Moritz Schlick (Mauritz Schlick) 1922-ben lett a bécsi egyetem tanszékvezető professzora. A köré gyűlt filozófusokat Otto Neurath 1929-ben nevezte lel Bécsi Körnek, Wissenschaftliche Weltanschauung: der Wiener Kreis című közleményükben.A körhöz tartozó filozófusok alapvetően az idealizmust képviselték, nyelvi felfogásukban pedig a formalista, neopozitivista logikai nyelvelméletet vallották magukénak. A nyelvben egyoldalúan csak az igazságértéket keresték.

Nagy nevek tartoztak a körhöz, mintL. Wittgenstein, akinek Tractatus Logico-philosophicus című műve (London, 1922) magyarul is megjelent Logikai-filozófiai értekezés címmel (Budapest, 1963). Nyelvi szinten elsősorban a kijelentésekkel foglalkozott.

A kijelentésben a gondolat érzékileg felfogható módon jut kifejtésre (...) A jelet, amelyen keresztül a gondolatot kifejezzük, kijelentésjelnek (Satzzeichen) nevezzük.

Wittgenstein jelentős hatással volt a kör többi tagjának nyelvszemléletére, példáulMoritz Schlickére és a Jénában filozófiát tanult Rudolf Carnapéra, aki a következőképpen fogalmazta meg nyelvi krédóját (1934).

(...) azt szándékozunk bizonyítani, hogy a tudomány logikájának megállapításai a nyelv logikai szerkezetének kijelentései. Ily módon a Hume-tól elfogadott keretek között maradnak, mert látni fogjuk, hogy a logikai szerkezet, a logikai mondattan nem egyéb, mint a nyelv matematikája.

Carnap 1936-ban az Egyesült Államokba távozik, ahol eleinte a mondatok jelentéstana foglalkoztatta, majd az információelmélet hatása alá került, s haláláig (1969-ig) végzett munkássága nagymértékben hozzájárult a nyelv gépileg kezelhető formákra redukálásához. Eredményeit a matematikai nyelvészek igen nagyra becsülik.

A Bécsben 1882-ben született, s 1945-ben Oxfordban elhunyt Otto Neurath sokrétű munkásságában nyelvészetileg a tudomány nyelvének fizikalisztikussá tétele jelentős. Megemlítendő (a bécsi születésű)Juhos Béla is, aki a nyelvi kijelentések logikája iránti érdeklődésével hívta fel magára a figyelmet.

A kör termékeny kapcsolatot tart fent a különböző európai iskolákkal (a Prágai Nyelvészkörrel, a Koppenhágai Iskolával stb. A koppenhágai L. Hjelmslev volt az, aki a Bécsi Kör logikai szintaxisát nyelvészetté avatta.L. Bloomfieldre is nagy hatást gyakoroltak a kör nézetei, az egzaktság követelményét példáulNeurathtól vette.