LEÍRÓ MAGYAR SZÖVEGTAN
Osiris Kiadó, Budapest, 1999.
ELŐSZÓ (15). 1. SZÖVEGTAN = TEXTOLÓGIA = SZÖVEGTUDOMÁNY (17). 1. A szövegtan fogalma (17). 2. A szövegtanulmányozás általános elméletének elnevezései (17). 3. A textológia anyaga és tárgya (18). 4. A textológiai kutatás célja (18). 5. A textológia feladata (18). 6. A textológia gyökerei (19). 7. A textológia kialakulása és fejlődése (20). 8. A textológia elméleti keretei (22). 9. A szövegtan ágai (22). 10. A szövegtan a tudományok rendszerében (23). 10.1. A szövegtan helye a nyelvleírás rendszerében (23). 10.2. A szövegtan kapcsolata más nyelvészeti tudományágakkal (24). 10.2.1. A mondattan és a szövegtan kapcsolata (24). 10.2.2. A szövegtan kapcsolata a stilisztikával (24). 10.3. A szövegtan kapcsolata egyéb tudományágakkal (25). 11. A magyar nyelvű textológia (25). 11.1. A magyar nyelvű textológia elméletének kidolgozása (25). 11.2. A magyar nyelvű textológia vázlatos tudománytörténete (26). Összefoglalás (31). Vitakérdés (32). Szakirodalom (32).
2. A SZÖVEG (38). 1. A szöveg szó jelentése és eredete (38). 2. Mi szöveg? (39). 3. Mi egy szöveg? (43). 4. Mi a szöveg? (46). 4.1. A szöveg elhatárolása a mondathalmaztól (46). 4.2. A szöveg szembeállítása a szövegmondattal (48). 4.3. A szöveg az egyes elméleti keretek szemszögéből (49). 4.4. A szöveg kapcsolódása a langage szintjeihez (52). 4.5. A szöveg és a nyelv viszonya (52). Összefoglalás (53). Alapfogalmak és fontos kifejezések (53). Vitakérdés (53). Szakirodalom (54).
3. TEXTUALITÁS (55). 1. Textualitás (55). 2. A szövegértékűség (56). 2.1. A szövegértékűség fogalma (56). 2.2. A szövegértékűséget mutató nyelvi és nem nyelvi jellemzők (57). 3. A szövegösszefüggés (57). 3.1. A szövegösszefüggés fogalma (57). 3.2. A szöveg szintjei szerinti szövegösszefüggést eredményező szövegszervező erő fajtái (58). 3.3. A szövegösszefüggés megvalósulásának foka, erőssége (59). 3.4. A szövegöszszefüggés az utalás iránya szerint (62). 3.5. A szövegösszefüggés hatósugara (64). 3.5.1. A lineáris típusú szövegösszefüggés eszközei, jelei (65). 3.5.2. A globális jellegű szövegösszefüggés eszközei, megnyilvánulásai (65). 3.6. A szövegösszefüggés az utalás kiterjedése szerint (66). 3.6.1. Pontszerű utalás (66). 3.6.2. Foltszerű utalás (66). 3.7. A szövegösszefüggés az utalás jellege szerint (67). 3.8. A szövegösszefüggés az utalás mértéke szerint (69). 3.9. A szövegösszefüggés szövegszintek szerinti eszközei (69). 3.10. A szövegösszefüggés szövegtípus-függősége (69). Összefoglalás (72). Alapfogalmak és fontos kifejezések (72). Vitakérdések (72). Szakirodalom (73).
4. A SZÖVEG AKUSZTIKUMA (74). 1. Az élőbeszéd (74). 2. A szövegfonetika tárgya (75). 3. Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei (75). 4. A szöveg kötöttségének hatása akusztikumára (76). 4.1. A beszélt nyelv kötetlen szövegeinek akusztikus jellemzői (76). 4.2. Az előadott kötött szövegek akusztikuma (78). 4.3. A felolvasás akusztikus sajátságai (81). 5. Az írott szöveg akusztikus tagolódását éreztető nyelvi elemek (83). 5.1. A retorikus jellegű elemek tagoló szerepe (83). 5.2. A szövegtagolás poétikai eszközei (85). 5.3. A szövegszók akusztikuma (86). 5.4. A szöveg ritmikai kohéziója (89). 5.5. A szöveg artikulációs és intonációs kohéziója (90). 6. A magyar akusztikus stílusideál (90). 6.1. A tájnyelvi hangzás (90). 6.2. Az archaikus ejtés (91). 7. A magyaros intonálás megtörése (92). 7.1. Idegenszerű beszéd (92). 7.2. Idegen nyelvi hangzás magyar szövegben (92). 7.3. Hangzáskeverés (93). 8. Belső hallás (94). Összefoglalás (94). Alapfogalmak és fontos kifejezések (97). Vitakérdések (97). Szakirodalom (97).
5. A SZÖVEG ÍROTT FORMÁJA (98). 1. Az íráskép (98). 2. Írásforma (99). 3. A nyomdatechnikai eljárások (100). 4. Az írástípusok (109). 5. A betűtípusok (110). 6. Az írásjelhasználat (112). Összefoglalás (123). Alapfogalmak és fontos kifejezések (124) Vitakérdések (124). Szakirodalom (124).
6. MULTIMEDIÁLIS SZÖVEGEK (125). 1. A multimediális szöveg (125). 2. A szöveg és a különböző médiumok összefonódásának sajátosságai (127). 3. A látható nyelv a költészetben (128). 3.1. Betű- és sortipografizálás (128). 3.2. Vizuális költészet (128). 3.2.1. Képversek (129). 3.2.2. Konkrét költészet (132). 4. Multimediális szövegek a reklámban, a publicisztikában (134). Összefoglalás (135). Alapfogalmak és fontos kifejezések (135). Vitakérdés (135). Szakirodalom (135).
7. SZÖVEGGRAMMATIKA (137). 1. A szöveggrammatika fogalma (137). 2. A mondat- és a szöveggrammatika szétválasztása (138). 3. A szövegkonnexitás (139). 4. A konnexitás szöveggrammatikai kifejezőeszközei (140). 4.1. Egyes szófajok (140). 4.1.1. A névelő (141). 4.1.2. A névmás (146). 4.1.2.1. A főnévi névmások (146). l4.1.2.2. A melléknévi névmások (150). 4.1.2.3. A névmási határozószók (150). 4.1.3. A sorszámnév (151). 4.1.4. Az ige (151). 4.2. Promondat (152). 4.3. Anaforikus elemekkel bővített korreferens szavak (152). 4.4. Utalás ragozással (153). 4.5. Utalás jelezéssel (154) 4.6. Az egyenes idézés (155). Összefoglalás (156). Alapfogalmak és fontos kifejezések (159). Vitakérdés (159). Szakirodalom (159).
8. SZÖVEGSZEMANTIKA (161). 1. A szövegszemantika (161). 2. A szöveg jelentése (161). 3. A szövegkohézió (163). 3.1. Szövegkohéziót teremtő lehetőségek (164). 3.2. A kohézió fajtái szemantikai hatókörük szerint (164). 4. A szöveg globális kohéziója (165). 4.1. A szöveg tematikus szöveghálója (166). 4.2. A cím (168). 4.3. A fókuszmondat (172). 4.4. A tételmondat (173). 4.5. A szöveg indító és záró mondata (173). 4.6. A kulcsszó (174). 4.7. A szemantikai kapcsolódás (progresszió) (175). 4.8. Helyet jelölő szemantikai kötőelemek (179). 4.9. Az időt jelölő szemantikai kötőelemek (179). 5. A szöveg lineáris kohéziója (181). 5.1. Korreferencia (181). 5.1.1. Ismétlés (181). 5.1.2. Azonosítás (183). 5.1.3. Rokon értelmű szó (184). 5.1.4. Értelmezés (184). 5.1.5. Körülírás (185). 5.1.6. Azonos alakú szó (185). 5.2. Mezőösszefüggés (185). 5.3. Asszociációs mező (188). 5.4. Mellérendelő kötőszók (189). 5.5. Szemantikai hiány (ellipszis) (192). Összefoglalás (195). Alapfogalmak és fontos kifejezések (198). Szakirodalom (198).
9. SZÖVEGPRAGMATIKA (200). 1. A szövegpragmatika fogalma (200). 2. A szövegpragmatika fő elméleti forrásai (201). 2.1. Kommunikációelmélet (201). 2.2. Beszédaktus-elmélet (204). 2.3. Grice interakcióelmélete (206). 3. A sikeres kommunikáció leglényegesebb pragmatikai tényezői (207). 3.1. A szövegértéshez szükséges nyelvi (nyelvhez kötődő) tényezők (207). 3.1.1. Közös nyelvűség (207). 3.1.2. A kontextus (209) 3.1.3. Nyelvi-pragmatikai kötőelemek (210). 3.1.3.1. Az aktuális tagolás (210). 3.1.3.1.1. Fogódzók a téma-réma elkülönítésére (214). 3.1.3.1.2. A téma-réma sorrendje (217). 3.1.3.1.3. Tematikus progresszió (217). 3.1.3.2. Deixis (221). 3.1.3.3. Pragmatikai jellegű kötőszók (222). 3.1.4. Pragmatikai előfeltevés (preszuppozíció) (223). 3.1.5. Pragmatikai implikáció (225). 3.1.6. Pragmatikai következtetés (226). 3.1.7. A szövegalkotó nézőpontja (227). 3.2. A szövegértelmezéshez szükséges egyéb (alapvetően) nem nyelvi tényezők (228). 3.2.1. Közös előismeretek (228). 3.2.2. Közös előzmény (231). 3.2.3. A szituáció (231). 3.2.4. A szöveget kísérő nonverbális eszközök (235). Összefoglalás (236). Alapfogalmak és fontos kifejezések (239). Vitakérdés (239). Szakirodalom (239).
10. A SZÖVEG SZERKEZETE (242). 1. A szöveg szerkesztettségi típusai (242). 1.1. A szövegszerkezet egységei (242). 1.2. A szövegstruktúra fajtái (243). 2. A szöveg szerkesztettségének általános jellemzői (243). 3. A szöveg mikroszerkezeti egységei (246). 3.1. A szövegszerkezet alapegysége: a szövegmondat (246). 3.2. A szövegmondat kapcsolódásának típusai (248). 3.2.1. Folytatásos szövegmondatok (248). 3.2.2. Nem folytatásos szövegmondatok (249). 3.3. A mondattömb (250). 3.4. A konstrukciótípus (250). 3.5. A bekezdés (251). 4. A szöveg makroszerkezeti egységei (255). 4.1. A makroszerkezeti egységek funkciója (255). 4.2. A makroszerkezeti egységek hírértéke (257). 4.3. A makroszerkezeti egységek terjedelme, aránya (258). 4.4. A makroszerkezeti egységek megléte vagy hiánya (259). 5. A nyelvi szintektől függő szerkezeti struktúra (260). 6. A szövegtípustól függő szövegszerkezeti egységek (262). 7. A szónoki beszédek szokásos szerkezeti felépítése (264). Összefoglalás (268). Alapfogalmak és fontos kifejezések (272). Vitakérdések (273). Szakirodalom (273).
11. SZÖVEGTIPOLÓGIA (275). 1. Intuitív szövegtípus-kompetencia (275). 2. Szövegtipológia (277). 3. Szövegtípus (277). 4. A szövegtipológia elméleti keretei (277). 5. A szövegtipológia-alkotás alapfeltételei (278). 6. Szövegtipológia-fajták (278). 6.1. Szövegtipizálás a szöveg belső jellemzői szerint (279). 6.2. Szövegtipizálás a szövegen kívüli tényezők figyelembevételével (280). 6.3. Szövegosztályozás a szöveg belső és külső tényezői alapján (280). 7. A magyar szövegtipológia (280). 8. Szövegtípus-szembenállások (283). 8.1. A nyelvhasználat szabályozottsága (283). 8.2. A közlemény közege (284). 8.3. Az információ iránya (287). 8.4. A közlemény jellege (290). 8.5. A közlemény funkciója (290). 8.6. A közlemény tárgya (291). 8.7. A szövegtípus hatóköre (292). 9. Szövegtípusok átalakulása (292). 10. Szövegtipizálási gondok (293). Összefoglalás (293). Alapfogalmak és fontos kifejezések (294). Vitakérdés (294). Szakirodalom (294).
12. A SZÖVEG STÍLUSA (296). 1. A szöveg és a stílus viszonya (296). 2. A szövegtan és a stilisztika kapcsolata (296). 3. Stíluskohézió (297). 4. A stíluskohézió legfőbb stiláris eszközei (297). 4.1. A hangzáspárhuzamok és -ellentétek (298). 4.2. A szöveg stílusára kiható szó- és kifejezéskészlet (299). 4.3. A mondatépítés mint szövegstílus-jellemző (300). 4.4. A mondatkapcsolással összefüggő mondatalkotás (302). 4.5. A mondatsorozatot vagy szövegegészt átfogó stilisztikai alakzatok (304). 4.6. A képek (309). 4.7. A stílus ökonómiája (310). 4.8. Stílusutánzás (318). 4.9. A stílusárnyalat (320). 4.10. A műfajiság (321). 4.11. Egyetlen nyelvi-stiláris eszköz dominánssá válása (323). Összefoglalás (325). Alapfogalmak és fontos kifejezések (328) Vitakérdés (328). Szakirodalom (328).
13. SZÖVEGEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS (329). 1. A szövegek közötti kapcsolat típusai (329). 1.1. A radiális kohézió (329). 1.2. Intertextuális kohézió (330). 1.2.1. A párbeszéd (331). 1.2.2. Szöveg a szövegben (331). 1.2.3. A fordítás (332). 2. A szövegköziség (333). 2.1. A szövegköziség jellemzői (335). 2.2. A szövegköziség okai (335). 3. A szövegköziség (transztextualitás) típusai (339). 3.1. Az „intertextualitás” (339). 3.1.1. Korlátozott „intertextualitás”, azaz intratextualitás (339). 3.1.2. Általános „intertextualitás” (342). 3.1.2.1. A szó szerinti idézés (342). 3.1.2.2. Az idézett szöveg montázsszerű beépítése (343). 3.1.2.3. Jelöletlen idézetek (344). 3.1.2.4. A vendégszöveg átlényegülése (345). 3.2. Paratextualitás (346). 3.3. Metatextualitás (347). Hypertextualitás (348). 3.5. Architextualitás (353). Összefoglalás (353). Alapfogalmak és fontos kifejezések (355). Vitakérdés (355). Szakirodalom (355).
14. SZÖVEGALKOTÁS (357). 1. A szövegalkotás mibenléte (357). 2. A szövegalkotás feltételei (358). 3. A szövegalkotás körülményei (358). 4. A szónoki beszéd kidolgozásának fázisai (359). 5. A szövegalkotás szabályai (359). 5.1. A szövegképző szabályok (359). 5.1.1. Egység (360). 5.1.2. Haladás (362). 5.1.3. Folytonosság (362). 5.1.4. Tagoltság (368). 5.1.5. Arányosság (368). 5.1.6. Teljesség – befejezettség (369). 5.1.7. Törlés (370). 5.2. A művészi szövegképzés (370). 5.2.1. A szövegalkotás terve és a kész mű viszonya (371). 5.2.2. A művészi szövegformáló eljárások (372). 6. Szövegjavítás (372). 6.1. Szövegkorrekció-típusok (373). 6.1.1. Helyesírás-változtatás (373). 6.1.2. Lexikai változtatás (374). 6.1.3. Grammatikai természetű átalakítás (375). 6.1.4. Pragmatikai jellegű változtatás (376). 6.1.5. Stiláris indítékú változtatás (376). 6.1.6. Tartalmi módosítás (376). 6.1.7. Prozódiai indítékú korrekció (376). Összefoglalás (377). Alapfogalmak és fontos kifejezések (377). Vitakérdés (377). Szakirodalom (377).
15. SZÖVEGBEFOGADÁS (379). 1. A szövegbefogadás (379). 1.1. A szövegbefogadás elméleti keretei (379). 1.2. A szövegbefogadás (hallás-olvasás) fázisai (380). 1.3. Befogadói magatartás a szóbeli és az írott szöveg értelmezésekor (380). 2. A szövegértés (381). 2.1. A szövegértés foka (381). 2.2. A szövegek informativitása a befogadó számára (381). 2.3. A szemantikai szövegértést meghatározó tényezők (382). 2.4. A szöveg megértésének pragmatikai kerete (282). 2.5. A szövegértés hatékonyságát segítő szövegalkotási tényezők (383). 3. Szöveginterpretáció: szövegértelmezés – szövegmagyarázat (384). 3.1. A szövegértelmezés folyamata (384). 3.2. A szövegértelmezés módja (385). 3.3. Szöveginterpretációs típusok az eljárás, a módszer alapján (385). 3.4. A szövegtípusok szerinti szövegértelmezés (386). 3.4.1. A köznapi szövegek értelmezése (386). 3.4.2. Szakmai szöveg értelmezése (387). 3.4.3. Vallásos tartalmú szövegek magyarázata (388). 3.4.4. Irodalmi szövegek interpretációja (389). 4. A szöveg hatása (392). Összefoglalás (394). Alapfogalmak és fontos kifejezések (395). Vitakérdés (395). Szakirodalom (395).
16. TEXTOLÓGIAI SZEMPONTÚ SZÖVEGELEMZÉS (397). 1. A nyelvészeti indíttatású textológiai elemzés mibenléte (397). 1.1. Tárgya (397). 1.2. Célja (397). 1.3. Érvényességi köre (397). 1.4. Területei (398). 1.5. A textológiai elemzés módszerei (398). 1.6. A textológiai elemzés típusai hatókörük szerint (399). 1.6.1. A textológiai elemzés típusai a szöveg megközelítésének módja alapján (399). 1.6.2. A textológiai elemzés típusai az elemzés jellege alapján (399). 1.7. A textológiai elemzésnek a szöveg szintjei szerinti főbb szempontjai (400). 1.8. A textológiai elemzés módszeres lépései (402). 2. Irodalmi szövegek textológiai elemzésének sajátossága (403). Szakirodalom (403).
17. TEXTOLÓGIAI SZEMPONTÚ SZÖVEGELEMZÉSI MINTÁK (405). I. Textológiai elemzések egyetlen kiemelt szempont szerint (405). I/I. Határozottság – határozatlanság (405). I/II. A párhuzam és az ellentét együttes szövegszervező szerepe (414). II. Textológiai elemzés két szempont együttes érvényesítésével (416). II/I. A szövegpragmatikai adekvátságot biztosító eszközök összefonódása egy reklámszövegben (416). II/II. A stiláris adekvátságot érvényre juttató korreferencia (426). III. Komplex textológiai elemzés (438). III./I. Egymondatos vers textológiai vizsgálata (438). III/II. Részszöveg szövegtani megközelítése (443). III/III. Leíró jellegű vers szövegtani elemzése (451). Vitakérdés (460). Szakirodalom (460).
TEXTOLÓGIAI FOGALOMTÁR (463). A TEXTOLÓGIAI
SZAKIRODALOMBÓL (477). JELMAGYARÁZAT (499). RÖVIDÍTÉSEK FELOLDÁSA (499).
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ (501).
