A MAGYAR NYELV SZÖVEGTANA
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
BEVEZETÉS (7). ELSŐ RÉSZ: A SZÖVEGTAN ELMÉLETI MEGALAPOZÁSA (9). 1. A szöveg: előzetes értelmezés (9). 1.1. A fő kérdésirány (9). 1.2. Etimológia (11) 1.3. A szöveg előzetes körülhatárolása: a szöveg főnév szövegtani jelentése (13). 2. A tudománytörténeti háttér: a szövegtan kialakulása (15). 2.1. A tudománytörténeti alapok (15). 2.2. A szöveggel való foglalatosság kezdetei (16). 2.3. A szöveg korai grammatikai megközelítései (19). 2.4. Az első önálló szövegmodellek kidolgozása (21). 2.5. A tudományköziség és a kognitív elméleti keret térhódítása a szövegtanban (28). 2.6. Áttekintés (36). 3. Szövegtan, szövegnyelvészet, szövegelmélet (38). 3.1. Filozófiai háttér (38). 3.2. A szövegtan megnevezés (40). 3.3. Elméleti alapkérdések (42). 3.4. Szerkezeti (strukturális) és műveleti (procedurális) magyarázat (43). 3.5. A kognitív nyelvészet (44). 3.6. A szerkezeti megközelítés kérdésirányai (50). 3.7. A műveleti megközelítés kérdésirányai (53). 3.8. A moduláris és a holisztikus szemlélet a szövegtanban (55). 3.9. Inter- és multidiszciplinaritás (56). 3.10. Lingvisztika és grammatika (58). 3.11. A nyelvi és nem nyelvi összetevők (59). 3.12. Az értelmezés megelőzöttsége (60). 3.13. A formalizálás (60). 3.14. A partitúra (61). 3.15. Összefoglalás: a szövegmagyarázat alapgondolatai (62). 4. A kommunikáció és a szöveg (65). 4.1. Általános funkciók (65). 4.2. A kommunikáció tényezői (66). 4.3. Statikus modell (68). 4.3.1. A beszédhelyzet (69). 4.3.2. A cselekvés (71). 4.3.3. A kontextus és a téma (73). 4.3.4. A tudás (74). 4.4. Dinamikus modell (78). 4.4.1. Az interakció (78). 4.4.2. A nyelvi norma (80). 4.. A szöveg és a mindennapi tevékenység (81). 5. A szöveg nyelvtani egységeinek jellemzői (89). 5.1. Nyelvtan és szövegtan (89). 5.1.1. Fonológia és fonetika (92). 5.1.2. Morfológia (94). 5.1.3. Szójelentéstan (95). 5.1.4. Szintaxis (99). 5.2. Nyelvtan és szövegtan: összefoglalás (105).
MÁSODIK RÉSZ: A VEHIKULUM (107). 6. A szöveg fizikai megnyilvánulása (107). 6.1. Általános kérdések (107). 6.2. A szöveg fizikai megnyilvánulásának formái (109). 6.3. A szöveg fizikai megnyilvánulásának határai (113).
HARMADIK RÉSZ: A SZÖVEGÉRTELEM LÉTREJÖTTÉNEK TAGOLÓDÁSA: MIKRO-, MEZO ÉS MAKROSZINT (115). 7. A szövegértelem tagolódása: mikro-, mezo- és makroszint (115). A) A SZÖVEG MAKROSZINTJE: ELSŐ MEGKÖZELÍTÉS (121). 8. A szövegvilág és két fontos tényezője (121). 8.1. A szövegvilág (121). 8.2. A nézőpont (125). 8.3. A szövegfókusz és a szövegtopik (127). 9. A tér jelölése a szövegben (132). 9.1. A térjelölés a magyarban (132). 9.2. A térjelölés a szövegben (141). 10. Az idő jelölése a szövegben (148). 10.1. Az időjelölés a magyarban (148). 10.2. Az időjelölés a szövegben (154). 10.3. A tér és az idő összefüggései a szövegben (162). B) A SZÖVEG MIKROSZINTJE (163). 11. A szövegértelem mikroszintjének nyelvi formái a magyarban (163). 11.1. A határozottság (164). 11.2. Az igealakok ragjai és a birtokos személyjeles névszók jelei (167). 11.3. A névmás (169). 11.4. Az egyeztetés (171). 12. A szövegértelem mikroszintjének szövegtani formái a magyarban (173). 12.1. A deixis (175). 12.2. A koreferencia (180). 12.2.1. A koreferencia korábbi magyarázatai (183). 12.2.2. A referencia (188). 12.2.3. A referens (192). 12.2.4. A koreferencia kognitív megközelítése (194). 12.2.5. A koreferencia mint szerkezet és művelet (198). 12.3. A névmási koreferencia (200). 12.3.1. Az E/1. és E/2. névmási és 0 + INFL koreferencia (201). 12.3.2. Az E/3. névmási és 0 + INFL koreferencia (205). 12.3.3. Az ő és az az (213). 12.4. A fogalmi szójelentésen alapuló koreferencia (222). 12.5. Koreferenciaelemzések (238). C) A SZÖVEG MEZOSZINTJE (243). 13. A szövegértelem mezoszintjének szövegtani formái a magyarban (243). 13.1. A szövegtopik és a szövegfókusz megoszlása (244). 13.2. A mondatok közötti mellérendelés (256). 13.3. A fogalmi séma mezoszintű szerepe (272). 13.4. A mezoszintű szövegegységre utaló elem (280). 13.5. A metafora mezoszintű szerepe (282). 13.6. A mezoszintű szövegtani formák jellegzetes együttállásai (282). 13.7. A mezoszintű szövegegység szerkezete és szövegtani szerepe (289). 14. A szövegszerkezet mezoszintjének formái (291). 14.1. A bekezdés (291). 14.2. A párbeszéd alapegységei és mezoszintű szerkezete (299). D) A SZÖVEG MAKROSZINTJE: MÁSODIK MEGKÖZELÍTÉS (310). 15. A szövegértelem makroszintjének szövegtani formái a magyarban (310). 15.1. A szövegvilág és a makroszint (311). 15.2. A szöveg általános szerkezete (313). 15.3. A szöveg értelemszerkezete (318). 16. A szöveg stílusa mint a szövegértelem része (322). 17. A cím (325).
NEGYEDIK RÉSZ: A SZÖVEGTAN TÁGABB ÖSSZEFÜGGÉSEI (331). 18. Szövegtipológia
(331). 19. Szövegalkotás és szövegmegértés (339). 20. Összefoglalás (341).
PÉLDASZÖVEGEK (343). IRODALOM (350), TÁRGYMUTATÓ (370). NÉVMUTATÓ (373).
