Petőfi S. János:

Society for Text and Discourse (281).

Tárgymutató (Összeállította: Horváthné Szélpál Mária) (285).

Névmutató (Összeállította: Horváthné Szélpál Mária) (293).

A kötet munkatársai (297).

1993.  A verbális szövegek szemiotikai megközelítésének aspektusaihoz (II) [SzSzT6]

Szeged, JGYTF Kiadó

Előszó (7).

Tanulmányok (9).

Bánréti Zoltán:

A mellérendelés néhány szintaktikai problémája a magyarban (9).

Krékits József:

Az orosz performatív megnyilatkozások szemantikai és pragmatikai aspektusai (25).

Wacha Imre:

Az irodalmi mű szövegszerkezetének és a szöveg hangzásbeli jellemzőinek összefüggéseiről, a szöveg fonetikai szemléletéről. A prózai (elbeszélő) irodalmi mű és megszólaltatása. Áprily Lajos: A hiúz (35).

Petőfi S. János – Vass László:

Az argumentatív értelmező interpretáció néhány aspektusa. Nagy László: Verseim verse (81).

Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János:

Kreatív-produktív megközelítés és intertextualitás (107).

Klaudy Kinga:

Vissza a szöveghez! (133).

Albert Sándor:

Filozófiai szövegek fordítási kérdései (145).

Dániel Ágnes:

A személyközi kapcsolatok jellegének meghatározása. Hét kormányprogram szembesítő vizsgálatának tapasztalatai (157).

Áttekintések, recenziók (177).

Máté Jakab:

A szövegnyelvészeti kutatás történetéhez (177).

Petőfi S. János:

Utam a szemiotikai szövegtanhoz. 2. 1967 – 1969. A nyelvi műalkotások egy nyelvészeti megalapozottságú strukturális interpretációelméletének körvonalazása felé (205).

Deme László:

Közéletiség, beszédmód, nyelvi műveltség (Kiss Andrea) (218).

Hoffmann Ottó:

Mondatszerkesztés, szövegalkotás. Gyakorlatok a kifejezőképesség fejlesztésére az általános iskola felső tagozatában (Jenei Teréz) (224).

Török Gábor:

A pecsétek feltörése (Mai líránkat olvasva) (Szikoráné Kovács Eszter) (226).

Kecskés András:

A magyar vers hangzásszerkezete (Szikoráné Kovács Eszter) (230).

Kecskés András:

Versek tükre. Az iskolai versértelmezés lehetőségei (Cs. Jónás Erzsébet) (233).

Bart István – Klaudy Kinga (szerk.):

A fordítás tudománya. Válogatás a fordításelmélet irodalmából (Cs. Jónás Erzsébet) (235).

Molnár Csikós László (főszerk.):

Hungarológiai Közlemények 19. 70-71. (Farkas Edit) (238).

Szőllősy-Sebestyén András (szerk.):

Alkalmazott nyelvészeti kutatások a Budapesti Műszaki Egyetemen (T. Somogyi Magda) (242).

Dániel Ágnes:

Sző – szöveg – szer – szervez (Péter Mihály) (245).

Fónagy Iván:

Gondolatalakzatok, szövegszerkezet, gondolkodási formák (Mező Györgyi) (248).

Síklaki István (szerk.):

A szóbeli befolyásolás alapjai I–II. (Vass László) (251).

Bene Kálmán:

Kalauz a versértelmezéshez (Bevezetés a lírai művek elemzésébe) (Baranyai Zsolt) (265).

Péter Mihály:

A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai (Cs. Jónás Erzsébet) (268).

Petőfi S. János:

A humán kommunikáció szemiotikai elmélete felé (Szövegnyelvészet – Szemiotikai textológia) (Fábricz Károly) (272).

Bolla Kálmán (szerk.):

Szövegforma, szövegértelmezés, szövegmondás. Egyetemi Fonetikai Füzetek 4. (Nagy Éva) (275).

Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa:

Elkallódni megkerülni. Versek kreatív megközelítése szövegtani keretben (Kiss Andrea) (278).

Rácz Endre:

Mondatgrammatika és szöveggrammatika (Békési Imre) (280).

A Világirodalmi Lexikon tizennegyedik kötetének ’szöveg’-szócikkeihez (Vass László) (282).

A nyelvi alkotóerő próbái. Hernádi Sándor munkásságáról (Szabó Ferenc) (284).

Hans Gatti:

Schüller machen Gedichte. Ein Praxisbericht mit vielen Anregungen und Beispielen (Petőfi S. János) (286).

Carla Marello (szerk.):

Alla ricerca della parola nascosta (= Az elrejtett szó nyomában) (Petőfi S. János) (293).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (297).

(A)

Bibliográfiák bibliográfiája (szemantika, pragmatika, cloze-technika) (297).

Bibliographie Linguistique de L’ Année. Text Linguistics – Linguistique du Texte – 1989 (297).

Speciális bibliográfiák (Advances in Discourse Processes, Studia Poetica, fordítás, cloze-technika) (304).

(B)

Folyóiratok, periodikák, sorozatok (311).

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 1990 – 1991 (Volume 13-14) (311).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discourse – 1991 (Volume 11) (313).

Papiere zur Textlinguistik / Papers in Textlinguistics – 1986 – 1987 (56-60) (315).

Research in Text Theory / Untersuchungen zur Texttheorie – 1992 (Volume 17-18) (318).

Advances in Discourse Processes – 1981 – 1984 (Volume 7-12) (322).

Written Communication Annual. An International Survey of Research and Theory – 1992 (Volume 7) (328).

Speciális repertóriumok (329).

Arnim von Stechow – Dieter Wunderlich (Hrsg.):

Semantik / Semantics (329).

Von Herbert Stachowiak (Hrsg.):

Pragmatik. Handbuch Pragmatischen Denkens (330).

Das Wasserzeichen der Poesie (332).

Miscellanea (339)

Farkas Edit:

Rövid beszámoló a Multimediális Textológiai Műhely második konferenciájáról (339).

Vass László:

Discourse and Argumentation Studies at the University of Amsterdam (340).

Tárgymutató (Összeállította: Horváthné Szélpál Mária) (343).

Névmutató (Összeállította: Horváthné Szélpál Mária) (351).

A kötet munkatársai (355).

1994.  A multimediális kommunikátumok szemiotikai textológiai megközelítéséhez

[SzSzT7]

Szeged, JGYTF Kiadó

Előszó (7).

Tanulmányok (9).

Kass János:

Gondolatok a könyvillusztrációról (9).

Nagy L. János:

Szembenéző kódexlapok kommentárokkal (19).

Vass László:

Textológiai kalauz az Esterházy-kalauzhoz (29).

Nyéki Lajos:

Balázs – Bartók „Kékszakállú”-ja – nyelvész szemmel (39).

Könczei Csilla:

Ötletek a tánc textológiai elemzéséhez (51).

Balázs Géza:

A tetoválás és a tetovált szövegek magyar néprajzi kutatása (69).

R. Molnár Emma:

Nonverbális jelek verbális kódja (85).

Petőfi S. János – Marcello La Matina:

Egy általános szemiotikai textológia centrális aspektusai (97).

Vass László:

Utószó: Petőfi S. János és Marcello La Matina közös tanulmánya megbeszélésének kivonatos összefoglalása (128).

Almási Éva:

Adalékok képversek kreatív-produktív megközelítéséhez (131).

Benkes Zsuzsa:

Példa egy illusztrált szöveg kreatív-produktív megközelítésére (143).

Áttekintések, recenziók (157).

Petőfi S. János:

Utam a szemiotikai szövegtanoz 12. 1988–1989. A multimediális irányultság kezdeti időszaka, 13. 1990–1991. A szemiotikai textológia koncepciójának végleges kialakítása felé (157).

Egri Péter:

Érték és képzelet (Shelley, Turner, Field és Chopin) (Török Gábor) (174).

János S. Petőfi – Terry Olivi (szerk.):

Approaches to Poetry. Some Aspects of Textuality, Intertextuality and Intermediality (Szabó Zoltán) (178).

Marcello La Matina:

La gratitudine come problema semiotico-filologico. Gli ex voto per San Nicola da Tolentino. In: Interpretazione e gratitudine. XIII. Colloquio sulla interpretazione. Macerata 30–31 Marzo 1992 (Petőfi S. János) (180).

Rachel Fordyce and Carla Marella (eds.):

Semiotics and Linguistics in Alice’s Worlds (Petőfi S. János) (181).

Az OuLiPoi Könyvtár (Szigeti Csaba) (186).

Petőfi János S. (szerk.):

Sistemi segnici e loro uso nella communicazione umana. 1. Aspetti generali; Quadro interdisciplinare della ricerca. (= Quaderni di Ricerca e Didattica IX.) Università di Macerata, Dipartimento di Filosofia e Scienze umane (P. S. J.) (193).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (195).

(A)

Szemiotika és kommunikációelmélet (bibliográfiák bibliográfiái, enciklopédiák, monográfiák, általános jellegű tanulmányok) (195).

A multimediális kommunikátumok szemiotikai textológiai megközelítéséhez (210).

(B)

Winfried Nöth:

Handbook of Semiotics (213).

Nelson Goodman:

Languages of Art (214).

Vilém Flusser:

Hat Schreiben Zukunft? (216).

Olivier R. Scholz:

Bild, Darstellung, Zeichen (217).

Rudolf von Laban:

Choreutik. Grundlagen der Raumharmonielehre des Tanzes (218).

Miscellanea (219).

Farkas Edit:

Rövid beszámoló a Multimediális Textológiai Műhely harmadik konferenciájáról () (219).

Tárgymutató (Összeállította: Gulyás Zsuzsanna) (221).

Névmutató (Összeállította: Gulyás Zsuzsanna) (227).

A kötet munkatársai (229).

1995.  A verbális szövegek szemiotikai megközelítésének aspektusaihoz (III) [SzSzT8]

Szeged, JGYTF Kiadó

Előszó (7).

Tanulmányok (9).

Bencze Lóránt:

Emlékezés, szövegalkotás, szövegtípus (9).

Dániel Ágnes:

A szerző azonosítása a szöveg konstitúciójának, tartalmi-logikai- és szemantikai-kommunikatív összefüggéseinek elemzése útján (35).

Török Gábor:

A kérdésszerű nyelvi információ igazsága (81).

Árpás Károly:

Egy verskompozíciós elvről. Kísérlet a verskompozíciós verstípusok rendszerezésére (89).

Koltay Tibor:

A hipertext szövegségéről (115).

Tóth Szergej – Vass László:

Idegen nyelvű szövegek kreatív-produktív megközelítése. 1. Gyakorlatok orosz nyelvű szövegekkel magyar nyelvi és szociokulturális háttérrel (127).

Szabó Zoltán:

A stilisztikai elemzés egy szövegelméleti modellje (145).

Petőfi S. János:

A hipertextuális irodalom a perszonál komputer elterjedt alkalmazásának korszakában (153).

Diszkusszió. A szövegtani kutatás néhány aktuális kérdése (173).

1.      A tömbösödés vizsgálatának néhány aspektusa (173).

1.1.  Nagy L. János:

Tovább a nyelvészet (és a logika?) útján (174).

1.2.  Tolcsvai Nagy Gábor:

És (176).

1.3.  Békési Imre:

Válaszok (181).

1.4.  Békési Imre:

A kettős szillogizmus módszertani tanulságaiból (183).

2.      A szemiotikai textológia felépítésének és alkalmazásának néhány aspektusa (189).

2.1.  Máté Jakab:

A szemiotikai textológia néhány kérdése a viták tükrében (190).

2.2.  Szabó Zoltán:

Szemiotikai textológia és stilisztika (196).

2.3.  Bencze Lóránt:

Segédtételek Petőfi S. János szövegszemiotikai rendszeréhez (201).

2.4.  Wacha Imre:

Kérdések Petőfi S. Jánoshoz (206).

2.5.  Berszán István:

Megjegyzések a (szemiotikai textológiában használt) jelfogalomhoz (207).

2.6.  Raisz Rózsa:

Kérdések a kreatív-produktív módszerrel kapcsolatban (209).

2.7.  Palotásné Nagy Éva:

A kreatív-produktív gyakorlatok gyakorlóiskolai alkalmazásának tapasztalatairól (209).

2.8.  Bókay Antal:

Kérdések a szemiotikai textológiai szövegmegközelítés irodalmi szövegekre való alkalmazásával kapcsolatban (212).

2.9.  Petőfi S. János:

Válaszok és megjegyzések a szemiotikai textológia felépítését érintő kérdésekre, megállapításokra (212).

2.10.   Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János:

Válaszok, megjegyzések a kreatív-produktív gyakorlatokkal kapcsolatos kérdésekre, megállapításokra (227).

2.11.   Petőfi S. János – Vass László:

Válaszok, megjegyzések az analitikus szemiotikai textológiai szövegmegközelítéssel kapcsolatos megállapításokra, kérdésekre (233).

Áttekintések, recenziók (237).

Petőfi S. János:

Utam a szemiotikai szövegtanhoz 3. 1970 – 1971. Egy nyelvészeti megalapozású kontextuális szövegelmélet globális koncepciójának felvázolása (237).

Nyelvészet (szövegtan) az oktatás folyamatában (Egy kiadványsorozat margójára) (Máté Jakab) (248).

Deme László:

Szónokok, előadók kézikönyve (Tóthné Szűcs Éva) (265).

Voigt Vilmos – Szépe György – Szerdahelyi István (szerk.):

Jel és közösség. Szemiotikai tanulmánygyűjtemény (Cs. Jónás Erzsébet) (267).

Fejős Zoltán:

Hiedelemrendszer, szöveg, közösség I–II. (Esettanulmány Karancskeszi példáján) (Sz. Bozóki Margit) (272).

Béládi Miklós – Jankovics József – Nyerges Judit (szerk.):

A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai (Joó Etelka) (276).

Grétsy László (szerk.):

Nyelvészet és tömegkommunikáció I-II. (Vidra Klára) (279).

Elekfi László:

Petőfi verseinek mondattani és formai felépítése (Különös tekintettel az aktuális mondattagolásra) (Szikoráné Kovács Eszter) (287).

Horváth Iván:

A vers. Három megközelítés (Farkas Edit) (289).

Literatura, 1991. 2. Az irodalmi szöveg mint nyelvi jelenség (Benkes Réka) (291).

Szili József (szerk.):

A strukturalizmus után. Érték, vers, hatás, történet, nyelv az irodalomelméletben (Pappné Nagy Éva) (299).

Békési Imre:

Jelentésszerkezetek interpretációs megközelítése. Egy modell az argumentatív szövegtípus tanulmányozásához (Vass László) (302).

Petőfi S. János – Bácsi János – Benkes Zsuzsa – Vass László:

Szövegtan és verselemzés (Jenei Teréz) (305).

Klaudy Kinga:

A fordítás elmélete és gyakorlata – angol / német / francia / orosz fordítástechnikai példatárral (Cs. Jónás Erzsébet) (310).

Tolcsvai Nagy Gábor:

A szövegek világa (Szabó Zoltán) (314).

Tóth Szergej – Vass László:

Pápuáktól a Pioneerig (D. Takács Rózsa) (316).

Duchesne, Alain – Thierry Leguay:

Petite fabrique de Littérature (Olaszból fordította Petőfi S. János) (Terry Olivi) (321).

Petőfi S. János – Sergio Cicconi (a cura di):

Sistemi segnici e loro uso nella communicazione umana. 2. La filosofia del linguaggio e la communicazione umana multimediale. (= Quaderni di ricerca e didattica XIV.) Università di Macerata, Dipartimento di Filosofia e Scienze umane (P. S. J.) (328).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (331).

(A)

Bibliográfiák bibliográfiája (idegen és magyar nyelvű szövegtani szakirodalom, szemiotikai textológia, analitikus-kreatív és kreatív-produktív szövegelemzés) (331).

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text Linguistics – Linguistique du Texte – 1990 – 1991 (331).

Speciális bibliográfiák (352).

Anafora és fókusz mint a szövegfelépítés eszköze (352).

Hipertextus – hipermédium (356).

(B)

Folyóiratok, periodikák, sorozatok (358).

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 1992 – 1993 (Volume 15-16) (358).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discourse – 1992 – 1993 (Volume 12-13) (360).

Papiere zur Textlinguistik / Papers in Textlinguistics – 1988 – 1991 (62, 64-66) (363).

Research in Text Theory / Untersuchungen zur Texttheorie – 1994 – 1995 (Volume 19-22) (367).

Speciális repertóriumok (370).

Von Herbert Stachowiak (Hrsg.):

Pragmatik. Handbuch Pragmatischen Denkens (370).

Antalné Szabó Ágnes – Madarászné Marossy Ágnes (szerk.):

Szövegtani szemelvénygyűjtemény (375).

OuLiPo. Atlas de littérature potentielle (378).

Miscellanea (379).

Petőfi S. János:

Sophia. European Databases in the Humanities (379).

Petőfi S. János:

Virtual College – die erste virtuelle Universität in Berlin und Brandenburg (380).

Tárgymutató (Összeállította: Gulyás Zsuzsanna) (381).

Névmutató (Összeállította: Gulyás Zsuzsanna) (395).

A kötet munkatársai (401).

1996.  A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez (I) [SzSzT9]

Szeged, JGYTF Kiadó

Előszó (9).

Bevezetés (11).

Petőfi S. János:

A magyar nyelvű (verbális) szövegek szemiotikai szövegtana diszciplináris keretének néhány aspektusa (11).

Tanulmányok (19).

A.     Az interdiszciplináris keret diszciplínái (19).

Bevezetés (19).

Petőfi S. János:

A multimediális humán kommunikáció elemzése interdiszciplináris keretének aspektusai (19).

Filozófia (27).

Kertész András:

Konstruktivitás és interdiszciplinaritás. A szemiotikai textológia egy lehetséges tudományelméleti megközelítése (27).

Szemiotika (47).

Pál József:

A szimbolikus jelek történeti és szellemi dimenziója (47).

Voigt Vilmos:

Mióta és miként modern a mai magyar parömiológia? (67).

Kommunikációelmélet (77).

Koltay Tibor:

Adalékok a referátumkészítés szövegtani megközelítéséhez (77).

Pszichológia (91).

Szociológia / Antropológia (91).

Angelusz Róbert – Tardos Róbert:

A kulturális–interakciós rétegződés szociológiai megközelítéséhez (91).

Vass László:

Rendszerváltás és napi publicisztika. 1. A Népszabadság és az Új Magyarország külpolitikai rovatának kontrasztív elemzése: 1995. október 5 – 1995. november 7 (109).

Formális metodológiák / Számítógépek alkalmazása a szövegfeldolgozásban (135).

Petőfi S. János:

A modellteoretikus logikai interpretációról (135).

B. Porkoláb Judit – Boda I. Károly:

Helyzet és válasz Radnóti Miklós: Ó fény, ragyogás, napszemű reggel! című versében. Egy interaktív számítógépes elemzés eredményei (145).

Vass László:

A hipermédium néhány retorikai szabályszerűsége (157).

Empirikus metodológiák (169).

Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János:

A szövegelemzéskor felhasznált ’háttérismeretek’ feltárásának kreatív módja. Tájékoztató (169).

Vass László – Zánthó Róbert:

Idegen nyelvű szövegek kreatív-produktív megközelítése. 2.1. Gyakorlatok angol nyelvű szövegekkel magyar nyelvi és szociokulturális háttérrel (187).

B.     A szövegtan és horizontális környezetének diszciplínái (201).

B.1.  A textológiai társdiszciplínák (201).

Poétika (mint a műnemek és műfajok legáltalánosabb értelemben vett diszciplínája) (201).

Nagy Pál:

A vizuális költészet (202).

Verstan (223).

Retorika (223).

Stilisztika (223).

Szabó Zoltán:

Lehető változásmagyarázatok a stílustörténetben (Egy textológiai stílustörténet-elmélet nagy és nyitott kérdése) (224).

B.2.  Szövegtanok (249).

B.3.  Nyelvészeti diszciplínák (249).

Károly Krisztina:

Az angol szövegnyelvészeti kutatások a 90-es években (250).

Áttekintések, recenziók (265).

Petőfi S. János:

Utam a szemiotikai szövegtanhoz 4. A kotextuális szövegelmélet tulajdonságai vizsgálatának időszaka (I) (265).

Róka Jolán:

Az újságszövegek szerkesztési és stílustipológiája (Jenei Teréz) (273).

Fabiny Tibor (szerk.):

A tipológiai szimbolizmus. Szöveggyűjtemény a bibliai és az irodalmi hermeneutika történetéből (Nagy Éva) (276).

Rácz Endre:

Az egyeztetés a magyar nyelvben (Imre Rubenné) (280).

Papp Tibor:

Múzsával vagy múzsa nélkül? (Irodalom számítógépen) (Vass László) (283).

Petőfi S. János – Bácsi János – Békési Imre – Benkes Zsuzsa – Vass László:

Szövegtan és prózaelemzés. A rövidpróza kreatív-produktív megközelítéséhez (Szikoráné Kovács Eszter) (286).

Bartha Magdolna (szerk.):

Szövegértés – Szövegfeldolgozás – Szövegkompetencia. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetében 1994. május 9 – 10-én rendezett konferencia előadásai [Textverstehen – Textarbeit – Textkompetenz. Beiträge zum Workshop am 9-10. Mai 1994 am Germanistischen Institut der Eötvös-Loránd-Universität] (Földes Csaba) (288).

Cs. Jónás Erzsébet:

A magyar Csehov (Csehov-drámák elemzése) (Répási Györgyné) (292).

A retorika és mögöttes területei. Megjegyzések Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai 1-2 című könyvéről (Máté Jakab) (294).

Szathmári István:

Bárczi Géza (R. Molnár Emma) (302).

Benkes Zsuzsa – Nagy L. János – Petőfi S. János:

Szövegtani kaleidoszkóp 1. Antológia (Palotásné Nagy Éva) (304).

Petőfi S. János:

Az excplicitség biztosításának feltételei és lehetőségei természetes nyelvi szövegek interpretációjában. A szemiotikai textológiai értelmező interpretáció néhány aspektusa (Benkes Réka) (307).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (311).

(A)

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text Linguistics – Linguistique du Texte – 1992 (311).

Speciális bibliográfiák (322).

Studienbibliographien Sprachwissenschaft (STS) (322).

(B)

Folyóiratok, periodikák, sorozatok (322).

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 1994 (Volume 17-18) (322).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discourse – 1994 (Volume 14) (324).

Papiere zur Textlinguistik / Papers in Textlinguistics – 1993 – 1994 (68-69) (326).

Speciális repertóriumok (328).

Janus I-IX (328).

Vekerdi László:

Tudás és tudomány (szerk. Terts István) (332).

Marcelo Dascal – Dietfried Gerhardus – Kuno Lorenz – Georg Meggle (Hrsg):

Sprachphilosophie / Philosophy of Language / La philosophie du langage (333).

Teun A. van Dijk:

Textwissenschaft. Eine Interdiszciplinäre Einführung (338).

Hofmann / Simon:

Problemlösung Hypertext (339).

Miscellanea (343).

Petőfi S. János:

Dante Alighieri: La Divina Commedia. Edizione Multimediale Interattiva (343).

Tárgymutató (Összeállította: Vass László) (347).

Névmutató (Összeállította: Vass László) (355).

A kötet munkatársai (361).

1997.  A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez (II) [SzSzT10]

Szeged, JGYTF Kiadó

Előszó (9).

Bevezetés (11).

Petőfi S. János:

Egy szöveg multidiszciplináris megközelítése (11).

Giuseppe Galli:

Multidiszciplináris kollokviumok és tanulságaik (1979 – 1995) (15).

Tanulmányok (19).

[Szövegtani munkaközösség]:

Egy szöveg multidiszciplináris megközelítéséhez (19).

A.     Az interdiszciplináris keret diszciplínái (29).

Kommunikációelmélet (29).

Horányi Özséb:

A kommunikációról (Szinopszis) (29).

Filozófia (39).

Szabó Ferenc:

A kis herceg bölcsessége (39).

Pszichológia (45).

Petőfi S. János:

Adalékok A kis herceg pszichológiai megközelítéséhez (45).

Szemiotika (51).

Kazanlár Ámin Emil:

A bolygók számmisztikája A kis hercegben, a tarot kódjai alapján (51).

Empirikus metodológiák (55).

Benkes Zsuzsa:

Kreatív-produktív gyakorlatok Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című műve elemzésének előkészítéséhez (55).

Benkes Réka – Vass László:

Egy adott verbális szöveg relátumával kapcsolatos kreatív-produktív gyakorlatok. Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg (65).

Benkes Réka:

Idegen nyelvű szövegek kreatív-produktív megközelítéséhez. Gyakorlatok francia nyelvű verbális szöveggel magyar nyelvi és szociokulturális háttérrel. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (79).

B.     A szövegtan horizontális környezetének diszciplínái (91).

B.1.  A textológiai társdiszciplínák (91).

Poétika (91).

Koltay Tibor:

Az e-mail üzenetek pragmatikai jellemzőiről (91).

Retorika (99).

Bencze Loránt:

A szöveg mint ökoszemiózis. Antoine de Saint-Exupéry Le Petit Prince – A kis herceg néhány szövegjelensége (99).

Stilisztika (109).

Szabó Zoltán:

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (Stilisztikai elemzés szövegtani alapon) (109).

B.2.  Szövegtanok (119).

Petőfi S. János:

Megjegyzések a szövegtani kutatáshoz és a szövegtan oktatásához (119).

Békési Imre:

Szillogisztikus érvelésre épülő inferenciák A kis herceg szövegében (125).

Petőfi S. János – Vass László:

A kis herceg koreferenciális és makrokompozicionális elemzéséhez (143).

B.3.  Nyelvészeti diszciplínák (169).

Petőfi S. János:

Néhány szó a nyelvészetekről (169).

C.     Makroszövegtudományok (173).

Szávai János:

Antoine de Saint-Exupéry és A kis herceg (174).

Rónay László:

A kis herceg írója és fordítója (179).

B. Fejes Katalin:

Utazás térben és időben (Az intencionalitás kompozíciós szerepe a történetben) (185).

Nagy L. János:

A kis herceg magyar nyelvű ’továbbírásai’ (Összefoglaló beszámoló három magyar könyvről) (193).

Diszkusszió (197).

Berszán István:

A kis herceg mint csönd-toposz (197).

Petőfi S. János:

Visszavezetési kísérlet oda, ahonnan (esetleg) ki lehet vezetni (Két megjegyzés Berszán István „A kis herceg mint csönd-toposz” című írásához) (203).

Berszán István:

Ki – és vissza –, de honnan hová? (207).

Áttekintések, recenziók (211).

Petőfi S. János:

Utam a szemiotikai szövegtanhoz 5. 1974 – 1975. A kotextuális szövegelmélet tulajdonságai vizsgálatának időszaka (II) (211).

Kiefer Ferenc (szerk.):

Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan (Petőfi S. János) (220).

Szathmári István (szerk.):

Hol tart ma a stilisztika (Stíluselméleti tanulmányok) (Petőfi S. János) (225).

Baranyai Tiborné:

Ludamus una (Nagy L. János) (228).

Pinto, María – Gálvez, Carmen:

Análisis documental de contenido. Procesamiento de información (Dokumentális tartalomelemzés. Információfeldolgozás). T. A. van Dijk előszavával (Koltay Tibor) (230).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (235).

(A)

Bibliographie Linguistique de L’ Année. Text Linguistics – Linguistique du Texte – 1993 (235).

(B)

Folyóiratok, periodikák, sorozatok (249).

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 1995 (Volume 19-20) (249).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discourse – 1995 (Volume 15) (251).

Papiere zur Textlinguistik / Papers in Textlinguistics – 1996 (70) (253).

Research in Text Theory / Untersuchungen zur Texttheorie – 1996 (Volume 23) (254).

Speciális repertóriumok (260).

Jel – Kép (1994 – 1996) (260).

A Maceratai Egyetemen az interpretáció tematikáról 1979 óta évente megrendezett interdiszciplináris kollokviumok kötetei – 1979 – 1995 (1-15) (263).

Pethő Bertalan (szerk.):

A posztmodern (269).

Bókay Antal:

Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban (273).

Tolcsvai Nagy Gábor:

A magyar nyelv stilisztikája (274).

Emmanuel Chadeau:

Saint-Exupery (275).

Miscellanea (277).

Benkes Réka – Vass László:

Magyar költők cd-romon (277).

Tárgymutató (Összeállította: Benkes Réka) (283).

Névmutató (Összeállította: Benkes Réka) (287).

A kötet munkatársai (289).

1998.  A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez (III) [SzSzT11]

Szeged, JGYF Kiadó

Előszó (9).

Bevezetés (11).

Petőfi S. János:

Egy multimediális szöveg multidiszciplináris megközelítése (11).

Tanulmányok (19).

[Szövegtani munkaközösség]:

Egy multimediális szöveg multidiszciplináris megközelítéséhez (19).

A.     Az interdiszciplináris keret diszciplínái (25).

Pszichológia (25).

Pethő Gergely:

A poliszémia kezelése a kétszintű és a prototípuselméleti szemantikákban (25).

Empirikus metodológiák (53).

Benkes Zsuzsa:

Kreatív gyakorlat egy szöveg és illusztrációi egymáshoz rendeléséhez. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (53).

Benkes Réka – Vass László:

Egy adott verbális-ikonografikus szöveg relátumával kapcsolatos kreatív-produktív gyakorlatok. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (63).

Benkes Réka:

Idegen nyelvű szövegek kreatív-produktív megközelítéséhez. Gyakorlatok francia nyelvű verbális-ikonografikus szöveggel magyar nyelvi és szociokulturális háttérrel. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (83).

B.     A szövegtan és horizontális környezetének diszciplínái (97).

B.1.  Textológiai társdiszciplínák (97).

Poétika (97).

Olivi, Terry – Petőfi S. János:

A nyelv materialitásáról. A vizuális költészet mint első lépés a multimedialitás felé (97).

B.2.  Szövegtanok (109).

Tolcsvai Nagy Gábor:

A szövegtan kialakulása (Tudománytörténeti áttekintés) (109).

Domonkosi Ágnes:

A szemiotikai textológia organizációtípus fogalmáról – értelmezési kísérlet egy szonett példáján – (139).

B.3.  Nyelvészeti diszciplínák (161).

Dobi Edit:

Megjegyzések egy szövegnyelvészeti indíttatású mondattani keret elméleti megalapozásához (161).

Békési Imre:

Kép – szöveg – mentális kép (195).

C.     Makroszövegtudományok (207).

Kibédi Varga Áron:

Szöveg és illusztráció. A kis herceg (207).

Benkes Zsuzsa:

Egy adott szöveg továbbírásával kapcsolatos gyakorlatok (215).

Nagy L. János:

A kis herceg francia nyelvű ’továbbírásai’(233).

Petőfi S. János:

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg. Két társasjáték (241).

Wacha Imre:

Szöveg és forma: szöveg és hangzás a művészi előadásban (251).

Áttekintések, recenziók (273).

Petőfi S. János:

Utam a szemiotikai szövegtanhoz 6. 1976 – 1977. Egy szövegelmélet komponensét képező lexikon felépítése elemzésének időszaka (273).

A vizuális irodalomról. Nagy Pál:

Az irodalom új műfajai (Petőfi S. János) (283).

Benkes Zsuzsa (szerk.):

„Nyelvünkben élünk”. Útmutató és feladatgyűjtemény a 10-14 éves korú tanulók magyar nyelvi kommunikációs versenyéhez (Zimányi Árpád) (286).

Lendvai Endre:

Közelkép a verbális humorról – orosz – angol – magyar (Forgács Erzsébet) (288).

Petőfi S. János:

Multimédia. Több mediális összetevővel rendelkező irodalmi szövegek elemzése. (Szerk. Benkes Zsuzsa.) (Dobi Edit) (294).

Petőfi, János S. – Luciano Vitacolonna (a cura di):

Sistemi segnici e loro uso nella comunicazione umana 3. La testologia semiotica e la comunicazione umana multimediale (= Quaderni di ricerca e didattica XVII) (Józsa Judit) (298).

Petőfi S. János:

Egy poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram (= Officina Textologica 1.) (Tolcsvai Nagy Gábor) (300).

Reális világ – nyelvi világ – nyelvi világmodell (Gondolatok Szilágyi N. Sándor „Hogyan teremtsünk világot?” című könyvének olvasása közben) (Máté Jakab) (304).

Nagy L. János:

Szavak és világok Weöres Sándor verseiben (Kemény Gábor) (313).

Analóg feljegyzések digitalizált kiadványokról (Benkes Réka – Vass László) (316).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (323).

(A)

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text Linguistics – Linguistique du Texte – 1994 (323).

Speciális bibliográfiák (334).

Cd-rom-katalógus (334).

(B)

Folyóiratok, periodikák, sorozatok (335).

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 1996 (Volume 21-22) (335).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discourse – 1996 (Volume 16) (337).

Papiere zur Textlinguistik / Papers in Textlingustics – 1997 (71) (338).

Research in Text Theory / Untersuchungen zur Texttheorie – 1997 (Volume 24) (340).

Speciális repertóriumok (341).

Jel – Kép (1997) (341).

A Maceratai Egyetemen az interpretáció tematikáról 1979 óta évente megrendezett interdiszciplináris kollokviumok kötetei – 1996 – 1997. (16-17) (342).

Ikonológia és műértelmezés – 1986 – 1997. (1-6) (343).

Michael W. Eysenek – Mark T. Keane:

Kognitív pszichológia. Hallgatói kézikönyv (347).

Melléklet (349).

Tárgymutató (Összeállította: Benkes Réka) (359).

Névmutató (Összeállította: Benkes Réka) (363).

A kötet munkatársai (367).

1999.. Szövegtani kutatás: témák, eredmények, feladatok (II) [SzSzT12]

Szeged, JGYF Kiadó

Előszó (9).

Bevezetés (11).

Békési Imre – Petőfi S. János – Vass László:

Gondolatok a szövegtani kutatás soron következő feladataihoz. A szaknyelvi szövegek szövegtani elemzése felé (11).

Tanulmányok (17).

A.     Az interdiszciplináris keret diszciplínái (17).

Pszichológia (17).

Pólya Tamás:

A tudatosság komputációs modellezése és a szoritész-paradoxon (17).

B.     A szövegtan és laterális környezetének diszciplínái (33).

B.1.  Textológiai társdiszciplínák (33).

Diszkusszió: A szövegtanok és a szövegtani társtudományok viszonyához (33).

Petőfi S. János:

A szövegtan társtudományainak egymáshoz és a szemiotikai szövegtanhoz való viszonyáról (Gondolatok egy diszkusszió elindításához) (35).

Bencze Lóránt:

A szöveg mint viszonyok viszonya – a szövegtan mint tudományágak, módszerek, megközelítések viszonyrendszere (44).

Szabó Zoltán:

A stilisztika mint a szövegtan társtudománya (48).

Szathmári István:

A stilisztika helye a szöveget vizsgáló diszciplínák között (63).

Szerdahelyi István:

A szövegtan irodalomelméleti társtudományai (69).

Tolcsvai Nagy Gábor:

Vázlat szövegtan és stilisztika társtudományi viszonyáról (81).

Wacha Imre:

Gondolatok a retorika, a szövegtan, valamint „segéd- és határtudományaiknak” kapcsolatairól, a retorika kompetenciáiról (90).

Petőfi S. János:

Adalékok a szó- és gondolatalakzatok szemiotikai textológiai keretű általános elméletéhez, különös tekintettel a metaforakutatásra (110).

B.2.  Szövegtanok (136).

Csölle Anita:

A szövegkohézió szerepe a szövegtani kutatásokban (136).

C.     Makroszövegtudományok – Alkalmazási területek (155).

A filozófiai szövegek vizsgálatához (155).

Dániel Ágnes:

Tocqueville és Marx. Az amerikai demokrácia és A tőke értelem-szemantikai szembesítésének tapasztalatai (155).

A természettudományos szövegek vizsgálatához (181).

Géczi János:

A középkori organikus világkép változásai – néhány megjegyzés (181).

A népmesék vizsgálatához (253).

Tuba Márta:

A jávorfa, avagy a mesei kevert műfajúság nyelvi mutatói (253).

A bibliai szövegek vizsgálatához (295).

Boda I. Károly – Porkoláb Judit:

Nyelvi megformálások értelmezése számítógépes programmal (a Jelenések könyve néhány részlete alapján) (295).

A reklámszövegek vizsgálatához (303).

Forgács Erzsébet:

A reklám mint a lélektani hadviselés eszköze. Stratégiák és fegyverek (303).

Az elektronikus kommunikáció elemzéséhez (319).

Benkes Réka – Vass László:

A hálózat paradigma. A Magyar Elektronikus Könyvtár és a Sulinet (319).

Cs. Jónás Erzsébet:

A számítógép felhasználói nyelve – a virtuális dialógusok szerkezete (325).

Áttekintések, recenziók (339).

Petőfi S. János:

Utam a szemiotikai szövegtanhoz 7. 1978 – 1979. Egy integratív formális szövegelmélet körvonalazásának időszaka (I) (339).

Németh T. Enikő:

A szóbeli diskurzusok megnyilatkozáspéldányokra tagolása (Szalamin Edit) (350).

Tolcsvai Nagy Gábor:

A magyar nyelv stilisztikája (Szabó Zoltán) (356).

Drewnowska Vargáné, Ewa:

Ein neues textlinguistisches Instrumentarium und seine Anwendung im Aufbau der Schreibkompetenz ungarischer Germanistikstudenten (Egy új szövegnyelvészeti instrumentárium és annak alkalmazása a magyar anyanyelvű német szakos hallgatók írásbeli kompetenciájának kialakításában) (Schäffer Judit) (359).

Eugen, Drewermann:

A lényeg láthatatlan. A kis herceg mélylélektani elemzése (Balogh Tibor) (365).

Elmélet után – gyakorlat. Szathmári István (szerk.):

Stilisztika és gyakorlat (Máté Jakab) (368).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (387).

(A)

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text Linguistics – Linguistique du Texte – 1995 (387).

(B)

Folyóiratok, periodikák, sorozatok (396).

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 1997 (Volume 23-24) (396).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discours – 1997 (Volume 17) (398).

Officina Textologica:

1.      Petőfi S. János:

Egy poliglott szövegnyelvészeti – szövegtani kutatóprogram (400).

2.      Petőfi S. János (szerk.):

Koreferáló elemek – koreferenciarelációk. Magyar nyelvű szövegek elemzése (401).

3.      Szikszainé Nagy Irma (szerk.):

Szövegmondat-összetevők lehetséges lineáris elrendezéseinek elemzéséhez. Magyar nyelvű szövegek elemzése (401).

Speciális repertóriumok (402).

Jel – Kép (1998) (402).

Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa:

A szöveg megközelítései. Kérdések – Válaszok. Bevezetés a szemiotikai szövegtanba (403).

Tárgymutató (Összeállította: Benkes Réka) (409).

Névmutató (Összeállította: Benkes Réka) (411).

A kötet munkatársai (415).

2000.. 13.0. A szövegtani kutatás általános kérdései. 13.1. Szaknyelvi szövegek.

13.2. Tankönyvi szövegek [SzSzT13]

Szeged, JGYF Kiadó

Előszó (9).

Tanulmányok (11).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (11).

Bevezetés (11).

Békési Imre:

Az ellentétes szerkezet elő- és utótagja (11).

Diszkusszió (I): A szövegarchitektonika organizációformáiról (17).

Petőfi S. János:

Általános megjegyzések a (multimediális) szövegek mint komplex jelek szemiotikai textológiai ’organizációtípus’-fogalmához (17).

Dobi Edit:

Szövegmondat-reprezentáció és organizációtípusok szemiotikai textológiai keretben (23).

Diszkusszió (II): A szövegtan és a szövegtani társtudományok viszonyáról (39).

Gáspári László:

A funkcionális alakzatelmélet néhány elméleti kérdése (39).

1.      Szaknyelvi szövegek (49).

Bevezetés (49).

Petőfi S. János:

A szaknyelvi szövegek szövegtani elemzésének néhány aspektusa (49).

Nemes Magdolna:

Adalékok a szövegmondatok rendszer- és szövegnyelvészeti elemzéséhez. (A mondatelemezés tárgytartományáról és reprezentációs nyelveiről) (57).

Boda I. Károly – Porkoláb Judit:

Metaforák a kognitív nyelvészetben. Informatikai szaknyelvi metaforák vizsgálata (73).

Hartmut Schröder:

Kritériumok cd-rom-ok és www oldalak értékeléséhez (Fordította: Petőfi S. János) (87).

2.      Tankönyvi szövegek (93).

Bevezetés (93).

B. Fejes Katalin:

A képi és a nyelvi információ összefüggése alárendelő szerkezetekben (a Természetismeret 6 és a Fizika 7 című tankönyvek szövegében) (93).

R. Molnár Emma:

Fizika tankönyvek anyanyelvi lektorálásáról (105).

Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa:

Anyanyelvi nevelés szövegtani keretben (115).

Kerekasztal-beszélgetés: A tanár és a tankönyvi szöveg. Résztvevők:

Buda Béla, Horányi Özséb, Kósa András, Petőfi S. János, Pléh Csaba, Voigt Vilmos (125).

Áttekintések, recenziók (147).

Petőfi S. János:

Utam a szemiotikai szövegtanhoz 8. 1980 – 1981. Egy integratív formális szövegelmélet körvonalazásának időszaka (II) (147).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (156).

Új fejezet a magyar stilisztikai szakirodalomban (Távlatok és szempontok Szabó Zoltán „A magyar szépírói stílus történetének fő irányai” című könyvében) (Máté Jakab) (156).

Szikszainé Nagy Irma:

Leíró magyar szövegtan (Albertné Herbszt Mária) (170).

Fehér Erzsébet:

A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. Tudománytörténeti vázlat (Vass László) (173).

1.      Szaknyelvi szövegek (182).

Schröder, Hartmut:

Aspekte sozialwissenschaftlicher Fachtexte (Társadalomtudományi szakszövegek aspektusai) (Szalai Tünde) (182).

Hans-Rüdiger Fluck:

Fachsprachen. Einführung und Bibliographie (Szaknyelvek. Bevezetés és bibliográfia) (Forgács Erzsébet) (187).

Hartmut Schröder (szerk.):

Subject-oriented Texts. Languages for Special Purposes and Text Theory (Témaorientált szövegek. Speciális nyelvek és szövegelmélet) (Szécsényi Krisztina) (194).

Kabán Annamária:

A magyar tudományos stílus a kezdetektől a felvilágosodás koráig. Szemiotikai, szövegnyelvészeti megközelítés (Máté Jakab) (199).

Multimédiumok az oktatásban és a kutatásban. 1. Fizika felkészítő az érettségi és felvételi vizsgákra (Benkes Réka – Vass László) (206).

2.      Tankönyvi szövegek (211).

О. Д. Митрофанова:

Научный стиль речи: проблемы обучения. (A tudományos beszédstílus: oktatási problémák) (Murai Teréz) (211).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (217).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (217).

(B)

Folyóiratok, periodikák, sorozatok (217).

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 1998 (Volume 25) (217).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discours – 1998 (Volume 18) (218).

Officina Textologica:

4.      Dobi Edit – Petőfi S. János (szerk.):

Koreferáló elemek – koreferenciarelációk. Magyar nyelvű szövegek elemzése. Diszkusszió (220).

Robert de Beaugrande – Wolfgang Dressler:

Bevezetés a szövegnyelvészetbe (221).

Jel – Kép (1999) (222).

1.      Szaknyelvi szövegek (224).

(B)

Fachsprachen / Languages For Special Purposes (224).

Máté Jakab:

Elméletek, irányzatok és módszerek. I. A 19. századi nyelvtudomány rövid története. II. A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai (235).

2.      Tankönyvi szövegek (237).

(B)

Szépe György (főszerk.):

Modern Nyelvoktatás – 1995 – 1999 (I-V) (237).

Tárgymutató (Összeállította: Benkes Réka) (241).

Névmutató (Összeállította: Benkes Réka) (243).

A kötet munkatársai (245).

2001.  14.0. A szövegtani kutatás általános kérdései. 14.1. Kép és szöveg.

14.2. Kommunikáció a médiában [SzSzT14]

Szeged, JGYF Kiadó

Előszó (9).

Tanulmányok / Diszkussziók (11).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (11).

Bevezetés (11).

Petőfi S. János:

Megjegyzések a verbális szövegekre vonatkozó szövegtani kutatás jelenlegi állásához (11).

Koltay Tibor:

Adalékok a nyelvi közvetítés szövegtani leírásához (19).

Diszkusszió:

Péntek János:

Szöveg és szituáció. A kisebbségi oktatás sajátos tankönyvgondjai (29).

Kerekasztal-beszélgetés: Petőfi Sándor: Nem sűlyed az emberiség! című költeményének szövegtani-stilisztikai megközelítései. Résztvevők:

Békési Imre, Eőry Vilma, Gáspári László, Kabán Annamária, Kocsány Piroska, Nagy L. János, B. Porkoláb Judit, Szathmári István, Tolcsvai Nagy Gábor (37).

1.      Kép és szöveg (61).

Bevezetés (61).

Petőfi S. János:

A verbális és képi összetevőből felépített kommunikátumok tipológiájához (61).

Ordasi Péter:

Csodafiú-szarvas (67).

Géczi János:

A kis herceg rózsája (89).

2.      Kommunikáció a médiában (99).

Bevezetés (99).

Fehér Katalin:

Virtuális mémek és a virtuális mint mém (99).

Andok Mónika:

A sajtóhírek a tudományos diskurzusban (109).

Fehér Katalin:

A televízió és a virtualitás (137).

Áttekintések, recenziók (159).

Petőfi S. János:

Utam a szemiotikai szövegtanhoz 9. 1981 – 1982. Egy integratív szövegelmélet szemantikai aspektusai elemzésének időszaka (I) (159).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (167).

Kugler Nóra – Tolcsvai Nagy Gábor:

Nyelvi fogalmak kisszótára (Vass László) (167).

Tolcsvai Nagy Gábor:

A magyar nyelv szövegtana (Vass László) (170).

Szikszainé Nagy Irma:

Szövegértés, szövegelemzés, szövegalkotás (Albertné Herbszt Mária) (190).

Kabán Annamária (szerk.):

Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia (Szövegtani tanulmányok) (R. Molnár Emma) (195).

Carmen Vlad:

Textul aisberg. Elemente de teorie şi analiză (A szöveg (mint) jéghegy) (Szabó Zoltán) (198).

Büky László:

Egy vers szóhasználati háttere Füst Milán: Szellemek utcája (Szabó Zoltán) (201).

1.      Kép és szöveg (205).

Babits Mihály Jónás könyve. Leírta és rajzolta: Borsos Miklós (Petőfi S. János) (205).

Két könyv a (csoda)szarvasról (Benkes Zsuzsa) (210).

János Sándor Petőfi – Giuliana Pascucci (a cura di): Sistemi segnici e loro uso nella comunicazione umana 5. Comunicazione visiva: parole e immagini in comunicati statici [= Jelrendszerek és használatuk a humán kommunikációban. 5. Vizuális kommunikáció: szavak és képek statikus kommunikátumokban] (P. S. J.) (213).

2.      Kommunikáció a médiában (214).

Sükösd Miklós – Csermely Ákos:

A hír értékei. Etika és professzionalizmus a mai magyar médiában (Andok Mónika) (214).

Jean-Philippe Tossaint:

A televízió (Fehér Katalin) (217).

Don Tapscott:

Digitális gyermekkor. Az internetgeneráció felemelkedése (Vass László) (219).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (229).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (229).

(A)

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text Linguistics – Linguistique du Texte – 1996 (229).

(B)

Folyóiratok, periodikák, sorozatok (241).

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 1998 (Volume 26) (241).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discours – 1999 (Volume 19) (242).

Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferenciák (1 – 3) (244).

Officina Textologica:

5.      Petőfi S. János – Szikszainé Nagy Irma (szerk.):

Grammatika – szövegnyelvészet – szövegtan (255).

1.      Kép és szöveg (256).

(A)

Magyar nyelvű művek válogatott bibliográfiája a „Statikus vizuális kommunikátumok” tematikához (Petőfi S. János) (256).

Néhány válogatott illusztrált magyar irodalmi mű (és műfordítás) annotált bibliográfiája (Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa) (258).

(B)

Horányi Özséb (szerk.):

A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok (264).

2.      Kommunikáció a médiában (265).

(B)

Jel – Kép (2000) (265).

Béres István – Horányi Özséb (szerk.):

Társadalmi kommunikáció (266).

Miscellanea (267).

Békési Imre:

In memoriam Máté Jakab (267).

Tárgymutató (Összeállította: Vass László) (271).

Névmutató (Összeállította: Vass László) (273).

A kötet munkatársai (277).

2003.. 15.0. A szövegtani kutatás általános kérdéseihez. 15.1. Kép és szöveg (2).

15.2. Szöveg és fordítás [SzSzT15]

Szeged, JGYF Kiadó

Előszó (9).

Tanulmányok / Diszkussziók (11).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (11).

Bevezetés (11).

Petőfi S. János:

A szövegtani kutatás néhány nyitott kérdése. A szemiotikai textológia elméleti keretének (meta-)metodológiai aspektusaihoz (11).

Csík Gergely:

Kommunikációelmélet és szövegnyelvészet a hétköznapokban (37).

Cs. Jónás Erzsébet:

A „kutya”-metafora Ratkó József költői világában (47).

Krékits József:

Időirány a magyar performatív igék jelentésében (71).

Nagy L. János:

A chiazmus: szemiotikai vázlat (81).

Kerekasztal-beszélgetés: Referátumkészítés, információsűrítés. Résztvevők:

Bańczerowski Janusz, Cs. Jónás Erzsébet, Koltay Tibor, Lengyel Zsolt (91).

1.      Kép és szöveg (2) (107).

Bevezetés (107).

Vass László:

Verbális és vizuális költői alkotások Nagy László, Kondor Béla és Szécsi Margit életművéből – Adalékok a verbális és képi összetevőből felépített kommunikátumok tipológiai vizsgálatához. 1. Arccal a tengernek (107).

Benkes Zsuzsa:

A képolvasás aspektusai. Egy szövegkörnyezetéből kiragadott illusztráció megközelítése szemiotikai keretben (133).

2.      Szöveg és fordítás (149).

Bevezetés (149).

Dániel Ágnes:

Flaubert 1848. február huszonnegyedikéje és Aragon 1815. március huszonnegyedikéje. Két francia regényrészlet szembesítő vizsgálata (149).

Kabán Annamária:

A feszítés – oldás szövegszervező stratégiája egy versben és két fordításában (199).

Mózes Huba:

A dicséret eufóriájától a kiengesztelődés harmóniájáig (217).

Áttekintések, recenziók (235).

Petőfi S. János:

Utam a szemiotikai szövegtanhoz 10. 1984 – 1985. Egy integratív szövegelmélet szemantikai aspektusai elemzésének időszaka (II) (235).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (242).

Szathmári István (sorozatszerkesztő):

Az alakzatok világa 1 – 5. (B. Fejes Katalin) (242).

Jászay László – Lőrincz Julianna:

Variancia az orosz ige paradigmájában (Cs. Jónás Erzsébet) (247).

Láncz Irén:

Csantavéri hiedelemmondák (Sz. Bozóki Margit) (251).

Károly I. Boda:

Use of hypertext in information science. Concepts, systems, models, and applications (Hipertext az informatikában. Fogalmak, rendszerek, modellek és alkalmazások) (Benediktsson Dániel) (255).

1.      Kép és szöveg (2) (258).

Wilhelm Busch:

Max és Móric. Fordította: Gyimóti Gábor (Benkes Zsuzsa) (258).

William Shakespeare:

Szonettek Justus Pál fordításában. Az illusztrációkat Balla Margit készítette (Petőfi S. János) (260).

Nagy László:

Csodafu-szarvas (Vass László) (263).

2.      Szöveg és fordítás (267).

Péter Mihály:

„Pár tarka fejezet csupán…” Puskin „Jevgenyij Anyegin”-je a magyar fordítások tükrében (Cs. Jónás Erzsébet) (267).

Cs. Jónás Erzsébet:

Kontrasztív szövegszemantikai vizsgálatok (Csehov-drámák fordításelemzése) (N. Lőrincz Julianna) (270).

István Csűry:

Le champ lexical de mais. Études lexico-grammaticale des termes d’opposition du français contemporain dans un cadre textologique (Bors Edit) (274).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (277).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (277).

(A)

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text Linguistics – Linguistique du Texte – 1997 (277).

Speciális bibliográfiák (nyelvkutatók születésnapi kötetei) (287).

(B)

Folyóiratok, periodikák, sorozatok (288).

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 1999 (Volume 27) (288).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discours – 2000 (Volume 20) (290).

Jel – Kép – 2001 (292).

Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferenciák (4 – 6) (293).

Officina Textologica:

6.      Szikszainé Nagy Irma (szerk.):

Szövegmondat-összetevők lehetséges lineáris elrendezéseinek elemzéséhez. Magyar nyelvű szövegek elemzése. Diszkusszió (304).

8.      Dobi Edit:

Kétlépcsős szövegmondat-reprezentáció szemiotikai textológiai keretben (304).

1.      Kép és szöveg (2) (305).

(A)

Az Énekek éneke illusztrált kiadásainak bibliográfiája (Petőfi S. János) (305).

(B)

Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa:

A multimediális szövegek megközelítései (312).

Tárgymutató (317).

Névmutató (319).

A kötet munkatársai (321).

2004.. 16.0. A szövegtani kutatás általános kérdései. 16.1. Szöveg és zene.

16.2. Mediális transzpozíciók [SzSzT16]

Szeged, JGYF Kiadó

Előszó (9).

Tanulmányok / Diszkussziók (11).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (11).

Bevezetés (11).

Géczi János:

A mediterráneum antik görögségének rózsatopikája – részlet egy hosszabb tanulmányból – (11).

Nagy L. János:

Nyelvészeti, retorikai és szemiotikai elemzések az evangéliumok nyelvéből (29).

Petőfi S. János:

A médiumok élő nyelvei és az élőnyelvi kommunikátumok rögzítésére szolgáló reprezentációs nyelvek (45).

1.      Szöveg és zene (63).

Bevezetés (63).

Füköh Borbála:

Slágerek szövegfelépítése és interpretációs lehetőségeik (63).

Petőfi S. János:

Dalok és fordítási lehetőségeik (77).

Benkes Zsuzsa:

Megjegyzések egy zenemű befogadásához. Vivaldi: A négy évszak (81).

2.      Mediális transzpozíciók (91).

Bevezetés (91).

Martin Ferenc:

A kameramozgás jelentésalkotó szerepe (Szaladják István: Aranymadár) (91).

Vass László:

Balázs Béla – Bartók Béla – Kass János A kékszakállú herceg vára. Széljegyzetek a több mediális összetevőből felépített komplex kommunikátumok megközelítéséhez. 1. Nem tudod, mi van mögöttük (99).

Áttekintések, recenziók (145).

Petőfi S. János:

Utam a szemiotikai szövegtanhoz 11. 1986 – 1987. Egy integratív szövegelmélet szemantikai aspektusai elemzésének időszaka (III) (145).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (151).

Máté Jakab:

Elméletek, irányzatok, módszerek III. A nyelvtudomány (vázlatos) története az ókortól a 19. század elejéig (Paul Schveiger) (151).

La linguistique textuelle dans les études françaises. Actes du colloque de Debrecen publiés par István Csűry. Studia Romanica de Debrecen, Series Linguistica, fasc. VI. (Marádi Krisztina) (153).

Deme László:

A szöveg természetéről és hangzásáról (Lendvainé Décsy Kornélia) (155).

Kurtán Zsuzsa:

Szakmai nyelvhasználat (Sturcz Zoltán) (161).

Koltay Tibor:

A referálás elmélete és gyakorlata (Hajdu Ágnes) (164).

B. Fejes Katalin:

A tankönyvszöveg szintaktikai jellemzői (Víghné Szabó Melinda) (166).

Szathmári István:

A stíluselemzés elmélete és gyakorlata (Szabó Zoltán) (168).

Szathmári István:

Stilisztikai lexikon (R. Molnár Emma) (173).

Szathmári István (sorozatszerkesztő):

Az alakzatok világa 6 – 10. (B. Fejes Katalin) (176).

Nagy L. János:

A retorikus nyelvhasználat Weöres Sándor költészetében (Szabó Zoltán) (179).

Bors Edit:

Az idő poétikája az önéletírásban. Rousseau, Gide, Sartre önéletírásának szövegnyelvészeti – pragmatikai elemzése. Philosophiae doctores sorozat (Csűry István) (184).

1.      Szöveg és zene (186).

Michels, Ulrich:

SH atlasz, Zene (Petőfi S. János) (186).

Hangzó Helikon: Verses kötetek CD-melléklettel (Petőfi S. János) (189).

Bibliográfiák (A), repertóriumok (B) (Szerkeszti: Vass László) (193).

0.      A szövegtani kutatás általános kérdései (193).

(A)

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text Linguistics – Linguistique du Texte – 1998 (193).

(B)

Kötetek:

Máté Jakab:

Elméletek, irányzatok, módszerek III. A nyelvtudomány (vázlatos) története az ókortól a 19. század elejéig (203).

Klaus Brinker et alii:

Text- und Gesprächslinguistik / Linguistics of Text and Conversation. Ein internationales Handbuch zeitgenössischer Forschung. An International Handbook of Contemporary Research (204).

Folyóiratok, periodikák, sorozatok:

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 1999 (Volume 28) (212).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discours – 2001 (Volume 21) (214).

Jel – Kép – 2002 (216).

Officina Textologica:

7.      Petőfi S. János – Szikszainé Nagy Irma (szerk.):

A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai. Linearizáció: téma-réma szerkezet (217).

9.      Petőfi S. János – Szikszainé Nagy Irma (szerk.):

A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai. Linearizáció: tematikus progresszió (218).

Petőfi S. János:

A szöveg mint komplex jel (219).

1.      Szöveg és zene (221).

(A)

Bibliográfia a zeneművek elemzéséhez (Petőfi S. János) (221).

Néhány magyar nyelvű mű bibliográfiája (Vass László) (230).

(B)

Fónagy Iván – Magdics Klára:

A magyar beszéd dallama (231).

Fónagy Iván: Füst Milán:

Öregség – Dallamfejtés – (232).

Sebő Ferenc:

Énekelt versek (233).

Vitányi Iván – Sági Mária:

Kreativitás és zene 1 – 2. (235).

2.      Mediális transzpozíciók (237).

(A)

Bibliográfiák (Összeállította: Luciano Vitacolonna) (237).

(B)

Repertóriumok (238).

Miscellanea (241).

Békési Imre:

A Szemiotikai szövegtan periodika koncepciójának alakulása 1990-től 2004-ig (241).

Névmutató (251).

A kötet munkatársai (253).

2005.  17.a. Vass László: Poézis és piktúra. Tanulmányok.

17.b. Általános információk [SzSzT17]

Szeged, JGYF Kiadó

Előszó (7).

Vass László: Poézis és piktúra (9).

Előszó (11).

Bevezetés (13).

1.      Verbális és vizuális költői alkotások Nagy László, Kondor Béla és Szécsi Margit életművéből. Arccal a tengernek (19).

0.      Illusztrált szövegek és képekről írt szövegek (19).

1.      Nagy László-versek illusztrációi Kondor Béla műterméből (19).

1.1.   Lánglakodalom (20).

1.2.   Az angyal és a kutyák (21).

1.3.   Virágének (22).

1.4.   A város címere (24).

1.5.   Búcsúzik a lovacska (25).

1.6.   Menyegző (26).

2.      Kondor-képek verbális nyelvi reprezentációi Nagy László lírájából (28).

2.1.   Darázskirály (28).

2.2.   Késes ember (Gyilkos) (30).

2.3.   A tengerész álma (Öreg halász) (31).

2.4.   Szent Péter és egy nő (32).

2.5.   Gitáros nő (33).

2.6.   Fiatal menyasszony (Öreg udvarló) (34).

2.7.   Bohóc (35).

3.      Szécsi Margit-versek illusztrációi Nagy László műterméből (35).

3.1.   Június (36).

3.2.   Papírkorona (37).

3.3.   A nagy virágvágó gép (38).

4.      A két típus alcsoportjai (39).

2.      Vizuális költemények Nagy László életművéből. Műveld a csodát (43).

0.      Vizuális költészet (43).

1.      Kalligrammák (45).

1.1.   Seb a cédruson (45).

1.2.   Húsvét (46).

2.      Képversek (49).

2.1.   Önarckép (49).

2.2.   Hordószónok I (50).

2.3.   Emberpár (51).

3.      Betűkép(ek): Cégér (52).

4.      Applikáció(k): Az oszlopos (53).

5.      Grafika: Szárny és piramis (54).

6.      A vizuális költemények osztályozása. Párhuzamok és eltérések (55).

7.      Egy átmeneti (?) típus: Hegyi beszéd (59).

3.      Szövetminták Kondor Béla életművéből. Szárny és piramis (61).

0.      A „költő és festő: egy” (61).

1.      Szöveg és kép (61).

1.1.   Ámor (62).

1.2.   Vallomás (63).

1.3.   Előszó (64).

1.4.   Jancsi (66).

1.5.   Szidalmazás (69).

1.6.   Emlék (71).

1.7.   Madárijesztő (72).

2.      Szöveg meg kép (74).

2.1.   Jelet hagyni (74).

2.1.1.  Tél (75).

2.1.2.  Megittam az életem felit… (76).

2.2.   Angyal a város felett (78).

3.      Verbo-vizuális reprezentációk (78).

4.      Pilinszky János: Harmadnapon – Kondor Béla: Illusztráció a Harmadnapon című vershez. A deszkriptív-explikatív strukturális interpretáció aspektusai. Et resurrexit tertia die (T’) (81).

0.      Egy komplex kommunikátum és a deszkriptív-explikatív strukturális szöveginterpretáció (81).

1.      A T’ verbális összetevőhöz rendelhető vehikulum-imágó (82).

2.      A T’ verbális összetevőhöz rendelhető kontextuális formáció (83).

3.      A T’ verbális összetevőhöz rendelhető rendszerszerű formáció (88).

4.      A T’ verbális összetevőhöz rendelhető rendszerszerű sensus (89).

5.      A T’ verbális összetevőhöz rendelhető kontextuális sensus (91).

6.      A T’ verbális összetevőhöz rendelhető relátum-imágó (92).

7.      A T’ szimbolikusan interpretálandó elemeiről (93).

8.      Interpretáció és illusztráció (93).

5.      Vázlatok a költészet forrásvidékein. Néhány (f)irkalap Nagy László Képes Krónikájából. Nyílhat a virág (95).

0.      A költészet forrásvidékein (95).

1.      Nagy László Képes Krónikájáról és megközelítésmódjáról (95).

2.      Hét vers és vázlatok (96).

2.1.  A -hat/-het hatóköréről (Lehetőségek) (96).

2.2.  De a ’de’ nemde nem ’de’? (Gábriel) (98).

2.3.  „Költészet nélkül csak félszárnyú lenne az emberiség.” (Új évszak jön) (102).

2.4.  „Egyelőre trampli” (Verseim verse) (103).

2.5.  „Kegyetlenül nekimentem a versnek” (Elhúllt bolondok nyomán) (111).

2.6.  „Már megakadok minden szónál” (Balassi Bálint lázbeszéde) (118).

2.7.  „Formába kalapálnom nehezebb” (A gengszterekhöz) (125).

3.      A (f)irkalapok az alkotás grammatikájáról (129).

6.      Egy jubileumi kiadvány margójára. Kass János: Ötven év képben és írásban. A Tisza árad, majd apad (133).

0.      Verbális szövegek által ihletett képek (133).

1.      Bibliai korpuszok (134).

1.1.   Ádám és Éva (134).

1.2.   Noé (138).

1.3.   Lót és leányai (141).

1.4.   Izsák feláldozása (144).

1.5.   Mózes (146).

1.6.   Dániel próféta (150)

1.7.   Jónás a cethalban (152).

2.      Legendák (153).

2.1.   Szent Sebestyén (153).

2.2.   Assisi Szent Ferenc (155).

3.      A típusjellemzőkről (156).

4.      Egymáshoz társított képek és versek (158).

7.      Piktúra és poézis – Kass János művei alapján. Csak tiszta forrásból (161).

0.      A ’diszkurzív’ képzőművészeti alkotások (161).

1.      A vizsgálati anyag és megközelítésének szempontjai (161).

2.      Kép és szöveg (162).

2.1.   Az özönvíz (162).

2.2.   Szent György (163).

3.      Kép – angol és magyar nyelvű szöveg: Hamlet és Claudius, a király (168).

4.      Kollázsok (172).

4.1.   In memoriam Tótfalusi Kis Miklós (172).

4.2.   Kner Imre emlékére (173).

4.3.   Fejek (174).

5.      Kép, képvers és betűkép: A költészet napja (177).

6.      Kép – szöveg – zene (178).

6.1.   Szent Dávid – Psalmus Hungaricus (178).

6.2.   Cantata Profana (186).

7.      A diszkurzív képzőművészeti alkotások tipológiai meghatározása és alosztályai (195).

8       Poézis – plasztika – poézis. Kass János Fejek sorozatának néhány darabja. Mi van a fejben? (199).

0.      A poézis és a plasztika határterületein (199).

1.      Szöveg és plasztika. Faludy György: Börtönversek (199).

1.1.1.  Vérző fej (200).

1.1.2.  Kihallgatás (201).

1.1.3.  Monológ életre-halálra (202).

2.      Plasztika és szöveg (204).

2.1.      Kurtág György: Virág az ember (204).

2.2.      Szokoly Tamás: Kő (205).

2.3.      Juhász Ferenc: Mi van a fejben? (206).

2.4.      Karinthy Ferenc: Realizmus (207).

2.5.      Somlyó György: Fej-mese Kass János szobrára írva (207).

3.      Meghatározás – helyett (208).

Összegzés, kitekintés (211).

Irodalomjegyzék (217).

Általános információk (Szerkeszti: Vass László) (227).

Bibliográfiák (A), Repertóriumok (B) (229).

(A)

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text linguistics, discourse grammar – Linguistique de texte, grammaire de discours Texte – 1999 – 2000 (229).

(B)

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 2000 (Volume 29-30) (248).

2007.  18.a. Petőfi S. János: Szövegkompozíció és jelentés. Témák és megközelítések

a szövegtani kutatásban. 18.b. Általános információk [SzSzT18]

Szeged, JGYF Kiadó

Előszó (13).

Petőfi S. János:   Szövegkompozíció és jelentés. Témák és megközelítések a szövegtani kutatásban (15).

0.      Előszó (17).

1.      A nyelvészeti és a szemiotikai-textológiai kutatásról (19).

1.0.  Bevezetés (19).

1.1.  Új irányzatok a nyelvészetben és a nyelvfilozófiában. (Generatív grammatika, univerzális grammatika, beszédaktus-elmélet) (19).

1.1.0.    Bevezető megjegyzés (19).

1.1.1.    John Lyons: Einführung in die moderne Linguistik. C. H. Beck, München, 1971. 538. – Eredetileg angolul: Introduction to theoretical linguistics. Cambridge University Press, London, 1969. (20).

1.1.2.    Wolfgang Stegmüller: Hauptströmungen der Gegenwarts-Philosophie. II. Kröner, Stuttgart, 1975. Kapitel I. Philosophien der Sprache. [Chomsky, Montague, Austin és Searle] 1-85 (21).

1.1.3.    Danny D. Steinberg – Leon A. Jakobovits (szerk.): Semantics an interdisciplinary reader in philosophy, linguistics and psychology. Cambridge University Press, London, 1971. 603 (23).

1.1.4.    Donald Davidson – Gilbert Harman (szerk.): Semantics of natural language. Reidel, Dordrecht, 1972. 769 (25).

1.1.5.    John L. Austin: How to do things with words. (The William James Lectures delivered in Harvard University in 1955.). Ed. by J. O. Urmson. Harvard University Press, Cambridge, Mass., 1962. – Németül: Zur Theorie der Sprechakte. Deutsche Bearbeitung von Eike von Savigny. Reclam, Stuttgart, 1972. 166. – John R. Searle: Speech acts. An essay in the philosophy of language. Cambridge University Press, London, 1969. 203 (26).

1.1.6.    Guido Küng: Ontology and the logistic analysis of language. An enquiry into the contemporary views on universals. Reidel, Dordrecht, 1967. 210. – Eredetileg németül: Ontologie und logistische Analyse der Sprache. Springer, Wien, 1963. – Wolfgang Stegmüller: Hauptströmungen der Gegenwarts-Philosophie. II. Kröner, Stuttgart, 1975. Kapitel II. 3. Philosophische Logiken. 147-221 (26).

1.1.7.    Karl-Otto Apel: Analytic philosophy of language and the Geisteswissen-schaften. [Foundation of Language, Supplementary Series, Volume 4.] Reidel, Dordrecht, 1967. 63. – Wolfgang Stegmüller: Hauptströmungen der Gegenwarts-Philosophie. Band II. Kröner, Stuttgart, 1975. Kapitel 11. 2. Hermeneutik und Wissenschaftstheorie: Erklären und Verstehen nach Georg Henrik van Wright 103-146 (28).

1.2.  Danyi Magdolna: Nyelvészet, szöveg, interpretációelmélet. Beszélgetés Petőfi S. Jánossal 1984-ben (30).

1.2.0.    1971-ben jelent meg (Frankfurtban) Petőfi S. János Transformationsgrammatiken und eine ko-textuelle Texttheorie. Grundfragen und Konzeptionen (Transzformációs grammatikák és egy ko-textuális szövegelmélet. Alapkérdések és koncepciók) című könyve, benne a generatív nyelvészet addigi eredményeinek elmélyült ismertetését nyújtva, s egyúttal korai megfogalmazását adva azoknak a szövegnyelvészeti kérdéseknek is, amelyek a szövegelméleti jelentéskutatás kiindulópontját képezték. A hetvenes évek szövegnyelvészeti és jelentéselméleti kutatásai egy sor olyan nyelvi tény nyelvészet-szemantikai és logikai szemantikai értelmezését vállalták – a generatív mondatgrammatikák eredményeit is értékesítve –, amelyekre a mondatközpontú nyelvészeti kutatás objektíve nem vállalkozhatott. (30).

A kérdés – válasz párok:

1.2.1.    Egyetlen beszélgetés keretében illuzórikus lenne e kutatásokról egy részleteiben átfogó képet elvárnunk. Amire kérhettük Petőfi S. Jánost: vázolja – az adott szűk keretek között is a lehetséges teljességre törekedve – az általa és munkatársai által képviselt szövegelméleti kutatás alapvető elméleti célkitűzéseit, módszertani megalapozását valamint eddigi eredményeit és soron következő feladatait.

Mindenekelőtt azonban – dióhéjban – a maga életútját… (30).

1.2.2.    Hogyan látja a – Chomsky utáni – nyelvtudomány helyzetét, problémáit, feladatait? Lehet-e reális igénye és van-e lehetősége a nyelv tudományának arra, hogy önmagát a nyelv vizsgálatában körülhatárolva, a grammatika tudományaként fejlődjön? Vagy épp a Chomsky-féle generatív grammatika által felvetett kérdések vezettek oda, hogy a figyelem homlokterébe a jelentés kérdéskomplexuma kerüljön s ezzel párhuzamosan a nyelvtudomány interdiszciplináris tudománnyá váljék, beolvasztva módszertanába más tudományok, elsősorban a formális logika és a filozófiai logikák metodológiai princípiumait? (31).

1.2.3.    Egységes jelentéselmélettel még nem rendelkezünk. Önt idézem: „Jelentésvizsgálat címén a nyelvészet hosszú ideig kizárólag azzal a valamivel foglalkozott, amit jobb kifejezés híján „redukált fogalmi jelentés”-nek (az egyes nyelvi elemek között az adott nyelvben nyelvspecifikusan jelenlévő, fogalmi jelentésviszonynak) nevezhetünk. (...) Ha egy explicit nyelvelmélet felépítésére igényt tartunk, s erre igényt kell tartanunk, mert a nyelvészet elsősorban ezáltal vihető előbbre, önként adódik a referenciális jelentés vizsgálatának középpontba helyezése.” A felismert hiányérzetből egyes nyelvészek, így Benveniste is, azt a következtetést vonták le, hogy a nyelvtudomány tárgyát nem a nyelvi rendszerben adott konvencionális jelentésviszonyok vizsgálata, hanem egyedül a beszédben intencionálódó jelentés vizsgálata képezheti. Sarkítva: a jelentés hordozója egyedül a beszéd. Ez a szemlélet a laikus számára is igen vonzó lehet, ugyanakkor nem vezet-e ez a nyelvtudomány parttalanításához, másképp: a jelentés szubjektivizálásával a nyelvelmélet de Saussure előtti ’tudományos rendszer’-nélküliségéhez? A pragmatikus aspektusok, a kommunikációelmélet, a beszédaktus-elmélet bevonását az Ön tudományos szemlélete is nélkülözhetetlennek mutatja, anélkül azonban, hogy le kellene mondani a jelentés interszubjektív jellegének a vizsgálatáról! Miben foglalná össze az így felfogott nyelvelmélet tudományos rendszerének főbb princípiumait? (33).

1.2.4.    Nyilván a pragmatikus aspektusokra is kiterjedő kutatásnak köszönhetjük a felismerést, hogy a jelentéskonstruálás nem mondatszinten, hanem a nyelvi szöveg kommunikációs viszonylatrendszerében történik. A természetes nyelv használata nem egymástól izolált mondatkonstrukciók – a konvenciókat igazoló vagy azoktól eltérő megnyilatkozások –, hanem a nyelvi konvenciókra támaszkodó szövegek létrehozását jelenti. Képesnek tudhatja-e magát a szövegelmélet egy egységes jelentéselmélet kidolgozására? (36)

1.2.5.    A szövegelméleti kutatáson belül Ön körvonalazott egy empirikusan motiváltnak és logika-irányultságúnak nevezett szövegelméletet: a Szövegstruktúra – Világstruktúra Elméletet. Kérem, ha ez egy interjú keretében lehetséges, vázolja ennek az elméletnek módszertani alapjait és felépítésének globális struktúráját. (39).

1.2.6.    A lexikográfiai kutatásnak a Szövegstruktúra – Világstruktúra Elmélet kidolgozásával kapcsolatban jelentős szerep jut. Újabb munkáiban a lexikonelmélet kérdései különösen előtérbe kerültek, nem függetlenítve a Szövegstruktúra – Világstruktúra Elmélet módszertani alapjaitól, de mintegy egy önálló lexikonelmélet rendszerszerű megalapozásának az igényét is tartalmazva. Tanulmányai egy lexikonrendszer kidolgozását nélkülözhetetlennek mutatják a szöveginterpretálás kanonikus nyelvének (s ezáltal csaknem teljes elméleti instrumentáriumának) kidolgozásához. Azt jelenti-e ez, hogy a lexikonrendszer kidolgozását a jelentéskutatás folyamatában tartja döntő fontosságú előfeltételnek, vagy azt is, hogy a lexikonrendszer magának a jelentéselméletnek a ’mag’-jaként tekintendő? Milyen szerepet játszik az Ön által hiányolt Minimális Lexikon a szövegelmélet és általában a jelentéselmélet kidolgozásában? (44).

1.2.7.    Az irodalomtudomány annak idején rendkívül fontos ösztönzéseket kapott a strukturális nyelvészettől; gondoljunk csak az úgynevezett orosz formalista iskolára, a prágai iskolára, vagy Lottmanék ’funkcionalista formalizmusára’. Az ezeket az irányzatokat ért – pl. a hermeneutika felől jövő, vagy épp a marxista beállítottságú – bírálatokat nem tarthatjuk jogosulatlannak.

[Minthogy a szakirodalom a Szövegstruktúra – Világstruktúra Elméletre a német nyelvű elnevezéséből – Text-Struktur Welt-Struktur Theorie – létrehozott betűkombinációval utal, a továbbiakban én is ezt az utalásmódot fogom használni.] Ha leegyszerűsítve is ugyan, de azt hiszem, mondható, hogy a TeSWeST instrumentáriumának célja, annak – kanonikus nyelven történő – leírása, hogy egy adott megnyilatkozás milyen feltételek között, milyen / melyik ’világra’ vonatkozóan tartható igaznak vagy lehetségesnek. Ez, komplex tárgynyelvi (irodalmi) szövegek összefüggésében gondolkozva, úgy gondolom, azt is jelentheti, hogy – a ’szövegvilág’ kompozicionális elrendezettségének kérdéseivel szoros összefüggésben – adott (specifikus) ’irodalmi lehetséges világok’ szemantikai (poétikai) rendszere is feltárható és leírható a TeSWeST alkalmazásával.

Munkásságából sohasem hiányoztak irodalmi szövegek (elsősorban versek) felépítésére vonatkozó elemzések. Érzésem szerint a TeSWeST – ha egyelőre hipotetikusan is – tudományosan megbízható alapokat kínál egy irodalmi szövegelmélet létrehozásához is. Hogyan látja ennek lehetőségét? (48).

1.2.8.    Eddigi válaszaiban a ’Szövegstruktúra – Világstruktúra Elmélet’-et úgy emlegette, mint egy átfogóbb szövegelmélet magját, valamint arról beszélt, hogy e szövegelmélet koncepciójának eddig elsősorban az egyes természetes nyelvektől független aspektusaival foglalkoztak. Kérem, vázolja röviden, mit tekint szövegelméleti kutatásuk soron következő feladatainak. (50).

1.2.9.    Köszönöm a beszélgetést, s még csak arra kérem, utaljon itt azokra a munkáira, amelyek, megítélése szerint leginkább reprezentálják jelentéselméleti kutatásaik különböző aspektusait. (52).

1.3.  Andor József: A szövegtan diszciplináris alapkérdéseiről és a szemiotikai textológia státusáról. Elektronikus beszélgetés Petőfi S. Jánossal 2001-ben (54).

[1.3.0.   Bevezetés] (54).

A kérdés – válasz párok:

[1.3.1.   Pályád, tudományos érdeklődésed, kutató- és oktatómunkád mely állomásait tartod a legfontosabbaknak?] (54).

[1.3.2.   Meglátásod szerint mi lehet az oka annak, hogy a szövegtani diszciplínák markáns tudományos státusának, elfogadottságának ellenére a mai napig elmaradt azok elismerése az intézményes háttér tekintetében az őket nevükben is viselő egyetemi tanszékek alapításával?] (58).

[1.3.3.   Látható módon a diszciplína a vizsgálódás elméleti kereteit tekintve korántsem egységes. Mi a véleményed erről a sokrétűségről, az irányok, irányzatok, elnevezések sokféleségéről? Melyek azok, amelyek a szövegtan elméletét és gyakorlatát a legegyértelműbb, a leghasznosabb módon gazdagítják, előre viszik?] (60).

[1.3.4.   Hogy látod a magad helyét a szövegtan fejlődéstörténetének különböző állomásait illetően, különös tekintettel a 20. század legvégére, illetve a 21. század elejére vonatkozóan, amikorra egyre határozottabban fogalmazódott meg részedről a szemiotikai szövegtan komplex, modell értékű kutatása. Hogyan foglalnád össze az általad képviselt szövegtani koncepció, modell lényegét, sajátosságait?] (63).

[1.3.5.   A következőkben olyan kérdéseket szeretnék felvetni, amelyek az általad képviselt szövegtani modell sarkalatos pontjainak mondható fogalmakat, fogalomköröket illetik. Az 1998-ban megjelent – Benkes Zsuzsával közösen írt – művet olvasva, feltűnt nekem az, hogy ott a háromszintű normarendszer elemei (a konnexitás, kohézió és koherencia) közül az első név szerint nem szerepel, annak ellenére, hogy a körébe tartozó tényezőket részletesen tárgyaljátok ott is. Mi az oka annak, hogy A szöveg megközelítései c. könyvben, annak tárgymutatójából kimaradt ez a terminus?] (66).

[1.3.6.   Véleményed szerint beszélhetünk-e a szöveg esetében mélyszerkezetről, van-e a szövegnek ilyen szintje?] (68).

[1.3.7.   Az egyes kompozicionális szinteken azonosított jelenségek viszonyainak tekintetében összefonódások, áttételek mutatkozhatnak / mutatkoznak a konnexitást, a kohéziót és a koherenciát reprezentációsan megvalósító elemek, tényezők között. Jól értem, értelmezem ezeket a viszonyokat a Te modelled keretei között?] (70).

[1.3.8.   Miként vélekedsz a grice-i pragmatikai program, különösen az ún. együttműködési elv és az ahhoz kapcsolódó maximáknak a beépíthetőségéről rendszered keretei közé?] (71).

[1.3.9.   Véleményed szerint hogyan kapnak a strukturális értelmező interpretáció folyamatában szerepet a különféle tudástípusok, különös tekintettel az enciklopédikus ismeretekre, de bizonyos mértékig a generikus, valamint az egyéni, ún. privát tudásra is, valamint a konceptuálisan, mentális struktúrákba rögzített keret-, háttér- és forgatókönyvekben tárolt ismeretekre?] (73).

[1.3.10. Én az általad mondottak alapján az enciklopédikus ismereteket a tezaurisztikusnak elképzelt rendszernyelvészeti, valamint a szövegnyelvészeti szótárkomponens között közvetítő, híd szerepet játszó, de egyúttal önálló státusú tudástípusnak, ismerethalmaznak vélem. Egyetértesz ezzel?] (74).

[1.3.11. Evezzünk most más vizekre. Hol látod az általad kidolgozott szövegtani koncepció keretei között létrehozott modell alkalmazhatóságát a zenei kommunikátumok konstruálására és befogadására vonatkozóan? Jelenlegi ismereteink alapján milyen módon írható le, követhető a zenei szövegek architektonikája? Léteznek-e erre irányuló megközelítések, kísérletek?] (75).

[1.3.12. A zenei mediális összetevővel rendelkező multimediális szövegek mellett engem kíváncsisággal tölt el az, hogy milyen módon elemezhető a zenei kommunikáció, milyen fokon és jelleggel rejti magában a hangszeres zene a szövegiség jegyeit. Te hogy vélekedsz erről?] (77).

[1.3.13. Hadd kérdezzem meg, a zene mellett hogyan vélekedsz a tánc, elsősorban a balett hasonló keretek között történő vizsgálatáról, vizsgálhatóságáról?] 78).

[1.3.14. Arra kérlek, fejtsd ki gondolataidat kicsit bővebben arról, hogy mi módon utal a verbális nyelv és mi módon a tánc, valamint arról, hogy milyen balett hozható létre a verbális szöveg első fokú (dominánsan betű szerinti) és milyen a másodfokú (dominánsan szimbolikus) interpretációja alapján.] (79).

[1.3.15. Hadd térjek még vissza egy kérdés erejéig a nyelvészethez. Hogy látod a korpusznyelvészet, vagy egyáltalán a korpusz alapú vizsgálat és a szövegtan kapcsolatát?] (80).

[1.3.16. Nagyon fontosnak tartom, hogy szemléletmódodat és eredményeidet minél több hallgató ismerje meg a gyakorlatban az egyetemi alap-, valamint szakképzése folyamán egyaránt. De legalább ilyen fontosnak tartom azt is, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tanári továbbképző programokban is lényeges helyet kapjanak nézeteid, modelled. Hogyan segíted Te az ilyen törekvéseket, s milyen eredményekről tudsz már beszámolni? Elsősorban a „hazai”, magyarországi helyzetre gondolok itt, de érdekelne a külföldön történő / történt hasznosítás eredményessége is.] (81).

[1.3.17. Léteznek-e elképzelések vagy akár próbálkozások arra vonatkozóan, hogy az idegen nyelvek oktatásában is hasznosításra kerüljön a nevedhez fűződő szövegtani koncepció?] (83).

[1.3.18. Hadd kérdezzem meg végül a 70 éves Petőfi S. Jánost: milyen kérdések foglalkoztatnak leginkább most, milyen terveid vannak a jövőre nézve?] (83).

[1.3.19. Zárszó.] (85).

1.4.  Összefoglaló megjegyzések (86).

2.      A szövegkompozíció elemzéséről (87).

2.0.  Bevezetés (87).

2.1.  Kompozíció és „jelentés” (88).

2.1.0.    Elméleti bevezetés (88).

2.1.1.    Weöres Sándor Fughetta című verse kompozíciójának elemzése (89).

2.1.2.    Nemes Nagy Ágnes Jég című verse kompozíciójának elemzése (92).

2.2.  Szövegkompozíció makro- és mikroszinten. Metodológiai megjegyzések a kompozíció kohezív szerkezetének elemzéséhez (Példaszöveg: Örkény István Halhatatlanság című egypercese) (95).

2.2.0.    Bevezetés (95).

2.2.1.    Terminológiai megjegyzések (95).

2.2.2.    Szövegek makrokompozíciójának kohezív szerkezete (97).

2.2.3.    Az első fokú kompozícióegységek kohezív szerkezete (98).

2.2.4.    Az első fokú kompozícióegységek elemi összetevőinek kohezív szerkezete (101).

2.2.5.    A bekezdésnyi kompozícióegységek kohezív szerkezete (103).

2.2.6.    Adalékok Örkény István „Halhatatlanság” című műve lineáris elrendezhetőségének vizsgálatához (103).

2.2.7.    Összefoglaló megjegyzések (108).

2.3.  A szövegkompozíció komplex elemzésének összetevői (Példaszöveg: Nemes Nagy Ágnes „Amikor” című írása (111).

2.3.0.    Bevezetés (111).

2.3.1.    A szövegkompozíció organizációformái (111).

2.3.2.    Nemes Nagy Ágnes Amikor című szövegének textuális és inferenciális vehikuluma (112).

2.3.3.    Verbális makrokompozícióegységek Nemes Nagy Ágnes Amikor című szövegében (113).

2.3.4.    Nemes Nagy Ágnes Amikor című szövegének (kor)referenciális organizációja (113).

2.3.5.    Nemes Nagy Ágnes Amikor című szövegének vertikális kompozíciós organizációja (115).

2.3.6.    Nemes Nagy Ágnes Amikor című szövegének horizontális kompozíciós organizációja (118).

2.3.7.    Az első fokú értelmi, referenciális és kommunikatív jelentésről általában és Nemes Nagy Ágnes Amikor című szövegével kapcsolatban (119).

2.4.  Összefoglaló megjegyzések (120).

3.      Zárszó (123).

4.      Függelék (125).

A szemiotikai-textológiai kutatással foglalkozó magyar nyelvű publikációk válogatott bibliográfiája (egyedül és másokkal írt könyvek, alkalomszerű visszatekintések, annotált bibliográfia jellegű visszatekintés-sorozat, diszkussziók, interjúk, újságcikkek) (125).

Általános információk (Szerkeszti: Vass László) (133).

Előszó (135).

1.      Bibliográfiák (136).

1.1.  Bibliographie Linguistique de L’Année. Text linguistics, discourse grammar – Linguistique de texte, grammaire de discours Texte – 2001 (136).

1.2.  Petőfi S(ándor) János szemiotikai szövegtanhoz vezető útját dokumentáló, 1992 és 2005 között megjelent művek bibliográfiája (147).

1.2.1a   Szerzőként egyedül létrehozott önálló művek (148).

1.2.1b   Társszerzőként másokkal együtt létrehozott önálló művek (162).

1.2.2a   Szerkesztőként egyedül létrehozott művek (167).

1.2.2b   Társszerkesztőként másokkal együtt létrehozott művek (168).

1.2.3a   Egyedül szerkesztett sorozatok kötetei (169).

1.2.3b   Másokkal együtt szerkesztett sorozatok kötetei (172).

1.2.4a   Visszatekintésként létrehozott művek (173).

1.2.4b   Interjúk, diszkussziók (175).

2.      Repertóriumok (177).

2.1.  Folyóiratok / Periodikák (177).

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 2001 – 2003 (Volume 31-36) (177).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discours – 2002 – 2003 (Volume 22-23) (182).

Jel – Kép – 2003 (185).

2.2.  Kötetek (186).

Officina Textologica:

10.   Petőfi S. János – Szikszainé Nagy Irma (szerk.): A szövegorganizáció elemzésének aspektusai. Fogalmi sémák. In: SzSzT18. 2007. (188).

11.   Petőfi S. János (szerk.): Adalékok a magyar nyelvészet szövegtani diszkurzusához. Három közelítés. In: SzSzT18. 2007. (188).

12.   Petőfi S. János – Szikszainé Nagy Irma (szerk.): A korreferencialitás poliglott megközelítése. In: SzSzT18. 2007. (189).

13.   Csűry István:

Kis könyv a konnektorokról. In: SzSzT18. 2007. (190).

Andor József – Benkes Zsuzsa – Bókay Antal (szerk.): Szöveg az egész világ. Petőfi S. János 70. születésnapjára (191).

Kárpáti Eszter: A szöveg fogalma (192).

Balázs Géza: Szövegantropológia. Szövegek többirányú megközelítése (193).

Tolcsvai Nagy Gábor: Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok (194).

A szemiotikai textológia elméleti keretével és alkalmazásával foglalkozó fontosabb magyar nyelvű monográfiák:

1.      Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János: A vízjel nem tűnik el olyan könnyen Versek megközelítése kreatív gyakorlatokkal (195).

2.      Balázs Géza – Benkes Zsuzsa: Tankönyvsorozat a magyar nyelv gimnáziumi és szakközépiskolai oktatása számára (198).

Vass László: Színek és képek. A több mediális összetevőből felépített kommunikátumok megközelítéséhez (204).

2010.. 19.a. Békési Imre: A kettős szillogizmus értelmezései és alkalmazásai.

19.b. Általános információk [SzSzT19]

Szeged, JGYF Kiadó

A szerkesztők előszava (7).

Békési Imre: A kettős szillogizmus értelmezése és alkalmazásai (9).

I.       A kettős szillogizmus értelmezései (11).

A szerző előszava (13).

0.      Előzmények (15).

0.1.  A de kötőszó környezetstruktúrája (15).

0.2.  Az interpretációs megközelítés (15).

0.3.  A kötőszóegyüttesek (15).

0.4.  A konstrukciótípusok (16).

0.5.  Az implicit konstituensek (17).

0.5.1.     Az elvi jelentésszerkezet szintjei (17).

0.5.2.     A practical inference (19).

1.      A kettős szillogizmus megközelítései (21).

1.1.   Logikai megközelítések (21).

1.2.   Nyelvészeti-mondattani megközelítések (24).

1.2.1.     Egy állandósult kifejezés empirikus vizsgálata (24).

1.2.2.     Nyelvészeti-logikai-pragmatikai párhuzamok (27).

1.2.3.     A tömbösödés (31).

1.3.  Interpretációs (retorikai, szemiotikai) megközelítések (42).

1.3.1.     A jelentésszerkezet retorikai megközelítése (42).

1.3.2.     Az implikációk konvencionális, valamint konverzációs tartalma (43).

1.3.3.     Az ellentétfajták jelentésszerkezeti szerepe (44).

1.3.4.     Kísérlet a jelentésszerkezet reprezentálására (46).

2.      A kettős szillogizmus értelmezése (47).

2.1.  A kettős szillogizmus fogalma (47).

2.2.  A kettős szillogizmus konstituensei (52).

2.2.1.     A gyakorlati szillogizmus lépései (52).

2.2.2.     Az elvárástörlés és a tagadás (53).

2.2.3.     A szövegmondatok mint kijelentések (54).

2.2.4.     A de utáni kijelentés állító/tagadó minősége (56).

2.2.5.     A feltételes múlt jelentésszervező szerepe (58).

2.2.6.     Elemi és összetett struktúrák (68).

2.2.7.     Ellentétfajták jelentésszervező szerepei (75).

2.2.7.1.  Az elvárástörlő ellentét elvi paradigmája (75).

2.2.7.2.  Az elvárástörlés és a megengedés elméleti-tapasztalati vizsgálata (83).

2.2.8.     Az érvelés okozati–oki láncolódása (88).

2.2.9.     Az ellentét elvárástörlő, valamint megengedő fajtái (90).

2.2.10.   A beágyazott láncolódás (98).

II.      A kettős szillogizmus alkalmazásai (107).

3.      Nyelvhasználati alakulatok jelentésszerkezeti vizsgálata (109).

3.1.  Néhány kötőszóegyüttes jelentésszerkezeti elemzése De hisz, de hát, pedig hát (109).

3.2.  A kizáró ellentét és a kifejtő magyarázat együttes szereplése (118).

3.3.  További vizsgálódások a kizáró ellentét körében (138).

3.4.  A tagadó mondat a kizáró ellentét előtagjában (140).

3.5.  A márpedig kötőszó helyzetei és szerepei (144).

3.6.  Mégis, mégsem (157).

3.7.  Szókapcsolatok jelentésszerkezeti háttere (159).

3.7.1.     De hiába, mert (159).

3.7.2.     De legalább (168).

4.      Szépirodalmi szövegek elemzései (172).

4.1.  A környezetstruktúra implicit elemei (173).

4.2.  Kép – szöveg – mentális kép (175).

4.3.  A regény első mondata (184).

4.4.  Hangsúly és szerkezet (197).

4.5.  Egy ellentétes szerkezet elő- és utótagja (201).

4.6.  Egy Ady-versszak szemantikai-pragmatikai megközelítése (205).

4.7.  Egy jelentésszerkezet szemantikai-pragmatikai és szintaktikai összetevői (208).

5.      Egy adalék a magyar történeti szövegtanhoz (216).

A Halotti Beszéd jelentésszerkezeti elemzése (216).

III.    Összegzés és kitekintés (233).

1.      Egy tudománytörténeti jóslat (235).

2.      Hogyan tovább? (237).

IV.    Imre Békési: The interpretation and applications of the double syllogism (263).

0.      The term double syllogism (265).

1.      An empirical study of the set expression (269).

2.      The place of concession in contrastive structures (275).

3.      A theoretical-empirical analysis of restriction and concession (293).

Általános információk (Szerkeszti: Vass László) (309).

Bibliográfiák (311).

Bibliographie Linguistique de L’Année. Text linguistics, discourse grammar – Linguistique de texte, grammaire de discours Texte – 2002 (312).

Voigt Vilmos – Balázs Géza (sorozatszerkesztő): Magyar szemiotikai tanulmányok – 1998 – 2009 (1-17) (316).

Repertóriumok (318).

Folyóiratok / Periodikák:

Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal – 2004 – 2005 (Volume 37-38) (318).

Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discours – 2004 – 2005 (Volume 24-25) (320-322).

Jel – Kép – 2004 – 2005 (322).

Kötetek:

Officina Textologica:

14.    Dobi Edit: A forgatókönyv  mint dinamikus szövegszervező erő. In: SzSzT19. 2010. (324).

15.    Petőfi S. János: Egy poliglott szövegnyelvészeti – szövegtani kutatóprogram II. Adalékok a verbális szövegek szövegösszefüggés-hordozóinak vizsgálatához. In: SzSzT19. 2010. (325).

Petőfi S. János: Szövegkompozíció és jelentés. Témák és megközelítések a szövegtani kutatásban. Általános információk [= SzSzT18] (326).

2012.  20. Petőfi S. János – Vass László: Kalauz a szövegnyelvészeti, szövegtani és

és szemiotikai-textológiai kutatáshoz [SzSzT20]

Szeged, JGYF Kiadó

Előszó (7).

Bevezetés (9).

1.      Bio-bibliográfiai információblokkok (11).

1.0.  Bevezetés (11).

1.1.  Az információblokkok szerkezete (11).

1.2.  Minták az információblokkok szerkezetére (12).

2.      Szövegnyelvészeti / szövegtani / szemiotikai textológiai fogalomtárak (21).

2.0.  Bevezetés (21).

2.1.  A szövegtani kutatásban használt fogalmak egyesített fogalomtára (22).

2.2.  Deme László beszerkesztettség elméletének alapfogalmai és értelmezésük (26).

2.3.  Békési Imre tömbösödés vizsgálatával foglalkozó műveinek alapfogalmai és értelmezésük (29).

2.4.  Szikszainé Nagy Irma Leíró magyar szövegtan című művében használt fogalmak és értelmezésük (33).

2.5.  Tolcsvai Nagy Gábor A magyar nyelv szövegtana című művének alapfogalmai és értelmezésük (38).

2.6.  De Beaugrande – Dressler Introduction to Textlinguistics című művének alapfogalmai és értelmezésük (40).

2.7.  A szemiotikai-textológia alapfogalmai és értelmezésük Petőfi S. János A szöveg mint komplex jel című műve alapján (41).

3.      Szövegnyelvészeti / szövegtani / szemiotikai textológiai bibliográfiák (53).

3.0.  Bevezetés (53).

3.1.  Szövegnyelvészeti / szövegtani művek válogatott bibliográfiája (53).

3.2.  Szövegnyelvészeti / szövegtani sorozatok válogatott bibliográfiája (64).

3.3.  Két szövegnyelvészeti / szövegtani folyóirat bibliográfiája (64).

3.4.  Petőfi Sándor János bibliográfiája (64).

4.      A szövegnyelvészeti / szövegtani / szemiotikai textológiai kutatás számára releváns néhány honlap internetadata (65).

4.0.   Bevezetés (65).

4.1.   A szövegtani diszciplínák létrehozása és alkalmazása. Petőfi Sándor János honlapja (65).

4.2.   A szövegnyelvészeti / szövegtani / szemiotikai textológiai kutatás számára releváns más magyar honlapok internetadata (67).

4.3.   A szövegnyelvészeti /szövegtani / szemiotikai-textológiai kutatás számára releváns más, nem magyar honlapok internetadata (67).

5.      Szövegnyelvészeti / szövegtani / szemiotikai textológiai repertóriumok (69).

5.0.  Bevezetés (69).

5.1.  Repertóriumok lelőhelyei a Szemiotikai Szövegtan című periodikában (69).

5.2.  Az Officina Textologica repertóriuma (70).

5.3.  Időrendi sorrendbe rendezett válogatott magyar nyelvű általános szövegnyelvészeti / szövegtani művek repertóriuma (89).

5.4.  Időrendi sorrendbe rendezett magyar nyelvű szemiotikai textológiai művek repertóriuma (111).

5.5.  Időrendi sorrendbe rendezett idegen nyelvű szemiotikai textológiai művek (139).

Vissza