Kezdjük a történet elején: hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy svéd származású Alfred Bernhard Nobel nevezetű férfi, kémikus, feltaláló és nem utolsó sorban egy olyan díj megalapítója, amely minden feltaláló, tudós, író legmerészebb és legféltettebb titkos álma.

Kezdjük a történet elején: hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy svéd származású Alfred Bernhard Nobel nevezetű férfi, kémikus, feltaláló és nem utolsó sorban egy olyan díj megalapítója, amely minden feltaláló, tudós, író legmerészebb és legféltettebb titkos álma.

Beszéljünk egy kicsit bővebben a díj alapítójáról. Alfred B. Nobel 1833-ban született Stockholmban, tehetséges családból származott, hiszen apja Immanuel Nobel építész volt, akinek építészeti remekművei megcsodálhatók Norvégiában és Svédországban is egyaránt. Azonban az építészet nem volt kielégítő foglalkozás számára, idővel, a robbanóanyagokkal kezdett el foglalkozni. Ennek tanulmányozására jelentős támogatást csak Oroszországban kapott, ezért fiaival együtt Szentpéterváron élt egy darabig, ahol behatóan tanulmányozta a nitroglicerin alkalmazását. Az idő múlásával egyre merészebbek lettek az emberek Svédországban is, gyárakat alakítottak az új robbanóanyag előállítására, ám a nem megfelelő felszerelések és szakszerűtlen használat során több gyár is felrobbant, a tragédiákért pedig a nitroglicerint okolták. Azonban a Nobel család ifjú sarja, Alfred nem adta fel a kísérletezést, 1866-ban feltalálta a dinamitot (amit ipari robbantásokra használnak főleg). A találmányt kizárólag békés célok érdekében akarta felhasználni, elsősorban bányászok, vasút- és alagútépítők munkáját megsegítve. Maga Alfred Nobel a találmányát a bakui olajmezők feltárása során alkalmazta, melynek következményeképp óriási vagyonra tett szert.

Megesett egyszer egy igen bizarr incidens, amelyről feltételezhető, hogy nagymértékben hozzájárult a díj megalapításához. 1888-ban Alfred Nobel Cannesban ejtőzött, amikor megtudta, hogy testvére, Ludvig elhunyt. A Le Figaro napilap tévedésből Alfred halálát közölte, az i-re a pontot pedig ez a mondat tette:  „Le marchand de la mort est mort” („A halál kereskedője meghalt.”). Jogosnak érezhetjük a felháborodást, a sértő mondat cáfolására A. Nobel 1895. november 27-én írt végrendeletében úgy határozott, hogy vagyonának kamataiból évről évre díjban és pénzjutalomban részesüljenek a fizikai, kémiai, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legkiemelkedőbb alakjai, valamint az a személy, aki a békéért teszi a legtöbb erőfeszítést

A végrendelet: „Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”

A díj elnyerési feltételeihez még az is hozzátartozik, hogy a jelöltnek még életében oda kell ítélni a díjat, sajnos így a tudományos élet és az irodalmi élet számos jeles személye közül nem érhette meg mindenki, hogy elnyerje a díjat, habár munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A tudományok és az irodalom díjazottai kizárólag magánszemélyek lehetnek, ám a békedíjat nem természetes személy is megkaphatja, például szervezeteknek is odaítélhetik. A jelölés évről évre szakmai szervezetek vezetőinek, akadémikusoknak, tudósoknak, pályatársaknak a feladata. A jelölőknek titoktartási kötelezettségük van a jelöltek személyét illetően és titokban kell tartaniuk azt is, hogy őket felkérte a díj odaítéléséről döntő bizottság.  A jelöléssel és odaítéléssel kapcsolatos dokumentumokat 50 évre elzárják a nyilvánosság elől, ez így 50 éven keresztül nem kutatható. Ma, 2015-ben csak az 1965. előtti Nobel-díjról szóló dokumentumokat ellenőrizhetőek.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda a Nobel-díjakat, a békedíj kivételével, mert azt egy bizottság ítéli oda, melynek tagjait norvég parlament (Storting) választja soraiból.

 2015-ös Nobel-díjak:

·         Fizikai Nobel-díj: ebben az évben Kadzsita Takaaki és Arthur B. McDonald kapták munkájukért, vagy a „a neutrínóoszcilláció felfedezése, amely megmutatta, hogy nutrínónak van tömege”

·         Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj: megosztva kapta William C. Campbell és Ómura Szatosi a „fonalféreg-fertőzések új szemléletű kezelésének felfedezéséért”; valamint Tu Ju-ju az „új maláriaellenes terápia kifejlesztéséért”

·         Kémiai Nobel-díj: Thomas Lindahl, Paul Modrich és Aziz Sanchar a „DNS-javítás mechanizmusának tanulmányozásáért”

·         Irodalmi Nobel-díj: Szvetlana Alekszijevics a „többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet” (műveit már kötelezővé tették a fehéroroszországi iskolákban a 16 éven felüli diákok számára)

·         Nobel- békedíj: tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett nyerte el, a „2011-es tunéziai jázminos forradalom után az ország plurális demokráciájának építéséért tett erőfeszítéseiért”

·         Közgazdasági Nobel-díj: 1968-ban a svéd bank alapította, fennállásának 300. évfordulója alkalmából, a Nobel-díjak kiegészítéseként, célja a közgazdasági tudományok terén elért eredmények elismerése. 2015-ben Angus Deaton nyerte el a díjat, a „fogyaztásról, jólétről és szegénységről szóló kutatásaiért”.

Álmatlan éjszakák elkerülése érdekében mindenkinek ajánlom, hogy a hivatalos oldalakon nyugodtan járjon utána az okoknak/indoklásnak (http://www.nobelprize.org/), valamint sok sikert kívánok minden ifjú, elkötelezett tudósnak a Nobel-díj elnyeréséhez.

Kádár Melinda

Társadalmi tanulmányok, BA