TM-ALNN582 SZEMIOTIKAI SzövegtanI ALAPISMERETEK
Követelményrendszer
A Szövegtan az emberi megismerés nyelvileg létrehozott folyamatait és produktumait tanulmányozza és mutatja be. Multi- és interdiszciplináris kapcsolatban áll az alapozó tudományokkal (filozófia, szemiotika, kommunikációelmélet, pszichológia, szociológia, antropológia stb.) és a (szövegtani) társtudományokkal (retorika, poétika, narratológia, stilisztika, esztétika stb.). Alkalmazási területei a köznapi, társalgási, a tudományos, a jogi, a vallási, az ideológiai, az irodalmi, a publicisztikai, a társadalmi, az elektronikus stb. kommunikáció különböző típusai. – A szövegtan nem csupán önmagát, hanem a nyelvtudomány egészét is reprezentálja. Eredményeire az oktatás valamennyi szintjén igényt tartanak.
Tanagyag
1. Bevezetés a szemiotikai szövegtanba. Alapkérdések. A szövegtan tárgya, célja, módszerei és területei. A szöveg meghatározása.
2. Az interpretációs folyamatok objektumai és típusai. Strukturális és műveleti megközelítés.
3. Az elméleti, a kritikusi és a természetes szövegértés főbb jellemzői. Szövegmegközelítési módok.
4. A kommunikációs szituáció tényezői. A szövegek irodalmiságának kérdései.
5. A szöveg mint komplex jel.
6. A szöveg fizikai hordozója és annak mentális képe.
7. A szöveg fizikai hordozójához rendelhető formai felépítés.
8. A szöveg fizikai hordozójához rendelhető nyelvi jelentéstani felépítés.
9. A szövegben kifejezésre jutó tényleges vagy fiktív világdarab és annak mentális képe.
10. Szövegösszefüggőség: konnexitás, kohézió, koherencia. A szöveg szintjei és elemei.
11. A közvetlen és a szimbolikus interpretáció bázisai és alkotóelemei.
12. A szövegek közötti összefüggőség: intertextualitás.
13. Szövegtipológiai kérdések.
14. Szövegértés és szövegalkotás az iskolai oktatásban. A szövegtan aktuális és nyitott kérdései.
Kötelező irodalom
R. de Beaugrande – W. Dressler: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Corvina, Budapest, 2000. 19-72; 73-267. http://www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass/vbrbd.htm.
Fehér Erzsébet: A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. Tudománytörténeti vázlat. Nyelvtudományi Értekezések 147. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000. 11-75. http://www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass/vrt1302.htm.
Petőfi S. János: A szöveg mint komplex jel. Bevezetés a szemiotikai-textológiai szövegszemléletbe. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 27-70; 73-119; 120-145.
Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 1 – 17. JGYTF Kiadó, Szeged, 1990 – 2005. http://www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass/szemm010 – szemm170.htm.
Petőfi S. János – Bácsi János – Benkes Zsuzsa – Vass László: Szövegtan és verselemzés. Pedagógus Szakma Megújítása Projekt Programiroda, Budapest, 1993. 7-38; 39-117; 119-279. http://www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass /sztvers2.htm.
Petőfi S. János – Bácsi János – Békési Imre – Benkes Zsuzsa – Vass László: Szövegtan és prózaelemzés. A rövidpróza kreatív-produktív megközelítéséhez. Trezor Kiadó, Budapest, 1994. 9-61; 65-189; 191-364. http://www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass/ sztproz 2.htm.
Petőfi S. János (főszerk.): Officina textologica 1 – 13. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997 – 2006.
Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 17-97; 125-136; 137-241; 275-356. http://www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass/vrt1301.htm.
Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. 9-114; 115-330; 331-342. http://www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass/vrt1402. htm.
Vass László: Kivonat a szövegtan előadások anyagából. 2004. http://www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass/ vsze011 – vsze161.htm.
Vass László: Színek és képek. A több mediális összetevőből felépített kommunikátumok megközelítéséhez. JGYF Kiadó, Szeged, 2006. 7-42; 43-104; 105-147
Vass László: Szemiotikai szövegtani alapismeretek. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar. Alkalmazott Nyelvészeti Mesterfüzetek 02. Szerk. Vass László. Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2010.
Ajánlott irodalom
Antalné Szabó Ágnes – Madarászné Marossy Ágnes (szerk.): Szövegtani szemelvénygyűjtemény. ELTE Tanárképző Főiskolai Kar, Budapest, 1995.
Balázs Géza: Szövegtani gyakorlatok, vázlatok és tanulmányok. ELTE BTK, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994.
Balázs János: A szöveg. Gondolat, Budapest, 1985.
Klaus Brinker et alii: Text- und Gesprächslinguistik / Linguistics of Text and Conversation. Ein internationales Handbuch zeitgenössischer Forschung / An International Handbook of Contemporary Research. Walter de Gruyter, Berlin – New York, 2000 – 2001.
Cooper, Ch. R. – S. Greenbaum (eds.): Study in Writing: Linguistic Approaches, Sage, Beverly Hills, London, New Delhi, 1986.
Dijk, T. A. van: Text and context. Explorations in the Semantics and Pragmatics of Discourse, London, Longman, 1977.
Dijk, T. A. van (ed.): Handbook of Discourse Analysis, Vol. 1 – 4. Academic Press, London, 1985.
Teun A. van Dijk (ed.): Text. An Interdisciplinary Journal for the Study of Discourse, Mouton de Gruyter, Berlin – New York, 1980 –.
Enkvist, Nils Erik (ed.): Coherence and composition: a symposium. Åbo, Åbo Akademi, 1985.
Roy O. Freedle (ed.): Discourse Processes. A Multidisciplinary Journal. Ablex, Norwood N. J. 1978 –.
Givón, T. (ed): Syntax and Semantics XII. Discourse and Syntax, Academic Press, New York.
Halliday, M. A. K. – Hasan, R.: Cohesion in English, London, Longman, 1976.
Kiefer Ferenc (főszerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.
Metzing, Dieter (ed.): Frame conceptions and text understanding, Berlin – New York, de Gruyter, 1979.
Petőfi S. János (ed): Text and discourse constitution. Empirical aspects, theoretical approaches. Berlin – New York, de Gruyter.
Petőfi S. János: A jelentés értelmezéséről és vizsgálatáról. A mondatszemiotikától a szövegszemiotikáig (Tanulmányok.) Magyar Műhely, Párizs – Bécs – Budapest, 1994.
Petőfi S. János: Az explicitség biztosításának feltételei és lehetőségei természetes nyelvi szövegek interpretációjában. A szemiotikai textológiai értelmező interpretáció néhány aspektusa. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kiadványa, Linguistica – Series C – Relationes, 8. Budapest, 1996. http://www.jgytf.u-szeged. hu/%7Evass /vrt0903.htm.
Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítései. Kérdések – válaszok. Bevezetés a szemiotikai szövegtanba. Iskolakultúra, Budapest, 1998. 119-140.
Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A multimediális szövegek megközelítései. Kérdések – válaszok. Bevezetés a statikus ’verbális elem + kép / diagram /…’-típusú komplex jelek szemiotikai szövegtanba. Iskolakultúra, Pécs, 2002. 121-134.
Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.
Szathmári István – Várkonyi Imre (szerk.): A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. A kaposvári Tanítóképző Főiskola Kiadványai 2. – A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 154. Kaposvár – Budapest, 1979.
Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés – Szövegelemzés – Szövegalkotás. Szövegtani gyakorlatok. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. http://www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass/ vrt1403.htm.
Telegdi Zsigmond – Szépe György (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. (A szöveg megközelítései). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.
Tolcsvai Nagy Gábor: A szövegek világa. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994.
Vass László: Magyar nyelvű szövegtani és stilisztikai szakirodalom. Bibliográfiai tájékoztató. 2003. http://www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass/nyelv042.htm.
Vass László: Bibliográfiák, repertóriumok a szövegtan és a stilisztika idegen nyelvű szakirodalmából. 2003. http://www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass/vbram.htm.
Vass László (szerk.): Bibliográfiák, repertóriumok. In: Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 2 – 17. JGY(T)F Kiadó, Szeged, 1991 – 2005. (2) 199-223; (3) 215-248; (4) 177-217; (5) 271-280; (6) 297-338; (7) 195-218; (8) 331-378; (9) 311-341; (10) 235-275; (11) 323-348; (12) 387-407; (13) 217-240; (14) 229-266; (15) 277-315; (16) 193-240; (17) 229-250.
Követelmények
A szövegtan feladata a szövegértés és a szövegalkotás folyamatait és produktumait meghatározó ismerethalmazok feltárása, rendszerbe foglalása és elsajátíttatása, olyan mentális modellek kialakítása, továbbfejlesztése, amelyek biztosítani képesek a humán kommunikációs folyamatok hatékonyságát és minőségi javítását. Célja, hogy kibővítse és elmélyítse a hallgatók szöveg- vagy kommunikatív kompetenciával kapcsolatos általános és praktikus tudását, lehetővé tegye a kognitív képességek tényezőinek, struktúráinak és működésének minél alaposabb megismerését, s hogy ezeket az ismereteket a szövegtan feladatainak megfelelően önállóan is fel tudják használni a hallgatók valamennyi alkalmazási területen.
Az előadások e cél- és feladatrendszernek megfelelően a szövegértés és a szövegalkotás folyamataival és eredményeivel foglalkoznak. A főbb témakörök: a szövegmegközelítési és -feldolgozási módok, a szöveg összetevői, a szöveginterpretáció és -produkció modelljei és bázisai. (Részletesebben lásd az előadások anyagának kivonatait: http:// www.jgytf.u-szeged.hu/%7Evass/ vsze011 – vsze161.htm.)
Ellenőrzés, értékelés
Az értékelés formája: kollokviumi jegy. Az aláírás, illetőleg a kollokviumi jegy követelményének az órákon való részvételével, továbbá egy (szövegismereti) zárthelyi dolgozat legalább elégséges szintű megírásával, a tematikában meghatározott témakörök (kötelező olvasmányok, tankönyvi anyagok és előadások) alapos ismeretével, valamint egy házi dolgozat (szövegelemzés) elkészítésével és megvédésével tehet eleget a hallgató. A kollokviumi jegy a legalább elégséges minősítésű zárthelyi és a további követelmények teljesítésének átlageredménye alapján alakul ki.