7

A deszkriptív-explikatív strukturális interpretáció

aspektusai

Pilinszky János: Harmadnapon

Kondor Béla: Illusztráció a Harmadnapon című vershez

Ebben a fejezetben egy verbális és vizuális nyelvi összetevőből felépített (statikus) kommunikátum verbális nyelvi anyagának első fokú és részben másodfokú[1] deszkriptív-explikatív strukturális interpretációját mutatom be vázlatosan, a jelölő-jelölt szerkezet ’domináns’-nak tekinthető hordozóira szorítkozva.

A komplex kommunikátum verbális nyelvi összetevője Pilinszky János Harmadnapon című költeménye, amely először a Kortárs l954. júniusi számának 904. oldalán jelent meg. Itt vizsgált formája a Pilinszky: 1987. kötet[2] 42. oldaláról való (lásd T’). A vershez hozzárendelek egy angol fordítást is.[3]

T’

A költeményhez Kondor Béla készített illusztrációt (lásd T’’), melyet a Tüskés Tibor: 1986. kötet[4] 187. oldaláról vettem ide (minthogy eredetije tudomásom szerint csak a Magyar Nemzeti Galériában található meg).

T’’

A T’ és T’’ együttese a verbális és képi összetevőből felépített (statikus) kommunikátumok tipológiai keretében a (2) / ’Kp + Vb’ jelű (kp = képi, vb = verbális) típus hozzárendelő alosztályába sorolható.[5]

Az explikatív interpretáció eredményeit az illusztrációhoz fűzött kommentárokkal is megpróbálom elmélyíteni (és fordítva).

7.1. A T’-höz rendelhető vehikulum-imágó (VeIm)

7.1.1. A figura (F)[6] vizuális (primer) imágójának[7] létrehozásakor különbséget tehetünk egy címként felfogható és egy általa dominált szövegrész vehikuluma[8] között.

7.1.2. A címrész és az általa dominált szövegrész vehikulumának betűtípusa nem azonos.

7.1.3. A verbális nyelvi szöveg a versekre vonatkozó konvencionálisnak tekinthető ismereteinknek megfelelően van szedve.

7.1.4. A notáció (N)[9] vizuális (primer) imágójának létrehozása során megállapítható, hogy a címrész egy határozói kifejezés, az általa dominált, két négysoros versszakra tagolt szövegrész pedig többnyire ponttal lezárt szövegmondatokból (kompozícióegységekből [= leFcK..])[10] áll (lásd a T’ / 4 reprezentáció K.. jelű szimbólumait). A csak magyarul tudó interpretátor számára gondot okozhat az [leFcK01] kompozícióegység ravensbrücki eleme (lásd T’ / 7 reprezentáció), valamint a latinul íródott [leFcK07] kompozícióegység („Et resurrexit tertia die.”: ’És feltámadott a harmadik napon’).

7.1.5. Az akusztikus (szekunder) vehikulum-imágó konstitutív tényezői (a figurális és a notációs aspektusokat a T’ lexikai és poétikai arculatára együttesen vonatkoztatva): a hangsúlyviszonyok (szólamok), a szünetek (ütemek[11]), a melódia, a rímstruktúra stb. (A T’ akusztikus szekunder imágójának közlésétől az egyszerűség kedvért itt eltekintek, adott esetben azonban utalok rá.)[12]

7.2. A T’-höz rendelhető kontextuális formáció (Fc)

7.2.1.1. A T’ lexikai kontextuális formációjának (leFc)[13] mikroegységei többé-kevésbé eleget tesznek a konvencionálisnak tekinthető elvárásainknak; a megszünhetett és a szive kifejezésekben e helyütt kurzív szedéssel kiemelt magánhangzók hosszúsága azonban eltér a magyar helyesírás szabályaitól (lásd T’ / 1 reprezentáció).

7.2.1.2. A mikroegységeket és azok összetevőit[14] a T’ / 1 reprezentáció mutatja. E reprezentáció rövidítései nagyjában-egészében megegyeznek a Magyar Értelmező Kéziszótár (MÉrtKSz) rövidítéseivel; értelmezésük megkönnyítéséül: FőN: főnév, MeN: melléknév, IgN: igenév, HSz: határozószó, KSz: kötőszó, NEl: névelő, fn-i: főnévi, tn: tárgyatlan, ts: tárgyas stb.

T’/1 reprezentáció

A mikroegységek összetevőit a lexikai egységek Sg.3. és Pl.3. személyragos alakjai dominálják.[15]

7.2.2.1. A T’ kontextuális lexikai kommunikációegységeit a T’ / 2 reprezentáció szemlélteti (lásd a k.. jelű szimbólumokat).

T’/2 reprezentáció

[leFck00] Harmadnapon

És [leFck01] fölzúgnak a hamuszín egek,

[leFck02] hajnalfele a ravensbrücki fák.

És [leFck03] megérzik a fényt a gyökerek.

És [leFck04] szél támad. És [leFck05] fölzeng a világ.

Mert [leFck06] megölhették hitvány zsoldosok,

és [leFck07] megszünhetett dobogni szive –

[leFck08] Harmadnapra legyőzte a halált.

Et [leFck09] resurrexit tertia die.

A kilenc kommunikációegység közül hiányos, elliptikus szerkezetű[16] a k00, a k02, a k08 és a k09. A kötőszók kurzív szedése azt juttatja kifejezésre, hogy azok nem részei a kommunikációegységeknek, hanem csak az összekapcsolásukra szolgálnak.

7.2.2.2. Az egyes lexikai kommunikációegységek összetevőkre[17] bontását a T’ / 3 reprezentáció mutatja be, melyben a szögletes zárójelbe tett szimbólumok azonosak a T’ / 2 reprezentációban alkalmazottakkal; a dőlt betűkkel szedett szimbólumok szerkezeteket jelölnek (Miégjsz: minőségjelzős szerkezet); az álló nagybetűkkel szedett szimbólumok pedig (szöveg)mondatrészeket minősítenek. Bizonyos „alany” vagy „tárgy” szimbólumok előtt a * azt fejezi ki, hogy a szóban forgó mondatrészt implicit módon az igei toldalék tartalmazza (például [leFck06]: (*tárgy [Sg.3.]) stb.).

T’/3 reprezentáció

A T’/3 reprezentáció alapján itt csak egyetlen kommunikációegység, az [leFck08] adott lexiko-szintaktikai szerkezetét kommentálom röviden.

Az [leFck08] „Harmadnapra legyőzte a halált” kommunikációegység összetevőinek lehetséges szintaktikai elrendezései[18] (ha az igekötő elválaszthatóságát is figyelembe vesszük) a következők.

Ezeknek az elrendezéseknek a kommunikatív és grammatikai minősítésekor abból a globális alapelvből indulhatunk ki, hogy az összetevők sorrendje bizonyos szempontból ’közlési fontossági sorrend’. Az [leFck08]-at illetően ez azt jelenti, hogy ebben a kommunikációegységben a legfontosabb rematikus[19] összetevő a ’harmadnapra’, ezután következik a ’legyőzte’, majd a ’halált’.

7.2.3.1. A T’ első fokú kompozícióegységeinek kontextuális lexikai formációját és az első fokú kompozícióegységek összetevőszerkezetét a T’ / 4 reprezentáció szemlélteti.

T’/4 reprezentáció

[leFcK00] Harmadnapon

[leFcK01] És fölzúgnak a hamuszín egek,

hajnalfele a ravensbrücki fák.

[leFcK02] És megérzik a fényt a gyökerek.

[leFcK03] És szél támad. [leFcK04] És fölzeng a világ.

[leFcK05] Mert megölhették hitvány zsoldosok,

és megszünhetett dobogni szive –

[leFcK06] Harmadnapra legyőzte a halált.

[leFcK07] Et resurrexit tertia die.

[K00]: k00

[K01]: és k01, – k02.

[K02]: és k03.

[K03]: és k04.

[K04]: és k05.

[K05]: mert k06, és k07 –

[K06]: k08.

[K07]: et k09.

Az első fokú kompozícióegységekkel kapcsolatban megjegyzem, hogy az [leFck07] és az [leFck08] jelű kommunikációegységek között található gondolatjelet mondatzáró írásjelnek tekintettem. Motiválhatónak tartom azonban azt a tagolást is, amely az [leFck06], az [leFck07] és az [leFck08] jelű három kommunikációegységet (lásd T’ / 2 reprezentáció) egyetlen kompozícióegységnek tekinti.

7.2.3.2. Az első fokú lexikai kompozícióegységek magasabb egységekké szerveződését a T’ / 5 reprezentáció mutatja, melyben a „^” szimbólum a formális egymáshoz kapcsoltság (konkatenáció) jele.

T’/5 reprezentáció

K00 és K01 és K02 és K03 és K04 mert K05 ^ K06 et K07

A K01-et, K02-őt, K03-at, K04-et és K07-et bevezető mellérendelő kapcsolatos és kötőszó ’anaforikus’ szerkezetet[20] eredményez.

7.2.4. Ami a poétikai kontextuális formációban (poFc) a metrikai-ritmikai struktúra sajátosságait illeti, az [leFcK01] – [leFcK04] alkotta első versszakban kétféle diaeresis (sormetszet) lehetséges: 4 + 6, illetőleg 5 + 5 felosztású, az [leFcK05] – [leFcK07] alkotta másodikban pedig 5 + 5 szólamhatárú[21], lásd a T’ / 6 reprezentációt (melyben az első oszlop a sorok szótagszámát, a második a metrikai-ritmikai tagolást, a harmadik a grammatikai és kommunikatív felosztást, a negyedik pedig a rímeket jelöli).

T’/6 reprezentáció

A T’ / 6 reprezentációban látható metrikai-ritmikai struktúra és a lexiko-szintaktikai szerkezetek egymásra vetítésével hozható létre a T’ teljes verbális kontextuális formációja. A metrikai-ritmikai struktúra például az [leFck08] esetén többféle grammatikai szerkezetre (lásd a 7.2.2.2. alatt bemutatott (3), (4), (7), (8), (11) stb. számúakat) is rávetíthető.

7.3. A T’-höz rendelhető rendszerszerű formáció (Fσ)

7.3.1. A T’ rendszerszerű lexikai formációja (leFσ)[22] mikroegységeivel[23] kapcsolatban megállapítható, hogy azok többsége eleget tesz a rendszerre vonatkozó tudásunknak (vö. T’ / 1 reprezentáció). Elemei közül jelentős szövegkonstitutív szerepet játszanak a következők toldalékai: „fölzúgnak”, „megérzik”, „megölhették”; „fölzeng”, „legyőzte”, „megszünhetett”, „támad”; „egek”, „fák”, „gyökerek”. Az MÉrtKSz-ben önálló lexikai elemként nem található meg: a hajnalfele és a fölzeng.

7.3.2. A T’ lexikai kommunikációegységei[24] és azok összetevőszerkezetei konfiguracionálisan lehetnek többértelműek, relacionálisan azonban nem.[25] Az [leFck02]-nek például több egyértelmű relacionális kommunikációegység feleltethető meg (vö. T’ / 2 reprezentáció).

7.3.3.1. A T’ rendszerszerű formációja első fokú kompozícióegységei[26] közül (vö. T’ / 4 reprezentáció) az [leFcK05]-ben (pont helyett) gondolatjel tölti be a mondatzáró írásjel funkcióját. (Lásd még a 7.2.3.1. alatt.)

7.3.3.2. A T’ rendszerszerű formációja magasabb fokú lexikai kompozícióegységeinek (vö. T’ / 4 reprezentáció) elemzéséhez túlnyomórészt nem szintaktikai rendszerszerű ismeretekre van szükség. Ezek az ismeretek poétikaiak éppúgy lehetnek, mint nyelvi-szemantikaiak, vagy legáltalánosabb értelemben a ’világ’-ra vonatkozóak.

7.3.4. A T’ poétikai rendszerszerű formációját (poFσ) illetően a tíz szótagú sorokhoz a sormetszetek többé-kevésbé szabályosan hozzárendelhetők. Minthogy az 5 + 5 tagolás a második strófa szerkezetének is megfeleltethető, ezt preferálhatjuk (lásd még a 7.2.4. alatt a T’ / 6 reprezentációt).

Itt jegyzem meg, hogy a szive rövid ’i’-je motiválható a die válaszrímmel, Pilinszky költészetében azonban viszonylag gyakori a felső nyelvállású magánhangzók nem konvencionális használata. (A megszünhetett rövid ’ü’-jére nemigen tudok verstani magyarázatot adni, mert a költemény metruma nem időmértékes, ami esetleg indokolhatná azt.)

7.4. A T’-höz rendelhető rendszerszerű szenzus (Sσ)

7.4.1. A T’-ben a rendszerszerű lexikai szenzus (leSσ)[27] mikroegységei[28] elemzésének alapjául a T’ / 7 reprezentáció szolgál.

A szótári alakok vizsgálatához tekintsük itt a következő, az MÉrtKSz-ből, az Új Magyar Lexikonból és a Györkösy Alajos szerkesztette Latin – magyar szótárból (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986.) származó explikációkat. (Az apperceptum és az evokátum vizsgálatától itt eltekintek.[29])

T’/7 reprezentáció

dies, diei, m., f. 1. (nappali) világosság, nappal […]; 2. határnap, vminek kelte […]; 3. transl. Napi munka, napi út; időtöltés; időtűzés; 4. transl. Idő […].

felzúg tn ige vál Hirtelen zúgni kezd. ~ az orgona, a sokaság.

fény fn 1. Látható sugárzó energia. Északi v. sarki ~: a sarkvidéki égbolton mutatkozó fényjelenség; Fényk: ~t kap: a negatívot káros mértékű fény éri.|vál: Vminek a ~ei: kivilágítása. A város ~ei. 2. Sima felületről visszavert csillogó sugárzás. A gyémánt ~e.|Vkinek a szeme ~e: a) sz. ragyogása; b) látása; c) az, akit legjobban szeret és óv. 3. Műv Fényk <Képen> világos folt, részlet. 4. rég irod: ~re hoz: napvilágra h. 5. vál Díszes külső, ragyogó szépség, pompa. A királyi udvar ~e; sajtó: a ~ városa: Párizs. 6. Dicsőség, tekintély. A család régi ~e. 7. irod Az értelem, a szellem világossága.|Vminek a magyarázó, megvilágító ereje. Vmilyen ~t vet vmire; sajtó: vminek a ~ében: vminek ilyen ismeretében. 8. vál Derű, öröm. ~t visz vkinek az életébe. [?]

gyökér fn 1. Növénynek a földben lefelé növő (szerteágazó) része.|Konyha Petrezselyem gyökere mint zöldség. 2. Fog, haj tyúkszem töve. 3. Vminek a kiindulása, kezdete, eredete. A baj gyökere. 4. Nyelvt rég Szógyök. [fgr]

harmadnap I. fn 1. nép: Vminek ~ja: vmely esemény 3. napja. 2. ~ja: 3 nappal ezelőtt, ill. 3 nap óta. ~ja (nem) láttam.| ~ra: a 3. napra. II. hsz A 3. napon. ~ felgyógyult.

legyőz ts ige 1. Teljes győzelmet arat vkin. ~i ellenfelét. 2. Vki úrrá lesz vmin, hatástalanná tesz, leküzd vmit. ~i a betegséget.|vál: ~i (ön)magát: nem engedi vmely káros indulatát érvényesülni.

megérez ts ige 1. Érzékelve megállapít vmit. Megérzi vminek a szagát, ízét.|Ösztönösen felfog.|Előre megsejt. 2. Vminek fájdalmas v. kellemetlen következményét megtapasztalja. A sok éjszakázást ~te a szervezete.

Ravensbrück Fürstenberg (NDK) É-i városrésze, ahol hírhedt fasiszta tábor volt, amelyben kizárólag nőket helyeztek el. A táborban 93000 ember pusztult el. (Új Magyar Lexikon.)

resurgo 3 surrexi, surrectus (surgo) 1. ismét felkel, újra fölemelkedik; 2. transl. Újra feltámad, újra keletkezik v születik.

támad tn (és ts) ige 1. Váratlanul keletkezik, ill. hirtelen kialakulva feltűnik. Szél ~; jó ötlete ~t. 2. ritk rég <Égitest> fölkel, feljön.|(Új) életre ~: feltámad, (fel)éled. 3. (ts is) Fegyveres összecsapást kezdeményez. Nagy erőkkel ~; hátba ~ta az ellenséget.|Vkire, vmire v. vki, vmi ellen ~: ellenségesen ütni-verni stb. kezdi.|(ts is) Sp Rohamozva ostromol. ~ az ellenfél; a szélsőt ~ja. 4. (ts is) Erősen (és indulatosan v. vádaskodva) kifogásol, hevesen bírál. Az elnököt ~ja; nekem ~t, hogy mit keresek ott. [?]

tertius 3 ord. Harmadik.

zeng tn (és ts) ige 1. vál Telten, tisztán, messze hangzóan szól, hangzik. ~ a kürt, az ének. 2. (ts is) rég irod Énekel, dalol. Madár ~ a fán; dalt ~.|ts tréf v. gúny: Dicshimnuszt, ódákat stb. ~ vkiről: (túlzottan) magasztalja.|(ts is) rég irod Költői művet ír (vkiről, vmiről). 3. Tele van vkinek, vminek a hangjával. ~ az erdő a madárdaltól; úgy kiabál, hogy ~ belé a ház. 4. nép irod: ~ az ég: dörög. [zendít]

zsoldos II. fn Tört, rendsz. pejor Zsoldos, katona. 2. sajtó pejor Bérenc, csatlós.

A T’ mikroegységeinek szenzus-szemantikai explikációja alapján minimálisan az alábbiakat érdemes kiemelni.

7.4.1.1. Különböző relációk (párhuzamok, ellentétek stb.) mutathatók ki a lexikai elemek következő csoportjai között: ég, fény, hajnal(fele), hamuszín; fa, gyökér; Ravensbrück, világ; fölzúg, (föl)zeng; dobog, szív; halál, megöl, megszűnik; legyőz, támad; hitvány, zsoldos stb.

7.4.1.2. A T’ időszerkezetét jelentős mértékben motiválják a perfektív igék. A fölzúg, megérez, támad, fölzeng stb. lineáris láncok modalitása releváns tényezője a T’ kommunikációegység-összetevőinek (vö. T’ / 3 reprezentáció).

7.4.2. Minthogy a T’-ben egyfelől hiányos szerkezetű a k02, a k08 és a k09 (lásd 7.2.2.1.) kommunikációegység[30] (vö. T’ / 2 reprezentáció), másfelől a „fölzúg” MÉrtKSz-beli explikációjában (lásd T’ / 7 reprezentáció) nem találhatni az ’egek’-hez vagy a ’fák’-hoz hasonló potenciális nominálist (metafora), továbbá a „megérez” igéhez jelentéskomponensei alapján rendszerszerűen nem rendelhető hozzá sem a ’fény’, mert többé-kevésbé más érzékterülethez kapcsolódik (szinesztézia), sem a ’gyökér’ mint ágens (megszemélyesítés)[31], illetőleg a „fölzeng” alanya általános, nem rendelhető ’első fokú’ (közvetlen) jelentés a következő kommunikációegységekhez: k01, k02, k03, k05, k08 és k09.[32]

7.4.3. A T’-ben a rendszerszerű lexikai szenzus első és magasabb fokú kompozícióegységeivel[33] kapcsolatban (vö. T’ / 4 és T’ / 5 reprezentáció) a következőket jegyezhetni meg. Az első és a magasabb fokú kompozícióegységek között egyrészt az összetevők leíró jellege teremt rendszerszerű szenzus típusú kapcsolatot, másrészt az és kötőszó (lásd még a 7.2.3.2. alatt), illetőleg a megokolt előtagú ellentét: ’mert / ugyanis* megölhették (…), és (…) – de* harmadnapra legyőzte a halált’.[34] Ez utóbbit megerősíteni látszik például az [leFck06] – [leFck08] angol fordításában a but elem is (lásd a bevezető részben).

7.4.4. A T’ rendszerszerű poétikai felépítésében (poSσ), szó- és metaforaválasztásában stb., valamint metrikai-ritmikai szerkezetében nem találhatók olyan összetevők, amelyekhez rendszerszerű szenzust rendelhetnénk. Ennek következtében a teljes verbális rendszerszerű szenzus lényegében azonos a lexikaival.

7.5. A T’-höz rendelhető kontextuális szenzus (Sc)

7.5.1. A T’-ben a kontextuális lexikai szenzus (leSc)[35] mikroegységeit[36] illetően a következőket kívánom megjegyezni. Az, hogy az adott vehikulumban található szóalakokhoz milyen kontextuális szenzusokat rendelünk, elsősorban attól függ, hogy egy-egy adott szóalak szótövéhez a lehetséges lexikai jelentések közül melyiket választjuk mint feltételezésünk szerint abban realizálódót. Így választhatjuk ki például a fény lexikai szócikkből (lásd T’ / 7 reprezentáció) a ’látható sugárzó energia’ vagy ’az értelem, a szellem világossága. | Vminek a magyarázó, megvilágító ereje’, esetleg a ’derű, öröm’ értelmet, a támad lexikai szócikkből pedig a ’váratlanul keletkezik, ill. hirtelen kialakulva feltűnik’ értelmet stb.

7.5.2. A T’ kontextuális szenzusának lexikai kommunikációegységeivel[37] (vö. T’ / 2 reprezentáció) kapcsolatban a következőket jegyzem meg.

7.5.2.1. Közülük az [leFck06] tárgyi vonzatának, az [leFck07] pedig birtokos jelzőjének implicit jellege következtében (lásd még 7.2.2.2.), az [leFck08] és [leFck09] viszont elliptikus szerkezete miatt nem referencializálható egyértelműen (lásd még 7.2.2.1.). Ugyanezen okokból a K05, K06 és K07 első fokú kompozícióegységek sem konkretizálhatók.

7.5.2.2. A szóban forgó egységekhez különféle performatív modalitású ’szubvilág’-alkotó igék rendelhetők. Az [leFck01]-hez például a ’hall’, az [leFck08]-hoz a ’tudom’ stb.

7.5.3. A T’ kontextuális lexikai szenzusában magasabb fokú kompozícióegységeket[38] jelző elemeknek tekinthetők az és / et meg a mert kötőszók. A K01-et és a K07-et indító és előzményekre, illetőleg következményekre utal. A ’természeti jelenségek’-re, valamint az implicit exoforikus ’humán / transzcendens elemek’-re vonatkozó kifejezések, igei toldalékok koreferenciális láncokat képező használata a konvenciókat kielégítőnek tekinthető: fölzúgnak, megérzik; megölhették (őt), megszünhetett ([az] ő [szíve]), legyőzte (ő) stb.[39]

7.5.4. Ami a poétikai kontextuális szenzust (poSc) illeti, itt csupán arra kívánok utalni, hogy az és kötőszó hatszori ’anaforikus’ helyzetű megismétlése egyre intenzívebbé teszi az előzmények és következmények által kontextuális szemantikai keretbe foglalt költemény hangulati hatását. – A teljes verbális kontextuális szenzus a lexikai és a poétikai kontextuális szenzus egymásra vetítésével hozható létre.[40]

7.6. A T’-höz rendelhető relátum-imágó (ReIm)

A relátum-imágó[41] azon ismeretrendszerek alapján alkotható meg, amelyekkel az interpretátor a szöveggel kapcsolatba hozható tényleges vagy fiktív ’világfragmentumok’-ra vonatkozóan rendelkezik. A T’-höz rendelhető relátum-imágó úgy hozható létre, hogy az interpretátor elképzeli a T’-ben kifejezésre jutó tényállások konfigurációját.

7.7. A T’ szimbolikusan interpretálandó elemeiről

7.7.1. A T’ általam szimbolikusan interpretálandónak[42] ítélt egyes elemeit elsősorban bibliai kontextusok felhasználásával motiválom.

–    Harmadnapon / harmadnapra: „Te, aki lebontod és harmadnapra fölépíted a templomot, szabadítsd meg magad!” (Mt, 27,40); „Te, aki lerombolod a templomot és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, szállj le a keresztről.” (Mk, 15,29b-30); „Az Emberfiának – mondta – bűnösök kezébe kell kerülnie, fölfeszítik, de harmadnap feltámad” (Lk, 24,7); „Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra fölépítem.” (Jn, 2,19). – Ily módon már a cím megváltással, feltámadással kapcsolatos elvárásokat kelt.

–    Hajnalfele: „(…) a hét első napjának hajnalán (…)” (Mt, 28,1); „A hét első napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz.” (Mk, 16,2); „A hét első napján kora hajnalban (…)” (L,k 24,1). – A hajnalfele ilyenformán elementáris erejű változásokat vetít előre, amit tovább erősítenek a T’-őt domináló perfektív igék (lásd még a 7.4.1.2. alatt).

–    ’Természeti jelenségek’: „Erre a templom függönye kettéhasadt, felülről egészen az aljáig, a föld megrendült, sziklák repedtek meg, sírok nyíltak meg és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste (…) Hirtelen nagy földrengés támadt” (Mt, 27,51-52, 28,2). – Illetőleg a Szeged környéki nagytáj archaikus imádságai A kősziklák meghasadnak című darabjából:

mert a magas fák lehajlanak,

a kősziklák meghasadnak,

a fényes nap besötétedik,

a madarak énekléseik elfelejtik.

–    Legyőzte a halált: „Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta.” (Mt, 28,6); „Miután a hét első napjának reggelén feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg (…)” (Mk, 16,9); „Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt.” (Lk, 24,5). – A K07 mint a K06 variánsa egyfelől erősítő szerepű, másfelől a latin nyelv méltóságával mintegy hitelesíti a feltámadás mozzanatát.

–    Az implicit exoforikus ’humán / transzcendens elemek’ referensei a történelem apokaliptikus, verbálisan nemigen minősíthető poklának, poklainak áldozataiként, ’imitatio Christi’-ként nominalizálhatók.[43]

7.7.2. A T’ a krisztusi áldozatot a ravensbrücki halálgyár, a második világháború, tágabban a történelem valamennyi pokla vértanúinak sorsába transzferálva juttatja kifejezésre – a megváltás misztériumába vetett biztos hittel emelkedve felül e (kollektív) bűn(ök)ön.

7.8. Interpretáció és illusztráció

7.8.1. Minthogy Pilinszky János versét a ravensbrücki láger közvetlen élménye, Kondor Béla alkotását (lásd T’’) pedig Pilinszky költeménye ihlethette, az illusztrációt a T’ sajátos, fekete-fehér ikonografikus reprezentációjaként közelítem meg, a T’ és a T’’ (lehetséges) korrelációira koncentrálva.

7.8.2. A T’’ kompozicionális súlypontja az illusztráció felső harmadában elhelyezkedő – szögesdrót ’koronához’ (töviskoszorúhoz?) vagy sötét napkoronghoz, esetleg füstgomolyaghoz hasonlítható – „hamuszín” folt.

7.8.3. A T’’ domináns elemei a „hamuszín” folt felé ív(ek) mentén emelkedő keresztek. E keresztek mintegy kiszakadnak az őket keresztülfonó drótkerítés fogságából, amely alul egy épületcsoportot kerít körül. Az „egek” felé ’emelkedő’ keresztek körvonala ’ekvivalens’-nek tekinthető a T’ feltámadás-motívumával.

7.8.4. Az épületek kontúrjai kicsik, de kivehetőnek látszó elemeik: a kémény, a kupolatető és az alacsony barakktábor. A T’ és T’’ korrelációi alapján: a T’’-őn felismerhető épületkomplexum haláltábor, amit a ravensbrücki kifejezés is motivál.

7.8.5. Az épületegyüttes mögött erőteljes, sűrű vonalakkal megrajzolt sugárnyaláb, „fény” látható, mely emlékeztet a vallásos képeken gyakori – Krisztust vagy valamely szentet övező – dicsfényre. E sugarak összekapcsolhatók egyfelől a T’ „hajnalfele” határozójával, ami szintén a feltámadásra utal(hat) (lásd például a 7.7.1. alatt), másfelől k03 szimbólumú kommunikációegységének szinesztéziás „fény” elemével.

7.8.6. A T’’-őt domináló „hamuszín” folt körül emberi kezek, kézfejek – gyakran kicsavarodott, természetellenes tartásban – nyúlnak a magasba. A kereszteken átfutó, lendületes vonalak áthatolva a „hamuszín” folton, ’mozgásba hozzák’ a levágott kezeket, azt a benyomást keltve, hogy „szél támad”, s megemelkedik, „fölzeng a világ”, a kompozíció egésze. (Ezt felerősíti az a tény is, hogy a T’’ jobb alsó negyede szinte teljesen ’üres’.) Az „egek” felé nyúló, kicsavarodott kezek a ravensbrücki láger (egykori) lakóit, a holokauszt áldozatait képvisel(het)ik, akik a T’-ben az implicit exoforikus elemek nominalizációjával „imitatio Christi”-ként vannak jelen. A grafikus ikonikus interpretáció megváltó dinamikája őket emeli a T’’ kompozíciójának csúcsára.

7.8.7. Az ismertetett grafikus ikonikus elemekből álló képi konfiguráció kontextspecifikus szemantikai architektonikáját a T’-ével analóg módon lehet verbalizálni. Röviden: a T’’-ben nem annyira a holokauszt borzalmai jutnak kifejezésre, mint inkább a szörnyűségeken felülemelkedni képes, a minden poklokat legyőzni tudó humanizmus / transzcendencia.