Szirmai Éva, Tóth Szergej, Újvári Edit (szerk.):
Állati jelek, képek és terek. I. II.
Jel-Kép-Tér sorozat 3. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2018.

TARTALOMJEGYZÉK

1. kötet

Előhang a Jel-Kép-Tér sorozat köteteihez
Bevezető

I.1. Állatjelek

Timo Maran – Morten Tønnessen – Riin Magnus – Nelly Mäekivi – Silver Rattasepp – Kadri Tuur: Bevezetés a zooszemiotikába. filozófiai és történeti áttekintés
Ujfalussy Dorottya: A holló szimbolikája – hollók rokonságának (Corvidae) kognitív képességei
Loch Gergely: „Istennek énekelnek?” Charles Hartshorne és Sz¾ke Péter párbeszéde a madárhangok zenei természetéről
Voigt Vilmos: Böbe, Misi és a magyarországi csimpánzfestmények azonosítási problémái
Balázs Géza: Az állatok „beszéde”
Szívós Mihály: A természeti korlátok visszaszorítása a nyelvfejlődésben.Szemiotikai, jelfilozófiai és nyelvfilozófiai elemzés
Karvalics László: A megfigyelés profán misztériuma. Avagy információtörténelem és szemiotika néhány metszéspontjáról

I.2. Állat és ember

Sarnyai Csaba: Emberállatok: Az orosz népi démonológia átmeneti
Huszár Ágnes: A macska az orosz folklórban és irodalomban
Szirmai Éva: Maugli-történetek. Vadak és emberek a tömegkultúrában
Bartha-Kovács Katalin: Egy 17. századi proto-állatszemiotikai modell. Charles Le Brun fiziognómiáról szóló előadása
Bácskai Mihály: Állatábrázolások a kortárs magyar irodalomban
Lovas-Kiss Antal: „Hogy honnan ember és meddig állat, azt csak a jó ég tudja nálad…” Milyen szimbolikus cselekvésekkel pozícionálják kutyáikat a gazdák?
Sárköziné Vandan Zaya: Állatok a bőrön. Állatszimbólumok jelentése a tetoválásban

 I.3. Állat a történelemben

Szekernyés János: A Hunyadiak címerállata, a holló
Miklós Péter: Apostoli bestiárium. Állatalakok a pápai címerekben
Molnár Gizella: Címerállatok eltűnése és feltűnése. Címerállatok és konstruált emlékezet
Gráfik Imre: „Cégéres állatok” . Állatábrázolások céhjelvényeken
Tóth Szergej: Egy ideológiai metafora története: az orosz medve
Döbör András: Állatdialógusok és állatmesék mint politikai publicisztikák
Olasz Lajos: Tengerész – fehér lovon. Történelmi szimbolika és politikai propaganda a Horthy-korszakban
Magyari Sára: Állatfigurák a temetőben

2.  kötet

II.1. Állat a képben

Buda Attila: „Zöldellő lombos ágra / rászállt a kis madárka / hallottam édes énekét”. A díszítés mint önállósult jelentés a középkori kódexek madárábrázolásaiban
Borgó András: Állatábrázolások későközépkori héber kéziratokban
Újvári Edit: Állati bűnök – állatfigurák a lőcsei bűnallegóriákon
Lepahin Valerij: Az állatábrázolások sajátosságai az ikonokon és a freskókon
Mojzer Anna: Az orrszarvú 1515-ben
Vígh Éva: Zooikonológia: az érzékek és érzékiség állatszimbolikája Cesare Ripa emblémáskönyvében

 II.2. Állat az irodalomban

Bagi Ibolya: Állati metamorfózisok az orosz avantgárdban
Mihály Csilla: Báránylelkű macska – macskalelkű bárány: Franz Kafka egy különös állatfigurájának értelmezéséről
Pataky Adrienn: Madarak és biopoétika Nemes Nagy Ágnes lírájában
Urbanik Tímea: A helyettesítés változatai. Állatszimbólumok Mészöly Miklós műveiben
Propszt Eszter: Állati jelentéshordozók a magyarországi németek történetének irodalmi megformálásában

 II.3. Állat a szövegben

Nagyillés János: Maiora parant Libycae spectacula pestes – Lucanus kígyókatalógusa
Anna Kérchy: The song of the dodo bird. Environmental- and language philosophy in Lewis Carroll’s Victorian Nonsense Fairy-tale Fantasies
Drahota-Szabó Erzsébet: Itt van a kutya elásva! Állatok a frazeologizmusokban
Sulyok Hedvig: A kígyó, a pelikán és az egyszarvú esete a pingvinnel: gyógyszertárnevek állatszimbolikája
Bauko János: Állatok a kétnyelvű névszemiotikai tájképben
Bartók Zoltán:  Emberies állatok, állatias emberek: újpogány együttesek állatszimbolikájának vizsgálata

 II.4. A megjelenített állat

Illés Mária: „Látok pacsirtát” Állatok megjelenítése az európai zenetörténet egyes alkotásaiban
András Bernáth: The Fox, the Donkey and the Mole: Animal Symbols in English Renaissance Drama
Csetényi Korinna: A szörnyek mi vagyunk. Őrült tudósok és mutáns teremtények a horror irodalomban
Deák-Sárosi László: Állati filozófia és állati jelek a modernizmus végéről
Jászay Tamás: Robert Wilson állatkertje. Noé bárkája Párizsban

Állatindex

Könyvbemutató

Szirmai Éva, Tóth Szergej és Újvári Edit (szerk.): Állati jelek, képek és terek I-II. című kötetének bemutatója (2018. december 12. szerda, Szeged, Szegedi Tudományegyetem, Klebelsberg Könyvtár, Aud.min. Ady tér).

A bemutató házigazdája az SZTE Klebelsberg Könyvtár

Szőnyi György Endre egyetemi tanár (SZTE, CEU) beszélget a szerkesztőkkel:
Szirmai Évával (SZTE JGYPK), Tóth Szergejjel (SZTE BTK) és Újvári Edittel (SZTE JGYPK).

 Az Állati jelek, képek és terek konferencia megnyítója
és plenáris ülése.
Jel-Kép-Tér Munkacsoport. Szeged, 2017. november 17.

Fotók: Tiszai László

 Az Állati jelek, képek és terek konferencia előadói
Jel-Kép-Tér Munkacsoport. Szeged, 2017. november 17.

Fotók: Tiszai László

 Az Állati jelek, képek és terek konferencia
Hallgatóság

Fotók: Tiszai László

Kategória: hírek | 1 hozzászólás »

 A konferencia plakátja / meghívója
(pdf formátumban letölthető, nagy méret)

A konferencia Roll Up-ja

A konferencia logója

A konferencia jelvényei

Fotó: Tóth Szergej

Az 1779-ben megnyitott nagyváradi Olaszi temető — a nagyváradi polgárok mellett kiemelkedő egyházi, irodalmi és közéleti emberek végső nyughelye — Nagyvárad Házsongárdja volt. Egykor itt aludták öröknek szánt álmukat Bunyitai Vince és Lipovniczky István püspökök, Rómer Flóris nagyprépost-kanonok, a magyar régészet atyja, Hoványi Gyula, a váradi jogakadémia első dékánja, a színház építését vezető Guttman József, az Astoria szállót is tervező Starill Ferenc, Hegyesi Márton író, publicista, Balogh István festő, de neves polgármestereink is, mint Sal Ferenc és Lukács György. Hosszasan lehetne sorolni megyénk életének jeles történelmi családjait is, Rhédey, Hoványi, Nadányi, Gorove, Gerliczy, Haller, Markovits, Fráter, Rimanóczy, melyek szintén ide temetkeztek.

A legújabb időkben az elpusztított Olaszi temető helyén kialakított parkot Mihály havasalföldi vajdáról nevezték el.

http://www.reggeliujsag.ro/felhivas-gyertyagyujtas-az-olaszi-temetoben-felhivas-gyertyagyujtas-az-olaszi-temetoben-felhivas-gyertyagyujtas-az-olaszi-temetoben/

Olaszi temetői. http://www.biharmegye.ro/node/3453

Kordics Imre: Nagyvárad Olaszi temető ( park) . https://egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.hu/2012/04/nagyvarad-olaszi-temeto-park.html?m=1

Állati jelek, képek és terek konferencia
2017. november 17-18.

HELYSZÍN
Szeged, Boldogasszony sgt. 6. III. emelet

SZTE JGYPK
Tudáskapu Természetismereti Tudástár

]]> http://www.jgypk.hu/jelkepter/kenferencia-helyszin/feed/ 0 http://www.jgypk.hu/jelkepter/z-karvalics-laszlo/ http://www.jgypk.hu/jelkepter/z-karvalics-laszlo/#comments Mon, 23 Oct 2017 07:52:18 +0000 http://www.jgypk.hu/jelkepter/?p=6079 Z. Karvalics László bővebben... →]]> Z. Karvalics László
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék
zkl@hung.u-szeged.hu

Homo venator est. A Nagy Jelkaland Artemisztől Prométheuszig

„úgy használjuk a jeleket, mint a vadászkutyák, a világ darabkáit reprezentálva… A jelek tesznek minket azzá, akik vagyunk” (Eduardo Kohn)

A neolit vadászok nyomkövető (valójában: nyom-azonosító, nyom-értel­me­ző és nyom-felhasználó) tevékenységére Ginzburg nyomán a sze­miózist, Lieben­berget követve a tudományt vezetjük vissza. Endrei Walter pedig arra mutatott rá, hogy az automatizálás (ill. a programozás) kortárs csúcsához, a számítógéphez vezető történeti út első láncszemét is a neolit vadászok önkioldó csapdái jelentik. A vadászattal összefüggő megfigyelésnek (obszerváció) és az arra épülő jelentéstermelésnek számos további alapvető „intellektuális szerszám” megszületését is köszönhetjük: az abduktív okoskodást és a reflektív modellalkotást, a tervezést és a képzelet funkcionális mozgósítását, sőt ebből nő ki a paleoasztronómia és ide vezethetőek vissza a jelhagyó tevékenység kezdetei is. A fenti hipotézisek nem szükségszerűen elfogadottak, így hát érvelünk mellettük. Eközben pedig arra is igyekszünk választ adni, hogy a figyelem ilyen központi szerepbe kerülése milyen hatóerőkre vezethető vissza, s önmagában elégséges magyarázat lehet-e az összekapcsolódó kognitív-és jelforradalomra.

Voigt Vilmos
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Folklore Tanszék
voigtbudapest@gmail.com

Paintings by two apes: Böbe and Misi (in Hungary)

A female chimpanzee from Africa has arrived to the Veszprém zoo in October 1963. Director László Kasza soon started with a program of teaching her to draw with color paints on black cardboard sheets. Hungarian broadcast and public communication followed the achievement with regular interest, and the „artist” (named as Böbe, a derivation from Elisabeth) was in fact a most popular figure in Hungarian mass media. A scholarly description of her paintings however was never finished. As far as we can know, Böbe was painting from 19th July 1967, to 10th February 1970. Böbe died on 20th October 1970. After the retirement of the Veszprém zoo director, the interest in Böbe’s work was lost.

On 30th September 1990, in honor of Thomas A. Sebeok’s 70th birthday, an international congress, „Symbolicity” was hold in Budapest, and we decorated the lecture room with the Veszprém ape paintings. We knew of about seventy ape paintings, only with few data about them. I made a „catalogue” of the paintings, classifying the items by formal and practical principles: dots, secondary forms of dots, bars, secondary forms of bars, circles, secondary forms of circles, secondary forms of triangles, squares, free compositions, hard cardboard compositions, compositions on both sides of the cardboard, horizontal action pictures, vertical action pictures, larger pictures. While arranging the paintings for the Budapest exhibition, I found 5 pictures out of different style. While opening the frames, it became clear that another Veszprém ape, Misi (from Michael) was their artist. All the five pictures were made in March 1971. There was no previous written reference in Hungary on Misi’s activity

I published some articles in international semiotic publication about Böbe and Misi, but no summarizing study. Between December 1999 and January 2000 the Budapest zoo organized an international symposium on Animal Art, where I spoke about the two Veszprém chimpanzees. Dr. Kasza spoke about his experiments and there are some color pictures by Böbe. (See: Animal Art, edited by Miklós Persányi, Budapest, 2003. 27-32, 50-53, 77-79.)