Előszó (9). Bevezetés (11). 1. A szövegfogalom értelmezése (15). 1. kérdés: Mit célszerű szövegnek neveznünk? 1.1. kérdés: Többé-kevésbé mindenki számára egyformán adottnak tekinthető fizikai-szemiotikai tárgyakat (például írott vagy nyomtatott, illetőleg hangszalagon vagy videokazettán rögzített ‘közlemények’ fizikai testét) célszerű-e szövegnek nevezni, vagy olyan kételemű szemiotikai relációkat (kapcsolatokat, viszonyokat), amelyeknek egyik eleme egy ‘utaló’ szerepet betöltő fizikai tárgy, a másik eleme pedig az a valami, ami ehhez az utalóhoz egyik lehetséges ‘utalt’-ként hozzárendelhető? (15). 1.2. kérdés: Ha a relációra utaló használat mellett döntünk, csak az olyan komplex jeleket célszerű „szöveg”-nek neveznünk, amelyeknek ‘jelölő’-je írott vagy nyomtatott fizikai szemiotikai tárgy, vagy olyan komplex jeleket is szövegnek nevezhetünk, amelyeknek jelölője hangzó fizikai szemiotikai tárgy? (16). 1.3. kérdés: A csupán verbális (unimediális) jelölővel rendelkező komplex jeleket célszerű „szöveg”-nek neveznünk, vagy bizonyos multimediális jelölővel rendelkezőket is? (17). 1.4. kérdés: Csupán a lényegét tekintve önmagában lezártnak tartható komplex jeleket célszerű „szöveg”-nek nevezni, vagy a más komplex jelektől közvetlenül függő, de bizonyos értelemben önmagukban is lezártnak tartható komplex jeleket is? (18). 1.5. kérdés: Valamennyi – verbális (unimediális), illetőleg verbális összetevőt is tartalmazó multimediális jelölővel rendelkező, valamint lényegét tekintve önmagában lezártnak tartható, illetőleg más komplex jelektől ugyan közvetlenül függő, de bizonyos értelemben önmagukban is lezártnak tartható – komplex jelet célszerű szövegnek neveznünk, vagy csak bizonyosakat, és ha csak bizonyosakat, melyeket? (19). 1.6. kérdés: A szövegnek nevezett komplex jeleket a nyelvi rendszer vagy a nyelvi rendszer használata elemeinek célszerű-e tekintenünk? (21). 2. kérdés: A szövegszerűség mennyiben adott komplex jelekhez rendelt külső tulajdonság, és mennyiben azok belső (inherens) tulajdonsága – ha az egyáltalán? (24). 2.1. kérdés: Amikor egy komplex jelre – álljon az kizárólag verbális összetevőből, vagy a verbálison kívül tartalmazzon más összetevőt is – valamely befogadója azt mondja, hogy az „szöveg”, ennél a minősítésnél milyen tényezők játszanak szerepet, s azok a szóban forgó kommunikátumhoz képest mennyiben ‘külső’-ek? (24). 2.2. kérdés: A komplex jelek rendelkeznek-e olyan belső (inherens) tulajdonságokkal, amelyek megkívánhatják, hogy befogadóik szövegnek minősítsék őket? (24).

2. A szövegtani kutatás diszciplínakörnyezete. Szövegtanok – a szövegtanok alkalmazási területei (27). 1. kérdés: Mi az előnye és mi a hátránya a ’szövegtan’ szakkifejezés használatának? (27). 2. kérdés: Melyik az a (maximális) diszciplínakörnyezet, amelyben a szövegtani kutatás elhelyezendő? (29). 3. kérdés: Mi határozza meg egy szövegtan jellegét? (30). 4. kérdés: Milyen jellegű szövegtan(ok) létrehozására célszerű törekedni? (34). 4.1. kérdés: Milyen jellegű általános szövegtan létrehozására célszerű törekedni? (34). 4.2. kérdés: Milyen szövegtartományok szövegtanainak létrehozására célszerű törekedni? (35). 5. kérdés: Milyen viszony áll (állhat) fenn az alkalmazási területek és a szövegtanok között? (37).

3. Az általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozása (39). 1. kérdés: Mivel járul hozzá a szemiotika egy általános szemiotikai szövegtani interdiszciplináris megalapozásához (I.)? (39). 1.1. kérdés: Mik tekintendők egy szöveg mint komplex jel (szemiotikai) összetevőinek? (40). 1.2. kérdés: Mik egy szöveggel mint komplex jellel kapcsolatos főbb tipológiai kérdések? (43). 2. kérdés: Mivel járul hozzá a kommunikációelmélet egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? (47). 3. kérdés: Mivel járul hozzá a pszichológia egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? (49). 4. kérdés: Mivel járul hozzá az antropológiai hermeneutika egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? (50). 5. kérdés: Mivel járul hozzá a tudásszociológia egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? (54). 6. kérdés: Mivel járul hozzá a filozófia egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához? (55). 7. kérdés: Mivel járul hozzá a szemiotika egy általános szemiotikai szövegtan interdiszciplináris megalapozásához (II.)? (57).

4. Az általános szemiotikai szövegtan és szövegtani társtudományai (61). 1. kérdés: Mivel foglalkoznak a verbális szövegek (hagyományos értelemben vett) szövegtani társtudományai (a poétika, a narratológia, a retorika, a stilisztika stb.)? (61). 2. kérdés: Mivel foglalkozzanak (mivel kell hogy foglalkozzanak) a multimediális szövegek szövegtani társtudományai? (63). 3. kérdés: Mi kellene legyen a tárgya, célja és módszere a szó- és gondolatalakzatok (autonóm) elméletének? (65). 4. kérdés: Melyek a tipológiai jellegű szövegtani társtudományok, és mik azok globális feladatai? (66). 5. kérdés: Milyen jellegű szövegtani társtudomány a stilisztika, és melyek globális feladatai? (68). 6. kérdés: Milyen jellegű (szövegtani) társtudomány az esztétika, és melyek a globális feladatai? (69).

5. A verbális szövegek szemiotikai szövegtana és a nyelvészet (71). 1. kérdés: Mivel indokolható a ’verbális szövegek’ szakkifejezés használata? (71). 2. kérdés: A verbális nyelvek ’megformáltság-központú’ nyelvészetének milyen két fő ágát célszerű megkülönböztetni? (72). 3. kérdés: Melyek a verbális nyelvek nyelvészeti tudományágainak lexikogrammatikai szektorai? (76). 4. kérdés: Mi a rendszernyelvészet lexikogrammatikai szektorának tárgya, célja és módszere? (80). 5. kérdés: Mi a lexikogrammatikai szektor tárgya, célja és módszere a rendszer elemei használata nyelvészetének keretében? (81). 6. kérdés: Mi a rendszernyelvészet verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere? (83). 7. kérdés: Mi a verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere a rendszer elemei használatának nyelvészetében? (84). 8. kérdés: Mi a szövegnyelvészet lexikogrammatikai szektorának tárgya, célja és módszere? (85). 9. kérdés: Mi a szövegnyelvészet verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere? (90). 10. kérdés: Mi a szövegtudományok diszciplínakörnyezete figyelembevételének funkciója a kutatásban és oktatásban? (93).

6. A verbális szövegek kreatív megközelítése szemiotikai szövegtani keretben (95). 1. kérdés: Mi a kreatív gyakorlatok végzésének / végeztetésének elsődleges célja, és e gyakorlatok milyen típusai között lehet / célszerű különbséget tenni? (95). 2. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójának vizsgálatánál figyelembe kell vennünk? (97). 3. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójához rendelhető nyelvi formai felépítés vizsgálatánál figyelembe kell vennünk? (102). 4. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójához rendelhető nyelvi jelentéstani felépítés vizsgálatánál figyelembe kell vennünk? (106). 5. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyeket egy verbális szöveg fizikai hordozójához rendelhető (valóságos vagy képzelt) világdarab vizsgálatánál figyelembe kell venni? (111). 6. kérdés: Melyek azok a szempontok, amelyek egy verbális szövegből és a vele intertextuális kapcsolatba hozható szövegekből létrejövő szövegcsaládok vizsgálatánál figyelembe kell venni? (114). 7. kérdés: Mi a kapcsolat a kreatív gyakorlatok ’kreatív-produktív’ és ’kaleidoszkopikus’ típusú gyakorlatai között? (117).

7. A verbális szövegek analitikus megközelítése szemiotikai szövegtani keretben (119). 1. kérdés: Mik az analitikus szövegmegközelítés általános vezérlő alapelvei? (119). 2. kérdés: Az adott szöveg megformáltságának leírásánál mit mondhatunk annak vehikulum-imágójával kapcsolatban? (121). 3. kérdés: Az adott szöveg megformáltságának leírásánál mit mondhatunk annak formációjával és sensusával kapcsolatban? (122). 3.1. kérdés: Mik egy szövegvehikulum kiegészített változata létrehozásának főbb aspektusai? (123). 3.2. kérdés: Hogyan célszerű kezelni egy adott szövegvehikulum együtt utaló (más néven: koreferenciális) kifejezéseit? (125). 3.3. kérdés: Milyen mondatnyelvészeti módszerrel célszerű az első fokú makrokompozíció-egységek (a szövegmondatok) megformáltságát elemezni és reprezentálni? (128). 3.4. kérdés: Milyen kompozícióegységek szintjén célszerű egy adott szöveg megformáltságának analitikus értelmező interpretálást elkezdeni? (130). 3.5. kérdés: Melyek egy adott szöveg megformáltsága kompozicionális közép-(mezo-) szintjének főbb aspektusai? (132). 3.6. kérdés: Milyen másod-, harmad-, ... n-ed fokú makrokompozíció-egységek hozhatók létre egy adott szöveg első fokú makrokompozícióegységeiből (szövegmondataiból)? (134). 4. kérdés: Az adott szöveg megformáltságának leírásakor mit mondhatunk annak relátum-imágójával kapcsolatban? (135). 4.1. kérdés: Mi a sajátsága az adott szövegben közvetlenül kifejezésre jutó világfragmentumnak? (136). 4.2. kérdés: Mi a sajátsága az adott szövegben közvetve kifejezésre jutó világfragmentumnak? (138).

8. A szemiotikai szövegtan mint egy studium generale egyik alapeleme (141). 1. kérdés: Mit nevezünk „studium generale”-nak? (141). 2. kérdés: Milyen studium generale funkciót tölt / tölthet be a szemiotikai szövegtan az interdiszciplináris alapozás tudományaival való kapcsolatában? (143). 3. kérdés: Milyen studium generale funkciót tölt / tölthet be a szemiotikai szövegtan a nyelvészeti tudományokkal való kapcsolatában? (145). 4. kérdés: Milyen studium generale funkciót tölt / tölthet be a szemiotikai szövegtan a szövegtani társtudományokkal való kapcsolatában? (146). 5. kérdés: Milyen studium generale funkciót tölt / tölthet be a szemiotikai szövegtan az alkalmazási területekkel való kapcsolatában? (147). 6. kérdés: Mi az első lépés a multimediális kommunikáció (a multimediális kommunikátumok) elemzése felé? (148). Kitekintés (151). Bibliográfia (155). Név- és tárgymutató (161).