ÖSSZKÉP

A negyvenes években és az ötvenes évek első felében a gyermekek általában otthon születtek meg. Az otthoni szüléseknél többnyire a családok felnőtt nőtagjai asszisztáltak, vizet melegítettek, részt vettek a szülés levezetésében, majd az újszülött és az édesanyja ellátásában is. A családok férfi tagjai értesítették a bábaasszonyt és a szülés alatt a másik szobában vagy a konyhában vártak az újszülött megérkezését jelentő csecsemősírásra.

Nyolc lányomat fojtottam meg – meséli nevetve egy indiai nő. Ha egyszer egyik sem született fiúnak, nem volt rájuk semmi szükség. Indiában, Kínában és a világ sok más helyén azért ölik meg, abortálják vagy hagyják az út szélén a kislányokat, mert kislányok, nem pedig fiúk. Rájuk emlékezik az „It’s a Girl” című dokumentumfilm.

Magyarországon az 1990-es évek elejétől növekedett meg az úgynevezett disco drogok használata. A legismertebb képviselőjük az ecstasy. Ezt a szert jellemzően hétvégente szórakozóhelyeken fogyasztják, kikapcsolódás céljából. 

Kik voltak a „traktoroslányok”?

Hallottunk már olyan szemináriumról, ami eredetileg lelkigyakorlatnak indult, később viszont komoly menedzserképzéssé vált? Pedig a Management by Jesus nevű gyülekezet pontosan ilyen.
Kiss Ulrich, marketingvezető, később egy jezsuita rend tagja, felfedezte Szent Márk Evangéliumában a vezetői kézikönyvet. 

Felnőtté válni Jánoshalmán

A Juhász Gyula Pedagógusképző kar Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék oktatói és diákjai idén szeptemberben is részt vettek Jánoshalmán egy kutatótáborban. Ennek a programnak a célja az, hogy a hallgatóknak ne csak elméletben, hanem gyakorlatban is megtapasztalják a terepkutatást, illetve hogy jobban megismerjék Jánoshalma társadalmát és segítsék a helyi közösséget.

Laki Ildikó tanárnőnek köszönhetően a terepgyakorlat keretében ismerkedhettünk meg a szegedi Waldorf-iskolával, és mivel nagyon érdekesnek tartottam, ezért kicsit jobban beleástam magam a témába. 

Egy éjszaka, ami a kutató hallgatóké

A Kutató Hallgatók Éjszakája szeretné megkülönböztetni magát a szokásos kari TDK konferenciáktól, ahol elsősorban egyéni tudományos eredményekkel, versenyszerűen szerepelnek a hallgatók. Ezen a diákköri rendezvényen inkább az egyes TDK csoportok sajátos profilját, kutatási témáit, a team munkát, a tanulmányi kirándulások és terepgyakorlatok kutatási tapasztalatait mutattuk be.

Ki számít menekültnek?

Kezdjük a történet elején: hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy svéd származású Alfred Bernhard Nobel nevezetű férfi, kémikus, feltaláló és nem utolsó sorban egy olyan díj megalapítója, amely minden feltaláló, tudós, író legmerészebb és legféltettebb titkos álma.

Az ember társas lény és törekszik arra, hogy másokkal kapcsolatot teremtsen. Minden ember különbözik abban, hogy milyen jellegű kapcsolatot tart megfelelőnek. Az emberekben él a valahova tartozás és a szeretet szükséglete, ám míg a valahova tartozás szükségletét kiegészítheti egy csoport vagy bármely személy,  addig a szeretet szükségletét csak egy bizonyos személlyel megteremtett kölcsönös kapcsolatban, párkapcsolatban lehetséges kielégíteni (Lengyel, 1999).

A közösségi oldalak egyre jelentősebb szerepet töltenek be az emberek életében. Sokan mondják „ha nem vagy rajta, nem is létezel”. . . 

Röviden arról szól a cikkem, hogy milyen élményekkel, tapasztalatokkal gazdagított a társadalmi tanulmányok szak 2014 nyarán. Egy kutató tábor szakmai és személyes megközelítésben.

Az MTA – TK Gyerekesély kutatócsoport  „A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése című 2013-ban elkészített  tanulmánya érdekes adatok tár a szemünk elé a Sarkadi Kistérségben élő fiatalok szocio-kultúrális helyzetéről. A tanulmány jól szemlélteti, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeni, aki innen szeretne továbblépni. 

Cikkem témája a Szeged körzetében található Deszk nevű közösségben élő szerb kisebbség politikai részvétele. Írásomban érintem, hogy ez a kisebbség hogyan folyt bele a 2014-es választásokba, mennyire motivált a részvételben. Megvizsgálom, milyen fórumai vannak az ő politizálásuknak, a helyi politikának. Szót ejtek az új választási törvényekről, melyet 2012-ben vezettek be, hiszen érinti a nemzetiségiek jogi lehetőségeit. Végül interjút készítek Deszk polgármesterével, melyben a helyi szerbek közötti kohézióról, összetartásról kérdezem. Mindezt megpróbálom a lehető legaktuálisabb és érdekfeszítőbb módon leírni, elemezni.

Az alábbiakban, a politikai életben használatos eszközökről, a politikai élethez tartozó hibák, hiányosságokról, lesz szó. Témámat igyekszem megfelelő módon kicsomagolni, majd a teljesség igénye nélkül úgy előadni, hogy a lehető legközérthetőbb legyen. A címemben szereplő egy-egy tételről is értekezéseket, könyveket lehetne írni, ám idő és kapacitás hiányában kénytelen vagyok minél jobban lesarkítani, leegyszerűsíteni a megemlített fogalmakat, témákat. Cikkemben mégis végig arra törekszem, hogy egy teljes képet fessek, ami a témámat illeti.

A felnőttképzés többoldalúságának egyik bizonyítéka, hogy a lényeg nem csak a tanítási, hanem a tanulási módszerekben is rejlik. A tanulási módszerek alkalmazói pedig a felnőttképzés célcsoportja, vagyis a felnőtt generáció. A mai tudás-és információalapú társadalomban a tudás egyenlő a megélhetéssel. De tisztában van-e ezzel a felnőtt generáció? És ha igen, akar-e tanulni? Milyen belső mozgatórugói vannak a felnőttek tanulási hajlandóságának?

A munkanélküliség manapság klasszikus, mindennapi témává vált a társadalom aktív és inaktív tagjai között. A televízió, a nyomtatott és online sajtó is igen gyakran foglalkozik ezzel az égető témával. A helyzet sok országban igen elkeserítőnek mondható, tapasztalati szempontból viszont csak a hazai helyzetet tudnám felhozni példának. Hogy mivel lehetne megszüntetni végérvényesen a munkanélküliséget? Jelenleg erre csak a találgatások adhatnak választ, de ezek korántsem kielégítőek. Segítség lehet a társadalom többsége által lenézett tudomány, az andragógia, vagyis felnőttoktatás.

Manapság sokat halljuk, hogy a párok azért nem vállalnak gyermeket, mert nincs elég keresetük ahhoz, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak a kis jövevény számára. Tényleg lehet ez indok arra, hogy ne alapítsunk családot? Valóban nincs lehetőség arra, hogy kevés pénzből is megfelelő színvonalon nevelhessük gyermekünket? Erre keresek cikkemben válaszokat és megoldási javaslatokat.

Bizonyára sokan éreztétek már azt, miközben néztétek a reklámokat, hogy valami el van rajtatok fuserálva. Nem olyan vékony a lábatok, nem olyan feszes, tiszta a bőrötök és csillogó, hosszú a hajatok, mint a reklámbéli nőknek. És ti, fiúk? A kockahasú Adoniszok láttán mire gondoltok? Valószínűleg arra, hogy bár nagyon szeretnétek, sohasem érhetitek el az ott látott ideált.

Úgy tűnik, a népbutításon megedződött közönségnek ismét feladta a leckét az RTL II. Újra kezdődhet a televízión és a sajtón keresztül a fiatalok nevelése. De milyen irányba? Hol van az élvezhető kikapcsolódás és a céltalan életmodell bemutatása közötti határ? Az bizonyos, hogy ezen műsorok során egyre vékonyodik a vonal, s félő, hogy a fiatal generáció számárra természetes életvezetési célokká válnak a látottak. De milyen összetevők alapján kotyvasztják a készítők a társadalom mérgeit?

Több mint 7 milliárd ember – elbír ennyit a Föld?

Mára a Föld népessége már túllépte a 7 milliárd főt. Központi kérdéssé lépett így elő, hogy a Föld képes-e eltartani az embereket, mikor fogyunk ki az erőforrásokból, valamint ennyi ember meddig képes békében egymás mellett élni. Ez csak néhány olyan probléma, ami felmerül a túlnépesedés kapcsán.

Koszovó államiságát érintő kérdések – nemzetközi, magyar és szerb álláspont

Itt van szinte a szomszédságunkban, mégse tudunk róla semmit, pedig nem is olyan régóta létezik, mint teljesen független ország. Pontosabban próbál, mivel még mindig folyik a vita a függetlenedéséről, és annak körülményeiről. Vajon hosszú távon is sikeres lesz Koszovó függetlenedési „háborúja”, vagy összeroppan a teher alatt ez a kis, de annál elszántabb ország?

„Melyikkel” lépjünk?

Vajon milyen hatással van a párkapcsolatokra ez a mai individualizálódott társadalom? Lehet, hogy a feminizmusnak nem csak pozitív hatásai vannak? Hogyan hatnak ezek a közösségekre? És hogyan lehet a nőiességet ebben a modern világban pozitívan megélni? Nem feltétlenül kell minden régi értéket elítélnünk vagy elvetnünk (a párkapcsolatok területén sem), hiszen vannak köztük olyanok is, amelyek megtartása megfontolásra érdemes.

A szabadság értelmezésének útvesztőjében egy talán egészen új nézőpont megismerését kínálom az olvasó számára. Szeretném felhívni a figyelmét arra az eshetőségre, hogy többségünk esetleg teljesen helytelenül értelmezi a szabadságot, mert e fogalom nem a vágyaink szabad kiélését, hanem egy egészen más minőséget takar. Lehetséges ez? Hát hogyan másként értelmezhető a szabadság?

„Egyszer volt, hol nem volt”.

Úgy tűnik, hogy a mesei kezdetre jellemző kifejezés hamarosan népmeséink sorsára is érvényesíthető lesz. Napjainkban maga a népmese létjogosultsága is éppoly kétségessé vált, mint annak fiktív eseménye.

A magyar társadalomban lezajló recesszió eredményeként a hétköznapi emberek tudatában is előtérbe került az elit, mint társadalmi csoport. Legfeljebb nem így hívják őket, hanem a többség szimplán gazdagoknak nevezi őket. Emiatt sok hiedelem és sztereotípia kering a témával kapcsolatban, ami miatt úgy éreztem, hogy ezt a témát érdemes részletesebben fejtegetni. A következő cikkben hiedelmekről rántom le a leplet és talán még utópisztikus érzése is keletkezhet a kedves olvasónak.

Munkám egyetlenegy gondolat köré íródott, mely pedig nem más, mint az életünk során megélt határszituációkban felmerülő lépéskényszer, azaz a „Zugzwang”.

Ennek kapcsán a Mr. Nobody című film történetén, valamint a benne felmerülő filozófiai és etikai kérdéseken keresztül (hely szűkében csak röviden) keressük a választ. Létezik-e jó döntés?

 Szereptávolítás! Már ma is többször csináltad. Sőt, nem csak te, mindenki. Ha már valamit nap, mint nap csinálunk, legalább tudjuk, mi az. E rövid, körülbelül 3 perces cikkem ebben segíthet.

„Ha valaki azt hiszi, hogy egy véges világban létezhet végtelen növekedés, annak vagy elment az esze, vagy közgazdász.”

– olvashatjuk Serge Latouche A Nemnövekedés diszkrét bája[1] című könyvében, melyből egy megvalósítható, fenntartható alternatívát ismerhetünk meg a jelenlegi, gazdasági növekedésen, egyúttal a természeti és humán erőforrások gátlástalan kizsákmányolásán alapuló társadalmi-gazdasági berendezkedéssel szemben.