Az első fejezetben előrebocsátottuk, hogy a nyelvészet (lingvisztika) a nyelv tudományos vizsgálata. Tárgyát, a nyelvet több szempontból is megkíséreltük definiálni. Most az a feladat, hogy a tudományosság kritériumát közelítsük meg.
Szó esett arról is, hogy a modern, valóban tudományos nyelvészet Saussure munkásságától számítható, tehát a mai értelemben vett nyelvészet alig néhány évtizedes múltra tekint vissza. Márpedig a nyelvvel való foglalkozás több ezer éves múlttal rendelkezik, a nyelvtudomány számos kérdésével, a nyelvtannal, a nyelveredettel, a soknyelvűséggel, a dialektusokkal stb. a klasszikus ókorban, a középkorban is foglalkoztak, ha nem is nyelvtudósok, hanem főként filozófusok. A nagy vízválasztó (mint annyi más tudományág történetében) itt is a XIX. század. A tudományos igényű lingvisztika részletesebb tárgyalása előtt ezért célszerű áttekinteni, mit is adott a nyelvről való gondolkodás tudományosság előtti szakasza az emberiségnek.
Címként talán szerencsésebb lett volna ezt választanunk: a nyelvtudomány története dióhéjban. Áttekintésünk ugyanis értelemszerűen csak érintőleges lehet, csak a legfontosabb nevekre és tényekre szorítkozhat, hiszen lingvisztika egészében a nyelvtudomány története ma már önállósult részdiszciplína. A témakörben kitűnő könyvek állnak az érdeklődők rendelkezésre, amelyek a fejlődés egész ívét, illetve az elkülöníthető korszakok részletesebb és mélyebb elemzését is felölelik, átfogják. Iránymutatóul következzék itt egy rövid bibliográfia.
H. Arens: Sprachwissenschaft. Der Gang ihrer Entwicklung von der Antike bis zur Gegenwart, Freiburg, 1955.
G. Mounin: Histoire de la linguistique des origines jusqu’au XXe siecle, 1967; La linguistique du XXe siecle, Paris, 1972.
H. Parret: History of linguistic thought and contemporary linguistics, La Haye, Mouton, 1976.
R. H. Robins: A Short History of Linguistics, London, 1967.
C. Tagliavini: Panorama di storia della linguistica, Bologna, 1968.
A nyelvtudomány XX. századi történetéről még szélesebb körű irodalom található bármely könyvtárban. Az irányzatok, iskolák mellett a kiemelkedő nyelvészekről is számos kiadvány látott napvilágot. Magyarul jobbára egyetemi jegyzetek készültek, mint például Telegdy Zsigmond (szerk.): Szöveggyűjtemény az általános nyelvészet tanulmányozásához, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986, amelyben a nyelvtudomány történetére utaló bevezetéseket találunk.
A reneszánsztól a XVIII. századig
A Koppenhágai Strukturalista Iskola (Glosszematika)