ÖSSZKÉP

A közösségi média hatása az emberi kapcsolatokra

A közösségi oldalak egyre jelentősebb szerepet töltenek be az emberek életében. Sokan mondják „ha nem vagy rajta, nem is létezel”. . . Nem csak szórakozás, vagy tájékozódás terén, hanem azért mert az oktatásban a tananyagot ott lehet megbeszélni, vagy a munkáltató nem telefonon, hanem ott kommunikál az alkalmazottjaival.

A digitális tér lehetővé teszi az önkifejezési lehetőségek ugrásszerű növekedését.  A demokratikus jellege miatt bárki nagy nyilvánossághoz juthat a világhálón. Egy művész akár az egész világhoz szólhat, vagy egy új vallás, vagy párt könnyebben el tudja juttatni az információt, nem csak egy szűk környezetben tudja terjeszteni.

Nagy jelentősége van, mint én-reprezentációs eszköz, mert kitágítja az egyén életterét, és adatok tartalmak kezelésével többféle önbemutatást tesz lehetővé. Főleg a tinédzserekre jellemző az önazonosság keresése, de ez a facebook megjelenésével nem megváltozott, csak új teret kapott közösségi oldalak formájában. Ennek során az identitásalkotás új mozzanataira kényszerülnek, meg kell fogalmazniuk, hogyan látják saját magukat, és meg kell találni azokat az eszközöket, amivel ki tudják fejezni magukat. Ez lehet kép, videó zene, a profil design-ja. Ez lehetőséget ad a kreativitás kibontakozására, a bejegyzések kiírása, és a kommentelések pedig lehetőséget adnak az egyén társas életébe.

Fontos a benyomás keltése, hiszen mindenki a legszebbnek, leginkább egyéniségnek szeretne tűnni. Vannak olyan esetek, amikor szándékosan problémás tartalmakat osztanak meg magukról, pl. alkohol, vagy drogfogyasztásról, vagy szexuális jellegű képeket, azért hogy bizonyos korosztálybeli normáknak megfeleljenek.  Nem gondolnak arra, hogy ez nagy felelőtlenség, mert ha ezekhez a kompromittáló képekhez, videókhoz bárki hozzáférhet, vagy akár egy dühös szitkozódó bejegyzés egy tanárról, vagy munkaadóról bármikor visszaüthet. A fiatalokban nem mindig tudatosodik az, hogy ezeket az információkat nem szabad mindenkivel megosztani, mert ezek láthatóak lesznek a jövőbeli munkaadóik, megbízóik, ösztöndíjpályázat elbírálóik, vagy jövőbeli partnerük számára.

A Facebook egy szocializációs tér, ahol barátkozni, ismerkedni tudnak. Kiterjeszti a meglévő mindennapi társas életet, meg a beszélgetés nem fejeződik be az iskolában, kávézóban, hanem online üzenetek formájában folytatódik.

A Z-generáció és az információs kor

A közösségi média a Z generáció (1995 után születettek) tagjaira van a legnagyobb hatással. A tinédzserek használják legtöbbet az elektronikus kommunikációt, úgy mint az e-mailt, chat-et, blogokat, kommunikáció orientált site-okat, közösségi oldalakat.

Kutatók vizsgálják, hogy milyen kapcsolata van a fiataloknak a barátaikkal, szerelmeikkel, idegenekkel az online térben. A kutatás azt mutatja, hogy leginkább a meglévő kapcsolatok fenntartására használják, de a közösségi oldalakon szereznek azért új ismerősöket is. Az új ismerősök szerzésének lehetnek pozitív hatásai, mint például a szorongás enyhítése, de lehet negatív is, ha olyannal ismerkednek meg, akik később szexuális zaklatóvá válhatnak.

Az interneten található információk szintén lehetnek hasznosak, és károsak. Találhatnak számos hasznos információt, segítséget a tananyaghoz, de belefuthatnak rosszindulatú, például rasszista tartalmakba is. A digitális kommunikációnak köszönhetően könnyebben kommunikálnak kortársaikkal, de ennek az ára az, hogy szüleikkel nehezebben találják meg a közös hangot. Az interneten sok új információ éri őket, új kifejezések alakulnak ki, olyanok, amiket csak a tizenévesek értenek meg, és ennek is köze lehet ahhoz, hogy a családtagok távolabb kerülnek egymástól. Másik oka, hogy kevesebbet beszélget otthon szüleivel, ha a telefonját nyomkodja egész nap.

  A XXI. század az a kor, amelyben az információ sokszorosára fog nőni, ezért egy munkahelynél is fontos lesz, hogy az információt fénysebességgel tudja feldolgozni. Tehát a Z generáció a multitasking-ban információ feldolgozásában is élenjáró képességekkel bír majd. Az idősebb korosztály ezt nem tekint feltétlenül pozitív képességnek, mert a korábbi időszakra az volt a jellemző, hogy az információ érlelődött, mely során az információ bevésődött, és így a tudás elmélyült. Az internetezési szokásaik általában autodidakta módon alakul ki, nem tanítja őket rá senki, egyszerűen csak kialakul.

A közösségi oldalak hatása a személyiségfejlődésre

A virtuális világban a valódi személyiség lehetőséget kap arra, hogy virtuális úton megalkossa a saját maga számára tökéletes vagy vágyott külső és belső tulajdonságokat.  Lehetnek egofotók, amik a meglévő tulajdonságainkat nagyítják fel. Tizenéves kislányok raknak fel olyan képeket magukról, amiket felnőtt nőnek tűnnek. Úgy viselkedik az interneten, mint amit a kép mutat, és ez számos személyiségzavarhoz vezethet, képességeink felnagyítása felsőbbrendű viselkedést válthat ki. . Az online személyiségalakításnak komoly veszélyei vannak abban a korban ahol az identitás és a szocializáció folyamata, még zajlik.

A Z generáció személyiségfejlődésében fontos szerepet játszik. Vannak pozitív hatásai: rugalmasabb gondolkodás, nyitottabb személyiség kialakulása, saját személyiségének rejtett oldalainak felfedezése. Viszont emellett ott vannak a negatív hatásai is, regresszió, hamis énkép kialakulása, melyben az idalizált énkép a való életben tovább él, a lehetséges és a valóságos világ összetévesztése.

Kutatók szerint ez a digitális személyiségkép lehetőséget ad a valóságtól való menekülésre, vagy egy csoporthoz tartozáshoz. Sok esetben ez lehet egyfajta kompenzáció olyanoknak, akiknek önértékelési zavaraik vannak, kevéssé sikeresek, vagy elégedetlenek a valós életben, az elismerés, vagy önmegvalósítás vezérli, és ezt virtuális térben tudja csak megvalósítani.

Amikor azt gondoljuk magunkról, hogy a profilunk hitelesen tükrözi az életünket, tévedünk. A valós életben máshogy kommunikálunk, valószínűleg nem annyira közvetlenül, mint az interneten. A valós életben nem leszünk gondolkodás nélkül valaki játékpartnere, vagy nem bökjük meg. Ennek mértéke függ az életkortól is. Egy X generációs felnőtt tudatosabban cselekszik, mint egy 15 éves fiatal, de ugyanúgy rájuk is hatással van. Az emberek gyakran akarnak műveltebbnek, okosabbnak tűnni, azzal, hogy választékosan beszélnek, vagy eltúloznak dolgokat. Így jönnek létre az „élettel teli” variációk, amelyek sokszor nem hasonlítanak a valóságra, csak az tükröződik, amire vágynak, pl. tökéletes alak, gazdagság, tökéletes párkapcsolat/ házasság, aktív szociális élet.

Az interneten könnyű csoportokba belépni, barátságokat kialakítani, tartozni valahová. Ezek az ismeretségek sokszor csak a virtuális térben működnek, a valóságban nem léteznek. Nemcsak belépni, de kilépni is ilyen egyszerű, szinte következmények nélkül, és a megszökés rossz stresszkezelési taktikára tanít.

Összességében elmondhatjuk, hogy az információs kornak számos előnye mellett hátrányai is vannak, ezért, fontos, hogy megtanuljuk tudatosan használni, és jól átgondolni, mielőtt megosztunk magunkról valamit. Függőségről akkor beszélhetünk, ha az egyén a szociális igényeit csak itt elégíti ki, más esetben inkább leegyszerűsíti és felgyorsítja a kommunikációt, ami pedig hasznunkra válik, mintsem ellenünkre.

                                                                                Tar Brigitta

           Társadalmi tanulmányok BA
                                     I. évfolyam

Képek: http://johnholcroft.com/portfolio41.html

         http://johnholcroft.com/portfolio39.html