Kommunikáció és interpretáció

Tóth Szergej – Vass László

[…]

Kitekintés: a kutatási terület jövője

E fejezet befejezéseként Teun A. Van Dijk egy ide vonatkozó, 1990-ben megjelent összefoglaló tanulmányából közlünk Petőfi S. János ismertetése alapján idézet jellegű részleteket.

A kommunikáció- és szövegkutatás fejlődését ösztönző tényezők közül elsősorban az alkalmazás területéről érkező főbb igényekre hívjuk föl a figyelmet. Az alkalmazási területek közül Van Dijk a következőket tartja különösen fontosaknak.

Az oktatás területét, minthogy mind az anyanyelvi oktatás, mind az oktatás általában alapvetően diszkurzív (és dialogikus) természetű; az oktatás során folytatott diszkurzusok, valamint a tankönyvek, segédkönyvek minőségének emelése mélyreható diszkurzus- és szövegelemzés nélkül elképzelhetetlen.

A különféle kommunikációs médiumok területét; mind e médiumokban létrehozott szövegek alkotói, mind e szövegek befogadói számára elsőrendűen fontos annak ismerete, hogy ezeknek a szövegeknek az informatív jellege (és interpretálhatósága) hogy épül e szövegek megkomponáltságára egyfelől, és a tény egesen meglévő vagy feltételezett előismeretekre, valamint a szöveg és a befogadó interakciójára másfelől.

54. ábra

Üzenet az űrbe

Ezt a fémtáblába rajzolt üzenetet a Pioneer űrszonda vitte magával a világűrbe. A fémtáblán a Naprendszer, az űrszonda haladási iránya, a hidrogénmolekula, a pulzárokhoz vezető irányok és egy emberpár látható. Feltehető, hogy ennyi információ elegendő lehet potenciális vevői számára a szonda eredeti helyének, Földünk koordinátáinak meghatározásához.

A különféle intézmények területét, különösképpen pedig azt, ami az ezekben elhangzó formális kommunikáció fajtáit, a konfliktusok megoldására irányuló kommunikációt stb. illeti; nem kétséges, hogy a diszkurzus- és szövegelemzés módszereinek alkalmazása ezekkel kapcsolatban is hasznos eredményeket hozhat.

A következő terület a számítógépek és alkalmazásaik területe. Közismert, hogy milyen gyorsasággal és milyen különböző területeken hódítanak tért a különféle szövegszerkesztő (vagy azt is alkalmazó) számítógépes programok; mind ezek létrehozása, mind ezek alkalmazása feltételez az eddigieknél mélyebbre ható szövegismereteket.

Végül a kritikai alkalmazások területét említi Van Dijk. Jóllehet nincs hathatós recept a nem kívánatos kommunikatív manipulációk elkerülésére (és világos, hogy azok az intézmények, amelyeknek a manipuláció célja, nem kevés pénzt tudnak költeni hathatós manipulatív diszkurzív stratégiák kidolgozására), a minimum, amit a diszkurzusok kutatóinak és a tanároknak meg kell tenniük, e stratégiák analitikus megismerése és funkcionálásuk minél szélesebb körű megismertetése.

Ezt követően Van Dijk egy, a 90-es évekre programatikusnak tartható kutatási tematikát vázol.

Ebben a tematikában első helyen szerepel a diszkurzus- és szövegstruktúrákra vonatkozó ismeretek elmélyítése, egy átfogó elméleti keret kidolgozása. Különféle diszciplínák (szövegnyelvészet, beszédaktus-elmélet, klasszikus stilisztika, modern szociolingvisztika, retorika, argumentációelmélet, a narratív szövegek elmélete, konverzációanalízis stb.) különféle kategóriarendszereket hoztak létre és alkalmaztak az elemzésben, a feladat most a struktúratípusok integratív elméletének a kidolgozása, amely tisztázza, hogy milyen szinteken milyen egységeket lehet (célszerű) megkülönböztetni, és hogy azok leírására milyen részelméletek szolgálhatnak.

A következő feladat a diszkurzus és a kogníció kapcsolatának az eddiginél kielégítőbb tisztázása. Itt lényegében a szemantikai (illetőleg a különféle logikai) elemzés funkciója és a kognitív pszichológiai elemzés funkciója összefüggésének az elemzéséről van szó. Ehhez a tematikához tartozik továbbá egy adott diszkurzus és az általunk birtokolt más ismeretek memóriabeli reprezentációja kapcsolatának a vizsgálata, valamint azé, hogy a diszkurzusok miként befolyásolják az ismeretszerzést és az értékelő „hiedelem”-rendszerek, ideológiák kialakulását, és hogy milyen kapcsolat áll fenn ezek között.

Az előzőhöz hasonló feladat a diszkurzusok és a szociális interakciók kapcsolatának vizsgálata. Közelebbről annak az elemzése, hogy különféle nyelvi struktúrák milyen kapcsolatban állnak az interakció különféle struktúráival, hogy ez a kapcsolat közvetlen vagy egy kognitív „interface”-en keresztül realizálódik stb. Nem kétséges, hogy a szociális interakciók mellett (amiket már eddig is részletesen elemeztek) mélyreható elemzést igényelnek a meggyőzés és az argumentáció interakciói is.

55. ábra

Egy újkori piktogram

Ez egy rádiójelekből álló, piktografikus üzenet, melyet 1974-ben juttattak az űrbe a Hercules csillagkép irányába. Az üzenet a földi élet kémiai alapjaira, a humán formákra és a naprendszerre vonatkozó adatokat tartalmaz, és feltételezi, hogy potenciális vevői rendelkeznek olyan kommunikációs rendszerrel, amelynek segítségével képesek lehetnek egyrészt megfejteni a piktogram szemiotikai kontrasztjait, másrészt válaszolni azokra. A Herkules csillagkép 24 ezer fényév távolságra van Földünktől, ami azt jelenti, hogy egy esetleges válaszra kb. 50 ezer földi év múlva számíthatunk.

Végül Van Dijk szükségesnek tartja a diszkurzusok és a társadalom összefüggésének a vizsgálatát általában, ami eddig csak meglehetősen „felszíni terminusok” alkalmazásával történt meg (amikor megtörtént), és nem egy explicit elmélet keretében.

A fenti négy átfogó terület körvonalazása mellett a következő (általa szubsztanciálisnak nevezett) konkrét feladatokat említi: az internacionális kommunikáció elemzése, mind ami a politikai jellegű, mind ami a kulturális, tudományos stb. kommunikációt illeti; az egymástól különböző etnikai csoportok közötti konfliktusok és kommunikáció elemzése, annak valamennyi megnyilvánulási formáját illetően; a szexizmus különféle diszkurzív manifesztációinak elemzése; valamennyi oktatási forma és eszköz elemzése; valamennyi kommunikációs médium felhasználásával folyó (verbális) kommunikáció elemzése; a különféle intézményeken belül alkalmazott kommunikációs formák elemzése; végül: valamennyi említett területen annak előtérbe helyezett vizsgálata, hogy mi módon jönnek létre az egyes individuumokban és csoportokban a különféle hiedelem- és meggyőződésrendszerek, ideológiák.

Valamennyi feladattal kapcsolatban hangsúlyozza Van Dijk azok elemzése szükségképpeni interdiszciplináris jellegét, és ezeket a feladatokat számos részfeladat felsorolásával világítja meg közelebbről.

[…]