Deszk községében élő szerb kisebbség politikai aktivitása
| Találatok: 2530
Cikkem témája a Szeged körzetében található Deszk nevű közösségben élő szerb kisebbség politikai részvétele. Írásomban érintem, hogy ez a kisebbség hogyan folyt bele a 2014-es választásokba, mennyire motivált a részvételben. Megvizsgálom, milyen fórumai vannak az ő politizálásuknak, a helyi politikának. Szót ejtek az új választási törvényekről, melyet 2012-ben vezettek be, hiszen érinti a nemzetiségiek jogi lehetőségeit. Végül interjút készítek Deszk polgármesterével, melyben a helyi szerbek közötti kohézióról, összetartásról kérdezem. Mindezt megpróbálom a lehető legaktuálisabb és érdekfeszítőbb módon leírni, elemezni.
Magyarországon élő kisebbségek politizálással kapcsolatos jogai
Mindenekelőtt fontos tisztáznunk a nemzetiség fogalmát. A nemzetiségi közösség és az egyéni nemzetiségi jog nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Magyarországon tizenhárom elismert nemzetiség van, akik több évszázados jelenléttel bírnak, ezek a bolgárok, a görögök, a horvátok, a lengyelek, a németek, az örmények, a romák, a románok, a ruszinok, a szerbek, a szlovákok, a szlovének és az ukránok.
2010-ben, amikor Orbán Viktor, a FIDESZ-KDNP képviselője lett elkezdte megvalósítani a már korábban célul kitűzött –többek között-, a nemzetiségiekkel kapcsolatos törvények reformálását. Az 1993-ban meghozott, azóta számtalanszor megváltoztatott nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény került módosításra. Az új törvény kiemeli és rögzíti, hogy „Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el.”[1] Új definícióként meghatározásra került a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások miatt felmerülő nemzetiségi szervezet fogalma, mely az eddigi törvényben nem volt rögzítve. Ezek alapján, a „nemzetiségi szervezet az a közhasznú egyesület, amelynek alapszabályában rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.”[2]
Az új törvény lehetővé tette a nemzetiségi önkormányzatok funkcionálását a településeken, nem csak országos vagy regionális szinten. Lehetővé vált továbbá nemzetiségi képviselők választása, ez a helyi önkormányzati választásokkal egy napon történik. A választás mind a helyi, megyei és országos szinten közvetlen és egyidejű. Aktív választójoggal akkor rendelkezik valaki, ha a helyi önkormányzati választáson is van választójoga, emellett a nemzetiséghez való tartozását képes megvallani, bizonyítani.
„41. A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartással kapcsolatos kérelem
86. § A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartás iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a nemzetiség megjelölését,
b) a választópolgár nyilatkozatát, amelyben megvallja az adott nemzetiséghez tartozását,
c) annak megjelölését, hogy nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vételét az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal kéri-e.
87. § A nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbevétel iránti kérelmet el kell utasítani, ha a választópolgár már nemzetiségi választópolgárként szerepel a központi névjegyzékben.”[3]
A települési nemzetiségi önkormányzati választások csak ott lehetségesek, ahol a legutóbbi népszámlálás mérése szerint legalább 30, nemzetiséghez tartozó személy él. Az új jogszabály ugyanakkor lehetőséget biztosít az adott nemzetiség országos képviseletére, még abban az esetben is, ha más szinten nem tud önkormányzatot alakítani. A nemzetiségi jelölő szervezet, vagyis az az orgánum, amelyen keresztül a nemzetiségi, önkormányzati választáson jelöltként lehet indulni, csak közhasznú szervezet lehet.
Ennek eredményeként a helyi nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat jog szerint köteles együttműködni, mely együttműködés menete szabályokkal van lefektetve.
A nemzetiséghez tartozó magyarországi lakosoknak lehetőségük van listás szavazatukat az országgyűlési választásokon nem pártlistára, hanem nemzetiségi listára leadni. „Nemzetiségi listát, nemzetiségenként egyet, az az országos nemzetiségi önkormányzat jogosult állítani, melyet a Nemzeti Választási Bizottság jogerősen, jelölő szervezetként nyilvántartásba vett. Két vagy több országos nemzetiségi önkormányzat nem állíthat közös nemzetiségi listát.”[4]
Mindezen új, illetve megújított, felfrissített jogok lehetővé teszik a magyar-nemzetiségi lakosok, önkormányzati szervek közötti gördülékeny, probléma-, és konfliktusmentes összehangoltságát.
A szerb kisebbség Magyarországon, illetve Deszken
Először röviden arról értekeznék, hogyan kerültek szerbek magyar területre, bizonyos esetekben milyen hullámokban és miért vándoroltak, emigráltak Magyarországra.
A magyarországi szerbek nagy része az 1389. évi rigómezei csata után keresett menedéket Magyarországon. Lázár, szerb főfejedelem, az egyesült délszláv csapatokkal akarta megállítani a Török Birodalom előrenyomulását, sikertelenül, majd Szerbia török megszállás alá került.
A Titó által uralt Jugoszlávia 1991-ben elkezdett darabokra esni, felbomlani. Jugoszlávia teljes szétesése jelentősen átrendezte a szerbek etnikai térbeli elhelyezkedését, szerkezetét. A függetlenné vált, egykori szövetségi területeken, Boszniában, Horvátországban, valamint 1989-ig autonómiát élvező Koszovóban gyorsan csökkent a szerbek aránya, míg Szerbiában, elsősorban a magyar területekhez közel, a Vajdaságban számuk emelkedése volt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan Magyarország területén, településeiken egyre kisebb arányban vannak jelen.
Összegzésként: a Magyarországon élő szerbek számának növekedése mellett megfigyelhető, hogy politikai aktivitásuk is fokozódik, hiszen olyan településeken is kisebbségi önkormányzatok vannak alakulóban, ahol számuk és arányuk a népszámlálás adatai szerint nem számottevő. Ez pedig azt mutatja, hogy az önkormányzatok, a kulturális kötődés, az identitás kifejezéseként szerepelnek.
A 2014-es választásokkal kapcsolatban a következő adatok állnak jelenleg rendelkezésre. A Nemzeti Választási Bizottság a szerb nemzetiségi listát nyilvántartásba vette. Ez azáltal volt lehetséges, mert „a Szerb Országos Önkormányzat, mint jelölő szervezet az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán állított nemzetiségi listáját 2014. február 27-én 7 fő jelölttel bejelentette.”[5] A szerb nemzetiségnek így lett szószólója az új Országgyűlésben, mert ehhez elegendő volt, ha csupán egy regisztrált nemzetiségi választó érvényes szavazatot adott le a nemzetiségek listájára.
Deszk, tíz kilométerre található Szegedtől, a földrajzi Bánát legészakibb részén. A falu lakossága 3700, ebből 120 szerb nemzetiségű, akik aktív kulturális működésükkel színesítik a falu életét.
A szerb közösségnek fontos az egyház, sokan járnak a Deszken megtalálható szerb templomba. Működik szerb óvoda és alsó tagozatos iskola, sőt van egy múzeum is. Rendkívül erős összetartó erő a népzene. A helyi Bánát táncegyüttesben generációk nőttek fel. A zenekarban harmonika, tapan, basprim (szerb népi hangszerek), kontra, tambura és bőgő is szól. A Bánát kulturális egyesület 1973 óta létezik.
A Deszki Szerb Önkormányzat képviselője Brczán Krisztifor. Ő Deszk község honlapján, így fogalmazott: „Egy nemzetiség fennmaradásának alapja a vallás, nyelv és kultúra ápolása. E feladatok nagy részét a deszki szerbek esetében a Deszki Szerb Önkormányzat látja el. Fontos feladat az oktatás /Óvodai-iskolai/ a kultúra /Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület és Dukát csoport támogatása/ illetve a deszki szerb pravoszláv egyházközség támogatása mind felújítási munkákban mind egyházi események alkalmával. Minden fontos eseményen részt vesznek az önkormányzat tagjai, melyek a község életében, sőt megyei és országos szinten is fontosak. Legjelentősebb rendezvény a “Juliada” aminek egy nagyon fontos szerepe van az összetartozás erősítése.”[6]
Interjú Deszk polgármesterével, Király Lászlóval /részlet/
- Mióta tevékenykedik politikai szereplőként Deszken?
- 1994.
- Ez idő alatt mennyire volt belelátása a szerb nemzetiség politikai illetve hétköznapi életébe?
- Mivel a második év közepétől már alpolgármester voltam, így egyrészt kötelességből is, másrészt nyilván a politikai életben is benne voltam, arról nem beszélve, hogy én is szerb osztálytársakkal nőttem fel. Éppen erről beszélgettünk, hogy milyen eszméletlen nagy hibája ez a mindenkori kormánynak – és most visszamenve az 50-es, 60-as évekre mondom -, hogy képtelenek voltak azt megcsinálni, egy határsáv közelében, egy 30-40 km-es körzetben, olyan nyelvtanítást bevezetni, ami a szomszédos országnak az anyanyelve. A szerbek itt laknak, beszélnek szerbül, beszélnek magyarul; én itt élek, beszélek magyarul és nem beszélek szerbül. Szerbiában bármelyik hivatalban magyar nyelvű ügyintézés van. Nem az, hogy valaki beszél magyarul, [hanem] magyar nyelven tudok ügyet intézni.
- Milyen politikai aktivitás jellemzi a Deszken élő szerb kisebbséget?
- Azt gondolom, hogy az országban 3 olyan központ van, ami jelentős és számottevő… az egyik Deszk. Így mint politikai aktivitásnak akkor van valami értelme, ha van valamiféle ereje. Politikai aktivitás akkor lehet megfelelően erős és célratörő, hogyha valami van mögötte. Deszken a kulturális és közösségi élet, ami itt nagyon erős és ez jellemző annyira, hogy innen a környékből is hozzák ide a szerbeket akár a kulturális csoportjukba, akár egyéb foglalkozásokba vagy bárhova járnak, és ezáltal van nekik hagyományuk, és ezáltal van nagy erejük és ezáltal lehet politikai mozgásterük is. Ezáltal tudják azt elérni mondjuk egy országos önkormányzatnál, hogy nem mindegy, hogy a deszkiek valamiről hogyan vélekednek, egyébként nincsen túlpolitizálva semmi, azt hiszem, hogy ma maga a politika kifejezetten azzal a céllal működik, hogy ezt a hagyományőrzést meg tudják tartani. Nincsen egyébként sajnos nagy mozgásterük, ezt is el kell, hogy mondjam, szánalmasnak tartom, nevetségesnek, hogy egy ilyen önkormányzat 250-280 ezer forint költségvetéssel működik egész évre. Ez még egy telefonszámlára sem elég, tehát ez nevetséges. Lehet ezen kívül még pályázni, csak utána jönnek azok a lobbik, amik gyakorlatilag úgyis az országos önkormányzatokhoz nevetséges dolgokra viszik el a pénzüket.
- És akkor milyen formában tudják támogatni?
- Pályázni, mindenre pályáznak, illetve van, ha a helyi önkormányzattal megfelelő kapcsolattartás, illetve a közös tehervállalás.
- Közös tehervállalás alatt azt érted, hogy a szerb kisebbség tagjai valamiféle pénzt, hozzájárulást fizetnek?
- Fordítva gondolom, a szerb kisebbségnek a működéséhez, az életéhez szükséges hátteret, és gondolok itt irodai háttérrel, bármivel kapcsolatban az önkormányzat nyilván beszáll és bevállal dolgokat, hiszen ők nem tudnak maguktól megoldani. (…)
- Mondtad az aktív kulturális életet-ehhez kapcsolódóan is van egy kérdésem, hogy ezt a részt bővebben ki tudod fejteni, hogy milyen fórumaik vannak esetleg, hogy összejöjjenek, és akár nem csak a politizálás miatt, hanem úgy alapvetően a közösségi élet, tehát, hogy milyen kulturális életet élnek.
- Nem a politizálás miatt jönnek össze, hanem hogy 30 évvel, 35 évvel ezelőtt elindult a kulturális csoportvezetőkkel egy olyan folyamat, ami nagyon egészséges vonalon mozog. Politizálással az embereket nem lehet megfogni. Az embereket nem érdekli, egy életen, de egy éven át sem a politika. Az viszont érdekli őket, hogy megalakult egy tánccsoport, és ebbe a tánccsoportba a gyerekek járnak és tanulnak szerb táncot. Ennek akkor van értelme, ha egyrészt vannak fellépési lehetőségeik, akkor van értelme, hogy ha ez egy olyan színvonalú, hogy el is jönnek megnézni őket. Fellépési lehetőségeket egyrészt itt települési ünnepeken illetve pályázatokon nyert utazásokon nyilván meg lehet oldani. Ez már vonzó lehet, már odaviszik a gyereket. Az hogy eredmények legyenek, ahhoz az kell, hogy jó szakmai vezetők legyenek, koreográfusok, olyan csoportvezetők, akik ezt tudják vinni. Itt ez meg volt. Voltak nagy régiek, nekem is tanárom, aki ezt csinálta sokáig, Brczán Krisztifor, a nemzetiségi szerb önkormányzatnak is egyébként az elnöke és meg kell, hogy mondjam, csak úgy nagyságrendileg, hogy milyen eredményeket érnek el - van egy európai szerb néptánc fesztiváltalálkozó, amit mindig Európa különböző nagyvárosaiban tartottak. Ez volt már Svájcban, volt Franciaországban, Párizsban, és a párizsi találkozó után a következő helyszín Deszk volt. Ez nagy szó, pláne, mikor el kezdték keresni Deszket, nem is tudták, hol van Magyarországon, Deszk nem is volt rajta a térképen, amit Nyugat-Európában árultak. És Deszken tartották ezt a fesztivált és annyira jó volt szakmailag a csapat, hogy még belemert menni egy ilyen nagy volumenű rendezvénybe, egy 100 tánccsoportból álló fesztivál. (…) [Az] azért valamit jelent, mindig az arany közelében vannak. (…)
Szép lassan ez a csak táncra alakult közösség élete átalakult azzá, hogy el kezdtek azon munkálkodni, hogy az itteni szerb óvodát is iskolát is próbálják valami többlettel megtölteni. Az, hogy próbálnak szerb nyelven tanítani és tanítanak is, az egy dolog. Különböző pályázatokon el tudták azt érni, hogy például szövőszéket vásároltak. Visszahoztak olyan aranyfonást, amit már 200 éve nem gyakorol senki. (…)
A mostani 14-es létszámból, az alsó tagozatban, van 5 szerb anyanyelvű, a többi magyar anyanyelvű, de oda akarnak járni, ennek három oka van. Közel van a lakhelyükhöz, második és ez már nagyon fontos, hogy itt egy olyan közeg van, olyan családias környezet, ami bejön nekik, a harmadik pedig, hogy ezáltal, hogy kis létszámú a csoport, nagyon jó oktatást kapnak, plusz még van egy nyelvi háttér is. Az iskolai oktatást is szeretnék fejleszteni, hogy ezeket a kézműves dolgokat is szeretnék bevinni az iskolába. Szeretnének a gyerekekkel búzát elvetni, látni, hogy szépen csírába szökken, úgy ahogy az régen a hagyományba volt. Ezen legtöbben meglepődnek, de aztán eljönnek, megnézik és rájönnek, hogy ők is oda akarnak járni.
Az a fajta kulturális közösség, ami általában arról szokott szólni, hogy van egy tánccsoport, van egy zenekar és itt meghalt az egész, az egy teljes komplexitássá kezd kinőni. (…)
És ez az átfogó kultúra az, ami már tudja motiválni a politikát. Ez már tud irányt szabni a politikának és egyfajta stabilitást.
- Alapvetően azt szűröm le ebből, hogy a Deszken élő szerbeknek úttörő szerepük van, nem csak itt Deszken, hanem az egész országban is, olyan ötleteik vannak, ami mondjuk másoknál nem jött elő, ilyen forradalmárok is.
- Forradalmárok - ez nagyon szép ez a többes szám, mondjuk meg azért őszintén, ez mind személyfüggő. Kell valaki, aki ennek a bolondja, kell valaki, aki ezért van megőrülve és ezért beáldoz mindent. Van most is egy ilyen család, van persze, akik támogatják mások is, de egész más, hogy egy rendezvényre adni 100 ezer Ft-ot vagy adunk két birkát, hogy egyétek meg, meg más az, hogy egy rendezvényt úgy összehozni, hogy megírunk egy pályázatot, ha megnyertem, akkor felkészítem, a szövőket idehozom, aztán arannyal hímezni, utána elfogadjuk, amit felajánlottak, hogy kifizessük a zenekart. Egész más az egész éves tevékenység, meg más az, amit az emberek hozzátesznek. Kell ehhez néhány jó értelemben vett megszállott.
- Milyen mértékben folynak bele a helyi politikai életbe?
- Ha politikai vagy bármilyen kérdés van, akkor nem úgy kezeljük ezt a kérdést, hogy ő egy szerb, nincs kiélezve a dolog. Választások előtt ez felértékelődik, de nincs ilyen, hogy mit gondoltok szerbek. Nincs ilyen, hogy egy átlagember jobbra húz vagy balra húz. (…)
-A törvénymódosítással kapcsolatban, volt egy törvénymódosítás 2012-ben, ami a kisebbségeket érintette. Milyen mértékben befolyásolta az itt élő szerb kisebbséget a választási törvény többek között rájuk vonatkozó részének megváltoztatása?
- Mindenféle kisebbség az alapján alapíthat önkormányzatot, hogy milyen lélekszámmal van a településen, hogy van, ahol vannak százan, de itt csak 50-en mondták magukat szerbnek.
Zavart okozott, fejetlenséget, semmi értelme nem volt, összekavarták az egészet. Én azt gondolom, itt semmiféle befolyással nem volt.
(…)
- Kíván bármit hozzátenni az elhangzottakhoz, kiegészíteni? Jut eszébe valami, ami sajátos, egyedi, csak rájuk jellemző? Megosztaná esetleg ezzel a témával kapcsolatban a saját véleményét?
- Van egyfajta mentalitásuk, lobbanékonyság, hirtelenség. Itt néha érzem, de akkor, hogy ha van és nem nemzetiségi összetűzés, hanem van két férfi, az egyik szerb a másik nem, akkor ez leszűrhető. Minden jó, amíg nincs probléma, ha van, akkor ilyen forrófejjel és nem gondolkozva… (…)
Serföző Anna Éva
SZTE-JGYPK
Társadalmi tanulmányok BA II. félév
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.
Források
A források utolsó megtekintésének dátuma: 2014. 05. 07.
http://valasztas.hu/hu/ovi/23/23_1_24.html
http://www.valasztas.hu/hu/ovb/746/746_5.html
http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2005_02/cikk.php?id=1261
http://www.valasztas.hu/hu/ovb/hatarozatok/2014/2014-4214.html
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/orzik_hagyomanyaikat_a_deszki_szerbek/2237323/
http://deszk.hu/magyar-szerb-onkormanyzat/
