Menekültkérdés Magyarországon: Gyakori kérdések
| Találatok: 1519
Ki számít menekültnek?
Az a személy számít menekültnek, aki vallási, faji, nemzetiségi, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, illetve politikai meggyőződése miatt hazájában üldöztetést szenvedett el, vagy ilyen jellegű üldöztetéstől megalapozottan tart, jelenleg Magyarország területén tartózkodik és menekültstátusz iránti kérelmet terjesztett elő. A menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzéséig, illetve a menekültstátusz visszavonásig illeti meg a menekültként elismert személyt.
Mi a menedékjog?
A menedékjog az azt megszerző külföldi állampolgárt feljogosítja arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon, valamint ezen időre védelmet is biztosít az illető számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen.
Mi jár a menedékkérőknek?
A menedékkérőnek a menekültügyi eljárás alatt joga van humanitárius tartózkodási engedélyt kapni, mely legalizálja tartózkodását ezen időre. Abban az esetben, ha ez az első menedékkérelme, és nincs menekültügyi őrizetben, akkor menekülttábori elhelyezésre és kisebb összegű havi zsebpénzre is jogosult. Alap és sürgősségi egészségügyi ellátásra is jogosult. 16 éven aluli gyermekei iskolába járatására, illetőleg korlátozottan munkavállalásra.
Milyen esetben nem fogadható el a menekültkérelem?
Abban az esetben elfogadhatatlan a menekültkérelem, ha a menedékjogot kérő személy már az Európai Unió valamely tagállamának az állampolgára, illetve más tagállam már menekültként elismerte. Továbbá, ha egy, az Európai Unión kívüli állam már elismerte menekültként a kérelmezőt, és ez a védelem ténylegesen fenn is áll. A korábbi menedékkérelem elutasítását követően azonos indokkal benyújtott ismételt kérelem is elfogadhatatlan kérelemnek számít. Végül abban az esetben sem fogadható el a menedékkérelem, ha a kérelmező esetében van olyan ország, ami rá nézve biztonságos harmadik országnak számít.
A menekültek miért nem a rendes határátkelőhelyeket használják?
A menedékkérők döntő többsége számára nem Magyarország a célállomás, sokkal inkább Németországba, Franciaországba, vagy valamely Skandináv országba igyekeznek. Az európai szabályozás szerint viszont az a tagállam köteles lefolytatni a menekültügyi eljárást, amely határain először belépett a menedékkérő. Pont emiatt igyekeznek nagyon sokan elkerülni a Magyarországon való regisztrációt, mivel céljuk, hogy egy nyugatibb országban kerüljenek bele először a rendszerbe. A probléma az, hogy hazánkig a menekültek csupa olyan országon keresztül jutnak el, melyeket egyetlen uniós tagállam sem tekinti menekültügyi szempontbólbiztonságosnak (Görögország, Törökország, Macedónia, Szerbia). A menedékkérők többségének nincsen érvényes úti okmánya, és hiába is szeretnék, vízumot nem kapnak, így a legális utazásnak náluk semmi esélye, így marad az illegális utazás. Ahhoz, hogy valaki legálisan beléphessen Magyarországra, előbb legálisan ki kell tudnia lépni Szerbiából, ez azonban érvényes papírok nélkül nem lehetséges.
Jelentenek-e egészségügyi kockázatot a menekültek?
Az egészségügyi vizsgálatok is a menekültügyi eljárás részét képezik. Ezen vizsgálatok elsősorban közegészségügyi, illetve járványügyi szempontokra összepontosítanak. A hatóságok túlterheltsége miatt a hatékonyság nem elég magas. Viszont, addig a rendelkezésünkre álló adatok alapján elhanyagolható a komolyan fertőző menedékkérők száma. Az egészségi ellátásra szorult menekültek többségét eddig kimerültség, alultápláltság és kiszáradás miatt kellett kezelni. Az egyik probléma, hogy minőségi orvosi segítséghez csak nehezen férnek hozzá. Sok menedékkérő pszichiátriai ellátásra szorul, mert kínzásáldozat, poszttraumás stressz-szindrómás, illetve a vándorlás során annyi lelki sérelmet szenved el, amelyet nagyon nehéz segítség nélkül feldolgozni. A menedékkérők jogosultak alap illetve sürgősségi egészségügyi ellátásra, mivel biztosítottnak számítanak.
A menekültek miért nem repülővel utaznak?
Azokban az országokban, amelyekből a menekültek többsége érkezik, szinte lehetetlen a konfliktusos helyzet miatt érvényes úti okmányokhoz jutni. Továbbá az Európai Unió tagállamai következetesen elutasítják ezen országokból származó vízumkérelmeket. Minderre jó példa Magyarország viszonya ezen országokkal. Afganisztánban és Irakban nincs magyar konzulátus, míg Szíriában 2012 óta nem működik semmiféle magyar külképviselet. A légitársaságok, melyek nem megfelelő papírokkal utazó külföldieket utaztatnak, hatalmas bírságokra számíthatnak. További nehézség, hogy a repterek megközelítése is számos esetben csak a menekült és családja életének veszélyeztetése mellett kivitelezhető.
A bevándorlók elveszik a munkát a helyiektől?
A bevándorlók általában vagy olyan állásokban helyezkednek el, ahol nincs elérhető hazai munkaerő, vagy kifejezetten új gazdasági tevékenységet folytatnak, és ezáltal állásokat teremtenek. A magyar szabályozás előírja, hogy csak akkor lehet egy Európai Unión kívüli bevándorlót alkalmazni, ha a munkaadó bizonyítja, hogy ugyanarra az állásra nincs hasonló képességekkel rendelkező magyar, vagy Európai Uniós munkaerő.
A nem dolgoznak a bevándorlók kijelentés sem állja meg a helyét. Magyarországon a bevándorlók munkaerő-piaci aktivitása meghaladja a magyarokét, mivel 2013-as adatok szerint az uniós bevándorlók 10, az unión kívüli bevándorlók 7 százalékkal magasabb arányban dolgoztak, mint a magyar állampolgárok.
Nagyon fontos még egyszer elmondani, hogy a menekültek döntő többsége nem Magyarországon szeretne letelepedni, Magyarországot csupán tranzit országnak tekintik, ezért is téves őket a magyar munkahelyeket veszélyeztető megélhetési bevándorlóknak beállítani.
Forrásjegyzékà
· http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=487&Itemid=1244&lang=hu
· http://hataratkelo.blog.hu/2015/09/08/kerdesek_a_menekultugy_kapcsan
· http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-5597_hu.htm
Harasztia Dávid
hadtaaf.sze
Kisebbségpolitika MA II.
