ÖSSZKÉP

 Színültig megtelt a makói Hagymaház színházterme. Az ádventi hangulattal áthatott nézőközönség a makói Forgatós Táncegyüttes ünnepi gálaműsorán nagyapáink karácsonyi szokásait láthatta megelevenedni a színpadon.

A Dorozsmai kirakodóvásárokat minden hónap második vasárnapján a nagybani piac területén tartják meg. A rendszeres vásártartás szokását a kedvező hely már a múlt században meghonosította, a piac ugyanis három jelentős forgalmú út találkozásánál fekszik. A régi állatvásárok nyomán így alakult ki itt a napi forgalmat bonyolító zöldségpiac ahonnan a délalföldi terményeket viszik az ország minden részébe, és így maradt fenn a havonta megrendezett vásártartás szokása is ahol ugyanezt teszik a legkülönfélébb portékákkal. 

 A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Hallgatói Önkormányzata idén nov.20-án szervezte meg hagyományos Gólyabálját

A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium hallgatói, tehetséggondozó program keretében május 11-én a szegedi Kisszínház színpadán,majd a szegedi Tágas Tér Fesztiválon előadták William Shakespeare: A velencei kalmár című darabot, mely hatalmas sikert aratott. Ennek kapcsán beszélgettem a színdarab két szereplőjével, Iovanovici Afroditával és Váli Krisztinával.

2015 nyarán a Szegedi partfürdőn ismét helyet kapott a Szegedi Ifjúsági Napok, melyen idén is megrendezték a Civil Falut. Idén közel 50 civil szervezet képviseltethette magát.

2015. szeptember 30-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában, röviden a TIK-ben, megrendezésre került a XI. Őszi Állásbörze.

Mint a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának elsőéves kisebbségpolitika szakos hallgatói a 2014/2015 I. félévében fókuszcsoportos kutatást végeztünk a koldulás témakörében. Mivel első sorban a fiatal egyetemisták véleményére voltunk kíváncsiak, a társadalmi tanulmányok elsőéves hallgatóit kérdeztük meg a témával kapcsolatban.

A kutatásunk során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy miként viszonyulnak a hallgatók a kolduláshoz és a koldusokhoz. Továbbá olyan kérdésekre kerestük a választ, mint: Milyen sztereotípiák befolyásolják a véleményüket? Hogyan befolyásolja gondolkodásukat a közvetlen családi, baráti környezet? Hogyan befolyásolja gondolkodásukat a személyes tapasztalat? Hogyan jutottak arra a véleményre, amit képviselnek? Média hogyan befolyásolta ezt a véleményt? Filmekből, hírműsorokból hogyan formálódott? Ezen kérdések megválaszolása érdekében minél több személyes élmény felderítésére törekedtünk, amelyek alátámasztják a hallgatók állításait, gondolkodásmódjukat, valamint viszonyulásukat a kérdéskörhöz. A kutatás megkezdése előtt a hipotézisünk az volt, hogy ez a korosztály nagy valószínűséggel elhatárolódik a koldulástól. Többségük elítéli a kéregető embereket és ellenszenvvel, megvetéssel tekint rájuk. Nem jellemző a velük szembeni együttérzés kimutatása a hallgatók részéről.

Mint már említettem a kutatásunkat a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának az első éves társadalmi tanulmányok szakos hallgatói körében végeztük. A vizsgált csoport 12 főből állt, melyből 10 lány, és 2 fiú volt. Ez az arány elég jól tükrözi az ezen a szakon lévő évfolyamok nembeli, és számbeli megoszlását is.

Annak érdekében, hogy megtartsuk a résztvevők anonimitását, de elemezni tudjuk később az elhangzottakat, sorszámmal láttuk el a résztvevőket. A 7 és 17 számot a két fiú, míg a 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 18 számokat a lányok kapták.

A fókuszcsoport kutatásunkat egy interaktív feladattal kezdtük, ahol a résztvevőknek az volt a feladata, hogy egy adott állításról eldöntsék, hogy mennyire értenek vele egyet. A teremben két kijelölt pont közötti képzeletbeli skálán kellett elhelyezniük saját magukat a fent említettek alapján, és meg is kellett indokolniuk, hogy miért oda álltak, ahova. A kijelentés a következő volt: A koldusoknak mindig adok pénzt. Ez a feladat két célt is szolgált: egyfelől, ezzel próbáltuk ösztönözni őket, hogy elkezdjenek gondolkodni a témán, ezáltal valamelyest feloldva a gátakat. A másik célunk pedig az volt, hogy ezáltal fel tudtuk előzetesen mérni nagyjából, hogy ki, hogyan áll a kérdéshez, valamint ez alapján ültettük le őket a fókuszcsoportos beszélgetéshez. Az egyik felére a félkörnek azok kerültek, akik inkább egyetértettek az állítással (10, 14, 15, 16, 17, 18), míg a másik felére azok, akik inkább elutasítóbbak voltak (7, 8, 9, 11, 12, 13). Érdekesség, hogy pont fele-fele arányban oszlanak meg a résztvevők a két „oldal” között. Ez annak köszönhető, hogy a 12 fő egy viszonylag kis részére csoportosult a képzeletbeli skálának, és nem voltak nagy különbségek a gondolataik között (ez a későbbiekben is beigazolódott). A többség a skálán a nem teljesen ért egyet a kijelentéssel, és a képzeletbeli skála közepe közé helyezte magát. Végül a magyarázatban fellelhető árnyalatbeli különbségek alapján osztottuk el így a résztvevőket, de a beszélgetés későbbi részében beigazolódott az, amit előre sejtettünk, hogy nincsenek nagyobb különbségek a két kialakított „fél” között, sőt a többség szinte azonos módon vélekedik a koldulással kapcsolatosan.

Előzetes hipotézisünk, miszerint „ez a korosztály nagy valószínűséggel elhatárolódik a koldulástól”, „elítéli a kéregető embereket és ellenszenvvel, megvetéssel tekint rájuk”, valamint a „nem jellemző a velük szembeni együttérzés kimutatása”, nagyobb részben beigazolódott. A fókuszcsoportban résztvevők közel fele arról számolt be, hogy a kolduló emberek egy részét elítéli, megvetéssel tekint rájuk. A másik része viszont nem ítéli el őket, vagy a koldusok egy bizonyos részét nem ítéli el. Inkább sajnálatot és empátiát érez, és többen még segítenek is rajtuk. Az viszont elmondható, hogy akik adakozóbbak sokkal nyitottabbak és tájékozottabbak a koldulásról és a koldusokról, mint társaik, akik elzárkóznak az adakozástól.

A fókuszcsoport tagjain a kezdetekkor látszódott, hogy feszengnek és izgulnak (tény, hogy ez velünk sem volt másként). Viszont ahogy telt az idő és a végéhez közeledtünk jobban megnyíltak. Megismerhettük gondolataikat, érzéseiket és tapasztalataikat is – és úgy gondoljuk ez számukra is hasznos volt, hiszen megismerhették egymás véleményét és számunkra is, hisz ilyen kutatásban még egyikünk sem vett részt.

Az izgalom és a kapkodás következménye nálunk is megjelent. Mivel ez volt az első általunk szervezett fókuszcsoportos kutatás be kell látni, hogy nem volt zökkenőmentes. Maga a feladat először egyszerűnek tűnt. Kérdéseket feltenni és megtudni a résztvevők véleményét egy bizonyos témáról. A kutatás kidolgozásával viszont mindez egyre összetettebb lett. Rájöttünk, hogy nagyon nehéz a "miértekre" választ kapni, illetve egy fókuszcsoportot moderálni. A kutatás megkezdésekor érzékelhetőek voltak a felkészületlenség apró jelei. Leginkább a technikával voltak problémáink, illetve ez volt az a terület, amire talán kicsit kevesebb figyelmet fordítottunk az előkészületekkor. Utólag a munkánkat sikeresként összegezném, kisebb hibákkal melyekből tanultunk. A feladat elvégzése rávilágított arra, hogy fókuszcsoport a kvalitatív kutatás nagyon fontos eleme. Lényege az információgyűjtés, mely sok esetben nem is olyan egyszerű.

 Kép forrása: http://hazaeshaladas.blog.hu/2012/03/14/szegenyseg_az_elmult_ket_evtizedben_terapias_kudarcok

Szűcs Tímea
Kisebbségpolitika MA I.

Vége a vizsgaidőszaknak, végre itt a nyár

és megkezdődik a fesztiválszezon: Balaton Sound , Sziget,

Volt, SZIN és még sorolhatnám. Valamint a világ egyik

legszínesebb bulijai között emlegetik a Holi fesztiválokat.

A Holi fesztivál India legnépszerűbb ünnepsége, ahol a vidámság, szeretet és a színek kerülnek középpontba. Az emberek száraz festéket és vizet visznek magukkal, valamint színezett vízzel feltöltött lufikat és vízi pisztolyokat. Kezdetét veszi a jó idő köszöntése, végeredményképp pedig mindenki a magasba vagy épp egymásra dobja a festéket és egy négyzetcentiméter sem marad festék nélkül, ezzel kifejezve az egyenlőséget és a szabadságot. A fesztivál különlegessége, hogy a világon egyedüliként közvetíti az emberek felé az összetartozás és egyenlőség üzenetét, akik ez által egy hatalmas élményben részesülnek.

Idén először kerül megrendezésre Szegeden a Holi Color Party július 4-én, majd utána július 18-án a Wake Up Color Festival. Mindkettő helyszínéül a szegedi Partfürdő fog szolgálni. Igen, jól látod, 2 külön eseményről beszélünk, 2 színes őrületről. De ha az eddigiekről lemaradtál, semmi pánik! Augusztus 15-én is lesz színes buli! A Holi Color Party jegyára tartalmaz egy ajándék Original Holi Port is. Ezen kívül számos látványelem, konfetti és festékágyú fogja a szórakozást biztosítani. Zene, tánc, hatalmas buli és felejthetetlen élmény. Egy biztos: mi ott leszünk. És te?

Ocskó Nikolett
Társadalmi tanulmányok
I.                   évfolyam

Kép forrás: http://indiaikulturaliskozpont.blog.hu/2013/03/26/holi_a_legszinesebb_unnep

A szegedi Károlyi Mihály Kollégium az ország diákotthonainak legnagyobbjai közé sorolható, melynek történelme 1987-ig nyúlik vissza, ugyanis abban az évben vásárolta meg az Oktatási Minisztérium az épületet a DÉLÉP-től.

A Bács-Kiskun Megyei Roma Ifjúsági Egyesület 2002. február 23-án alakult meg, zömében mélykúti roma fiatalok által. Ezen a néven működött egészen két évvel ezelőttig, amikor a tagok kicserélődtek, így vált a szervezet DARU Közhasznú Egyesületté.