tarsadalmi-nem-3

Társadalmi nem és nyelvhasználat 3.

2000 Ft

Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika (szerk.):
Társadalmi nem és nyelvhasználat 3.
Válogatott szemelvények az angol és a német szakirodalomból
ISSN 1217 9957
ISBN 978-615-5455-14-8
Terjedelem: 182 oldal
Kiadási év: 2015
Ár: 2.000,-Ft

Termékleírás

ELŐSZÓ Társadalmi nem és nyelvhasználat újabb színtereken A nemekről alkotott elképzelések, a nőkről és a férfiakról bennünk élő képek, metaforák és szimbólumok áthatják a gondolkodási sémáinkat, és fontos értelmezési keretet adnak a nőiség, a nőiesség, illetve a férfiség, a férfiasság interpretációjához is. Ezek a sztereotípiák különösen erősen hatnak, ha olyan kontextusokról van szó, mint a munkahelyi szituációk, az orvos-beteg kommunikáció, a szülői szerepek vagy a szervezeti kommunikáció. Korábbi két kötetünkben közölt írások mindegyike azt a nézetet erősítette, hogy a gender társadalmi, politikai, ideológiai és kulturális konstrukció, tükrözi egy beszélőközösség nemekhez és társadalmi nemi szerepekhez való viszonyulását. Ezeknek a kifejezésében nyilvánvalóan fontos szerep jut a nyelvi kifejezőeszközöknek, de még inkább azoknak a nyelvi jellemzőknek, amelyekkel a sztereotipikusan „nőiesnek” vagy „férfiasnak” tartott kommunikációs módot jellemezzük. Konstruktivista nézőpontunkat nem feladva az ebben a kötetben közreadott válogatásban annak járunk utána, hogy vajon a munka világában és az intézményesített kommunikációban is érvényesülnek-e ezek a sztereotípiák. Ebben a vonatkozásban olyan kérdésekre keressük például a választ, hogy mi jellemzi a női és a férfi kommunikációs és vezetési stílust, ha történetesen nagyvállalatok és sikeres cégek élén állnak, vagy másképpen kommunikálnak-e a női és a férfi orvosok a betegeikkel, és vajon kommunikációs attitűdjeiket valóban befolyásolhatja-e az, hogy milyen nemű pácienssel folytatják le a beszélgetést a kórház felvételi osztályán, illetve hatással vannak-e ezek a nemi diádok a kezelés menetére? Jelen kötetünkben is a kommunikációkutatás, a beszédelemzés és a konverzációelemzés módszerei állnak a középpontban, de – előző két kötetünktől eltérően – kitekintünk más tudományágak és módszerek eredményeire is. Így például megismerhetjük a rendőrségnél szolgáló nők és férfiak vélekedését a testkonstrukciók és a gender kapcsolatáról, a rendőrnő szerepkörének dekonstrukciója pedig segít megérteni a gender és hatalom viszonyát. Egy másik tanulmány arra mutat rá, hogy nemcsak a munkahelyi pozícióinkon keresztül konstruálódnak genderszerepeink, hanem szülői szerepben is fenntartjuk azokat. Miért van ez így? Erre a kérdésre kötetünk nem adhat minden szempontból kimerítő választ, mindössze csak utalni tudunk e szerepek historikus gyökereire. Ezért került be kötetünkbe egy olyan tanulmány fordítása is, amely a 20. század elején készült bírósági feljegyzések alapján kísérli meg rekonstruálni azt a konstrukciós folyamatot, amelyben a nő és a férfi házasságban játszott szerepei megfogalmazódnak. E rövid bevezetőben három fontos fogalom szerepel: konstrukció, dekonstrukció és rekonstrukció. Szövegválogatásunkban mindegyik érvényesül, ha nem is egyforma mértékben. Az egyes tanulmányok szerzői beszélgetések elemzésével és saját példákon keresztül mutatják be, hogy a gender az éppen aktuális interakcióban jön létre és nyer értelmet. Sztereotip elképzeléseink alapján más-más kompetenciaszintet és más-más kérdezési technikát asszociálunk a női és a férfi orvosokkal, nem is beszélve arról, hogy milyen erős a női menedzserekkel, a cégvezetőnőkkel szembeni negatív beállítódás, s karrierjük érdekében „férfiasan” kell kommunikálniuk. Ugyanabban a szituációban teljesen más kommunikációs stratégiát alkalmaz az anya és az apa, vagy mégsem olyan nagy ez a különbség? Figyelembe kell-e venni az idősápolásban a beteg nemét? Ez utóbbi kérdéseket a szerepek dekonstrukciójával sikerülhet megválaszolni. Ha a genderszerepeket történelmi aspektusból szeretnénk megközelíteni, akkor a rekonstrukció módszerét kell segítségül hívni. Mindhárom módszer más-más szempontból közelít a genderhez, de mindhárom alkalmas arra, hogy hasznos információkkal szolgáljon a genderről, és közelebb vigyen minket a legfontosabb kérdéshez: mi a gender, és hogyan nyilvánul meg a nyelvben és a nyelvhasználatban? Olvasóink kötetünk segítségével tovább léphetnek a gender megismerése felé vezető úton, és elmélyedhetnek annak – fentebb már említett – egészen speciális kontextust feltételező szituációiban is. Köszönetünket fejezzük a fordítói projektünk kitartó támogatásáért lektorainknak, fordítóinknak és mindenkinek, aki észrevételeivel és építő kritikájával hozzájárult munkánkhoz. Projektünk utolsó kötetében szeretnénk köszönetünket kifejezni családjainknak is, hiszen az ő szeretetük és biztatásuk nélkül e három kötet nem valósulhatott volna meg. A szerkesztők