Záróvizsga

ZÁRÓVIZSGÁK AZ ÉNEK-ZENE TANSZÉKEN

2023. JÚNIUS 8-9.

Zenekultúra alapszak záróvizsga:
Időpont: 2023. június 8. csütörtök 10 óra
Helyszín: Ének-zene Tanszék 8103-as terem

Osztatlan ének-zene tanár mesterképzés záróvizsga:
Időpont: 2023. június 8. csütörtök 11 óra 30 perc
Helyszín: Ének-zene Tanszék 8103-as terem

4 féléves rövid ciklusú ének-zene tanár mesterképzés záróvizsga:
Időpont: 2023. június 8. csütörtök 13 óra
Helyszín: Ének-zene Tanszék 8103-as terem

Ének-zene pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
záróvizsga:
Időpont: 2023. június 9. péntek 9 óra
Helyszín: Ének-zene Tanszék 8103-as terem

Zenei mediáció szakirányú továbbképzés záróvizsga:
Időpont: 2023. június 9. péntek 9 óra 30 perc
Helyszín: Ének-zene Tanszék 8103-as terem

2 féléves osztott ének-zene tanár mesterképzés záróvizsga:
Időpont: 2023. június 9. péntek 10 óra
Helyszín: Ének-zene Tanszék 8103-as terem

Szeged, 2023. május 5.

Dr. Asztalos Andrea PhD

tanszékvezető főiskolai docens

A záróvizsga tételei

Ének-zene BA záróvizsga 2022.

ZENEKULTÚRA BA záróvizsga 2022.

ÉNEK-ZENE OSZTATLAN TANÁRSZAK – ZÁRÓVIZSGA 2022.

ÉNEK-ZENE RÖVIDÍTETT MESTERSZAK – ZÁRÓVIZSGA 2022.

ÉNEK-ZENE TANÁRI MESTERSZAK 2022.

A ZÁRÓVIZSGA ONLINE LEBONYOLÍTÁSÁNAK TECHNIKAI,
KÖRNYEZETI FELTÉTELEI, KÖVETELMÉNYEI

HALLGATÓKRA VONATKOZÓ RÉSZ

1) A hallgatóknak rendelkeznie kell jól működő mikrofonnal és kamerával ellátott
laptoppal vagy asztali számítógéppel, melyen elérhető a CooSpace. és a Zoom alkalmazás
2) A mikrofonnak és a kamerának is a vizsgázás teljes ideje alatt zavartalanul működnie
kell és kikapcsolni, elfordítani, lehalkítani tilos!
3) A záróvizsga alatt a fülhallgató használata nem engedélyezett!
4) Hallgatói oldalról is stabil internet / wifi kapcsolat szükséges a záróvizsga
zökkenőmentes lebonyolításához
5) A záróvizsga kezdetekor a hallgató köteles a személyi igazolványát jó láthatóan
bemutatni a kameráján keresztül a vizsgabizottságnak.
6) A záróvizsgán a felkészülési idő alatt a hallgatónak úgy kell elhelyezkednie, ülnie,
hogy feje és a keze egyaránt jól látható legyen a képernyőn.
7) A záróvizsga során a felkészüléskor csak teljesen üres lap használható, melyet
előzőleg a hallgató köteles bemutatni a záróvizsga bizottságnak. Csak erre a lapra
jegyzetelhet a hallgató.
8) A záróvizsga során semmilyen segédeszköz nem használható és külső segítség
igénybevétele is tilos!
9) A hallgató a vizsgabizottság kérésére köteles a saját laptopjának, asztali
számítógépének képernyőképét megosztani a záróvizsga bizottsággal, mellyel
bizonyítja, hogy a CooSpace-n kívül nincs más program, fájl megnyitva, illetve a
tálcára, asztalra téve a számítógépén, laptopján.
10) A folyamatos hang-, és videókapcsolatot köteles a hallgató fenntartani a
vizsgabizottsággal a záróvizsgája teljes időtartama alatt.
11) Más személy nem tartózkodhat abban a helyiségben, ahol a hallgató záróvizsgázik.
12) Mobiltelefonnak kikapcsolt állapotban kell lennie.
13) A laptopon, asztali számítógépen csak egy képernyő használata engedélyezett, és ki
kell kapcsolni mindenfajta levelezőrendszeri, videotelefonálási alkalmazás
üzenetjelzési funkcióját.

Kedves Hallgatók a fent felsorolt összes feltétel biztosítása szükséges a záróvizsga online
térben való visszaélésmentes és szabályos lebonyolításához! Amennyiben valamelyik feltétel
nem teljesül és visszaélésre való gyanú felmerül, akkor a záróvizsgát a záróvizsgabizottság
azonnal megszakítja és érvénytelennek minősíti. Ebben az esetben a záróvizsga a következő
záróvizsgaidőszakban (2021 januárban) tehető le.

2020. április 7.

Dr. Varjasi Gyula
tanszékvezető

SZTE JGYPK Művészeti Intézet
Ének-Zene Tanszék

Tájékoztató záróvizsgázó hallgatók részére
A rendkívüli járványhelyzet következtében kialakult helyzetre tekintettel a JGYPK vezetése – összhangban az egyetemi rendelkezésekkel – az alábbi módosításokról határozott.
1) A Modulo programban a 2020. júniusi záróvizsgára jelentkezés határidejét 2020. április 30-ig meghosszabbítjuk. A fenti határidő lejáratát követően további jelentkezés semmilyen indokra tekintettel nem engedélyezhető!
2) A szakdolgozat és portfólió feltöltési határidői a korábbi tájékoztatóban leírtak alapján módosultak:  alapképzésen, mesterképzésen és szakirányú továbbképzésen: 2020. május 4.  osztatlan tanárképzésben és tanári mesterképzésen: 2020. május 4., a portfólió leadás határideje: 2020. május 20.  felsőoktatási szakképzésen: 2020. május 20. Az idei félévben kizárólag elektronikus formában (MODULO-ba feltöltve) lehetséges a szakdolgozat és a portfólió beadás, bekötött példány tanszéken történő leadása nem kérhető!
Felhívjuk figyelmüket, hogy a záróvizsgára jelentkezés a szakdolgozat és/vagy portfólió feltöltési határidejétől független! A dolgozatokat a már elküldött jelentkezés csatolt űrlapjaként kell feltölteniük. A beadott űrlapot a Modulo főoldalán a „Folyamatban” mappában tudják ismételten megnyitni. A záróvizsgára jelentkezés részletes tájékoztatóját az űrlapon az „i” – re kattintva találják, kérjük, szíveskedjenek figyelmesen elolvasni és a leírtak szerint eljárni.
3) A 2019/2020. tanév rendje nem módosul!
A végzős hallgatók vizsgaidőszaka: 2020. május 11- 2020. május 25-ig, a teljesítések ellenőrzésére vonatkozó reklamációs időszak 2020. május 27-ig tart. Az elmaradt teljesítés rögzítését a tárgyat oktató tanszéken kell kérni!
4) A vizsgák és a záróvizsga időpontjától eltérő időben szervezett szakdolgozatvédés online valósul meg tanszéki/intézeti hatáskörben.
5) A 2020. júniusi záróvizsga időszakot az eredetileg meghirdetettől eltérően egy héttel meghosszabbítottuk, így a záróvizsgák 2020. június 02 – 20. között kerülnek megszervezésre online formában, melynek elsődleges színtere a CooSpace lesz. A hallgatókat az adott bizottság színteréhez rendeljük, ezáltal értesülnek a záróvizsga időpontjáról és helyszínéről is.
Felhívjuk figyelmüket, hogy az eredeti beosztás módosítására nincs lehetőség, tehát mindenkinek abban az időpontban kell a záróvizsgát teljesítenie, amikorra időpontot kap!
A tételhúzás minden esetben online valósul meg és a vizsgát a hallgatónak felkészülési idő nélkül kell megkezdeni. Ezt a körülményt természetesen a bizottság is figyelembe veszi, és eszerint vizsgáztat.
A sikeres online vizsgáztatás lebonyolításához szükséges kamera, mikrofon, működő széles sávú internetkapcsolat, erre alkalmas okos eszköz vagy számítógép. Kérjük, hogy a vizsga idejére lehetőségeikhez mérten igyekezzenek a szükséges, felsorolt technikai feltételeket biztosítani.
6) A jelen helyzetben a kommunikáció elektronikus úton, e-mailben történik, így kérjük, hogy a Neptun rendszerben az e-mail címüket szíveskedjenek aktualizálni legkésőbb 2020. május 5-ig, valamint ugyanitt és a CooSpace felületén a profiladataik között állítsák be, hogy e-mail értesítést kapjanak, ha valamely felületen új hír jelenik meg vagy üzenet érkezik.
Amennyiben a tantervi követelmények ellenőrzése során hiányosságot találunk, e-mailben küldünk értesítést. Az e-mail értesítés sikertelensége esetén a CooSpace-n az adott színtérben, privát üzenetben megkíséreljük elérni a hallgatót, azonban további kapcsolatfelvételi módot nem keresünk. A Tanulmányi Osztály a CooSpace üzeneteket az értesítések kiküldését követően nem kezeli, így azokra e-mailben szíveskedjenek reagálni.
7) A 101/2020. (IV.10.) Kormányrendelet 6 § értelmében, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.
A jelenlegi rendkívüli helyzet a hallgatók részéről is rugalmasságot és nagyobb önállóságot kíván meg, így kérjük, fokozottan figyeljék a tájékoztatókat és értesítéseket. Minden aktualitásról a lehető legrövidebb időn belül értesítjük önöket.
Jó egészséget, sikeres felkészülést és vizsgaidőszakot kívánva, tisztelettel:
Szeged, 2020. április 15.
Dr. Döbör András
dékán

Ének-zene BA záróvizsga
2018.

A záróvizsga célja, hogy az eddig tanult elméleti ismeretek (beleértve a középiskolai tanulmányokat) szintetizáló, új szempontú összefoglalása (szükség esetén pótlása) legyen.
Az új szempont a zeneirodalmi megközelítés, amely az életrajzi adatok mellett a zenei műfajok és formák jellemzését, fejlődését helyezi előtérbe a zeneszerzők munkásságába ágyazva, énekelt, vagy hangszeren előadott zenei példákkal illusztrálva. Fontos, hogy a zenei szakkifejezések és fogalmak a kifejtett témakörökben megjelenjenek, kapcsolódva korszakhoz, szerzőhöz, stílushoz. A vizsgafeleletnek tartalmaznia kell a korábbi képzések tankönyveinek és az Ének-zene alapszak kurzusainak kapcsolódó ismereteit, valamint a megadott szakirodalom, ill. a Záróvizsga előkészítő előadások anyagát.

A záróvizsga tételei:
1. A reneszánsz vokális zene betetőzői: Palestrina és Lassus. Mise, motetta, madrigál.
2. A barokk kor hangszeres műfajai és formái: Corelli, Vivaldi, Scarlatti. Szonáta, concerto, concerto grosso, a barokk zenekar. (Kelemen 303-325. és 330-334. old.)
3. A német késő barokk: Bach és Händel. Fúga, szvit, kantáta, oratórium, passió, opera. (Kelemen 335-367. old.)
4. A bécsi klasszicizmus hangszeres műfajai (kamarazene, versenymű, szimfónia).
5. Opera, oratórium, egyházi zene Haydntól Beethovenig.
6. A klasszikus műfajok továbbélése a romantikában. Weber, Mendelssohn, Brahms.
7. A dal és a dalciklus Schubert és Schumann művészetében.
8. Új programzenei műfajok a XIX. században: Berlioz és Liszt Ferenc művei. (szimfonikus költemény, programszimfónia)
9. A zongora fénykora: Chopin és Liszt. (Etűd, nocturne, impromptu, scherzo, polonaise, mazurka, keringő, ciklikus művek)
10. Az olasz és a német opera: Verdi és Wagner. (Dobák: 76-89. és 99-112. old.)
11. A magyar nemzeti romantika. Erkel Ferenc és kortársai: Mosonyi Mihály, Goldmark Károly.
12. Az orosz nemzeti romantika. Glinka és az „orosz ötök”. (Dobák: 119-138. old.)
13. Nemzeti romantika. Cseh és norvég zeneszerzők: Dvořak, Smetana, Grieg, Sibelius. (Dobák: 139 - 145. old.)
14. Bartók Béla a zeneszerző és zongoraművész.
15. Kodály Zoltán művészete. Kórusművek, daljátékok, zenekari és oratorikus művek,      zongoradarabok, dalok, zenepedagógiai sorozatok.
Kötelező irodalom:   Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. Tankönyvkiadó.
                                  Dobák Pál: A romantikus zene története. Tankönyvkiadó.

Ajánlott irodalom:
Avasi Béla: Zenetörténet II. Bp. Tankönyvkiadó.
Batta András: Opera. Zeneszerzők – Művek – Előadóművészek. Budapest, Vince Kiadó, 2006
Breuer János: Bartók és Kodály. Magvető Kiadó, Bp. 1978.
Brown, H. M.: A reneszánsz zenéje. Zeneműkiadó, Bp.1980.
Deathridge, J. – Dahlhaus, C.: Wagner (Grove monográfiák). Zeneműkiadó, Bp. 1988.
Eősze László: Kodály Zoltán életének krónikája. Editio Musica, Bp. 2007.
Eősze László: Kodály Zoltán élete és munkássága. Zeneműkiadó, Bp. 1957.
Frank Oszkár: A romantikus zene műhelytitkai I. Schubert-dalok. Akkord Zenei Kiadó,
                        Bp. 1994.
Frank Oszkár: A romantikus zene műhelytitkai II. Chopin: mazurkák, keringők, noktürnök,
                        balladák. Akkord Zenei Kiadó, Bp. 1999.
Frank Oszkár: Formák és műfajok a barokk és klasszikus zenében. Tankönyvkiadó Bp. 1996.
Gárdonyi Zoltán: J.S. Bach kánon- és fúgaszerkesztő művészete. Zeneműkiadó, Bp. 1972.
Geiringer, K.: Johann Sebastian Bach. Zeneműkiadó, Bp. 1976.
Hamburger Klára: Liszt kalauz. Zeneműkiadó, Bp. 1986.
Hughes, S.: Mozart operakalauz. Zeneműkiadó, Bp. 1976.
Kodály Zoltán: Visszatekintés I. Zeneműkiadó, Bp. 1974.
Kolneder, W.: Bach-lexikon. Gondolat, Bp. 1988.
Kovács Sándor: A XX. századi zene története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1990. (Bartók)
Körber Tivadar: Zeneirodalom I-II. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 2000.
Kroó György: Robert Schumann. Budapest, Bibliotheca, 1958.
Kroó György (szerk.): A hét zeneműve. Budapest, Zeneműkiadó 1973–1986
Legány Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Zeneműkiadó, Bp. 1975.
Matthews, D.: (szerk.) Zongoramuzsika kalauz. Zeneműkiadó, Bp.1976.
Michels, Ulrich: SH-atlasz Zene. Springer Hungarica Kiadó Kft. Bp. 1994.(ill. Atlasz. Zene.
Atheneaum Kiadó, 2003)
Rappl, E.:Wagner operakalauz. Zeneműkiadó, Bp. 1976.
Rosen, Ch.: A klasszikus stílus (Haydn, Mozart, Beethoven). Zeneműkiadó, Bp. 1977.
Sadie, Stanley: Mozart (Grove monográfiák) Editio Musica, Bp. 1982.
Szabolcsi Bence: Beethoven (Művész és műalkotás két korszak határán) Zeneműkiadó,
     Bp.1976.
Tallián Tibor: Bartók Béla. Gondolat, Bp. 1981.
Tóth Dénes: Hangversenykalauz. Zeneműkiadó, Bp. 1962.
Várnai Péter: Oratóriumok könyve. Zeneműkiadó, Bp. 1972.

Szeged, 2018. december 8.

Ének-zene BA záróvizsga
2018-

A záróvizsga tételei:
1. A reneszánsz vokális zene betetőzői: Palestrina és Lassus. Mise, motetta, madrigál.
2. A barokk kor hangszeres műfajai és formái: Corelli, Vivaldi, Scarlatti. Szonáta, concerto, concerto grosso, a barokk zenekar. (Kelemen 303-325. és 330-334. old.)
3. A német késő barokk: Bach és Händel. Fúga, szvit, kantáta, oratórium, passió, opera. (Kelemen 335-367. old.)
4. A bécsi klasszicizmus hangszeres műfajai (kamarazene, versenymű, szimfónia).
5. Opera, oratórium, egyházi zene Haydntól Beethovenig.
6. A klasszikus műfajok továbbélése a romantikában. Weber, Mendelssohn, Brahms.
7. A dal és a dalciklus Schubert és Schumann művészetében.
8. Új programzenei műfajok a XIX. században: Berlioz és Liszt Ferenc művei. (szimfonikus költemény, programszimfónia)
9. A zongora fénykora: Chopin és Liszt. (Etűd, nocturne, impromptu, scherzo, polonaise, mazurka, keringő, ciklikus művek)
10. Az olasz és a német opera: Verdi és Wagner. (Dobák: 76-89. és 99-112. old.)
11. A magyar nemzeti romantika. Erkel Ferenc és kortársai: Mosonyi Mihály, Goldmark Károly.
12. Az orosz nemzeti romantika. Glinka és az „orosz ötök”. (Dobák: 119-138. old.)
13. Nemzeti romantika. Cseh és norvég zeneszerzők: Dvořak, Smetana, Grieg, Sibelius. (Dobák: 139 - 145. old.)
14. Bartók Béla a zeneszerző és zongoraművész.
15. Kodály Zoltán művészete. Kórusművek, daljátékok, zenekari és oratorikus művek,      zongoradarabok, dalok, zenepedagógiai sorozatok.
Kötelező irodalom:   Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. Tankönyvkiadó.
                                  Dobák Pál: A romantikus zene története. Tankönyvkiadó.

Szeged, 2018. december 8.

2015.június 15. MA 8.00

2015. június 16. BA+régi 8.00

BA záróvizsga követelmények a 2014-15. tanév tavaszi félévében

     A záróvizsga célja, hogy az eddig tanult elméleti ismeretek (beleértve a középiskolai tanulmányokat) szintetizáló, új szempontú összefoglalása (szükség esetén pótlása) legyen.
     Az új szempont a zeneirodalmi megközelítés, amely az életrajzi adatok, dátumok helyett a zenei műfajok és formák jellemzését, fejlődését helyezi előtérbe, a zeneszerzők munkásságába ágyazva.
      Fontos, hogy a zenei szakkifejezések és fogalmak a kifejtett témakörökben megjelenjenek, kapcsolódva korszakhoz, szerzőhöz, stílushoz.
     A vizsgafeleletnek tartalmaznia kell a korábbi képzések tankönyveinek (Szabó Helga-Dobszay László: Ének-zene 1-8. osztály, Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához, Lukin László-Ugrin Gábor: Ének-zene a gimnázium I-III. osztályának) kapcsolódó ismereteit, a főiskolai Zenetörténet, Zeneelmélet és Hangszerismeret kurzusok, valamint a Záróvizsga előkészítő előadások anyagát.

Kötelező irodalom: Körber Tivadar: Zeneirodalom I-II. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 2000.

A záróvizsga tételei

1. A reneszánsz vokális zene betetőzői: Palestrina és Lassus.(mise, motetta, madrigál)
2. A barokk kor hangszeres műfajai és formái: Corelli, Vivaldi, Scarlatti. (szonáta, concerto,
      concerto grosso, a barokk zenekar)
3. A német késő barokk: Bach és Händel. (fúga, szvit, kantát, oratórium, passió, opera)
4. A klasszikus szimfónia Haydntól Beethovenig. (új zenekari hangzás, szonátaforma, négy
      tételes szimfónia)
5. A bécsi klasszika kamarazenéje. (vonósnégyes, trió, szonáta, fúvós kamarazene)
6. A versenymű tételtípusai, szólóhangszerei a bécsi klasszika mestereinél.
7. Gluck operareformjától Mozart operáiig. (opera seria, opera buffa, Singspiel)
8. A klasszikus műfajok továbbélése a romantikában. Az első nemzedék: Weber, Schubert,
      Mendelssohn.
9. A dal és a dalciklus Schubert és Schumann művészetében.
10. Új programzenei műfajok a XIX. században (szimfonikus költemény, program-
      szimfónia, nyitány, szvit)
11. A zongora fénykora: Mendelssohn, Schumann, Chopin, Liszt.
12. A nemzeti romantika. Erkel Ferenc és a magyar nemzeti opera.
13. Az olasz és a német opera: Verdi és Wagner.
14. Bartók Béla a zeneszerző és zongoraművész.
15. A vokális művek túlsúlya Kodály Zoltánnál. (kórusművek, daljátékok, oratorikus művek,
      zenepedagógiai sorozatok)

Ajánlott irodalom

Breuer János: Bartók és Kodály. Magvető Kiadó, Bp. 1978.
Brown, H. M.: A reneszánsz zenéje. Zeneműkiadó, Bp.1980.
Deathridge, J. – Dahlhaus, C.: Wagner (Grove monográfiák). Zeneműkiadó, Bp. 1988.
Frank Oszkár: A romantikus zene műhelytitkai I. Schubert-dalok. Akkord Zenei Kiadó,
                        Bp. 1994.
Frank Oszkár: A romantikus zene műhelytitkai II. Chopin: mazurkák, keringők, noktürnök,
                        balladák. Akkord Zenei Kiadó, Bp. 1999.
Gárdonyi Zoltán: J.S. Bach kánon- és fúgaszerkesztő művészete. Zeneműkiadó, Bp. 1972.
Geiringer, K.: Johann Sebastian Bach. Zeneműkiadó, Bp. 1976.
Hamburger Klára: Liszt kalauz. Zeneműkiadó, Bp. 1986.
Hughes, S.: Mozart operakalauz. Zeneműkiadó, Bp. 1976.
Kodály Zoltán: Visszatekintés I. Zeneműkiadó, Bp. 1974.
Kolneder, W.: Bach-lexikon. Gondolat, Bp. 1988.
Legány Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Zeneműkiadó, Bp. 1975.
Matthews, D.: (szerk.) Zongoramuzsika kalauz. Zeneműkiadó, Bp.1976.
Michels, Ulrich: SH-atlasz Zene. Springer Hundarica Kiadó Kft. Bp. 1994.
Rappl, E.:Wagner operakalauz. Zeneműkiadó, Bp. 1976.
Rosen, Ch.: A klasszikus stílus (Haydn, Mozart, Beethoven). Zeneműkiadó, Bp. 1977.
Sadie, Stanley: Mozart (Grove monográfiák) Edetio Musica, Bp. 1982.
Szabolcsi Bence: Beethoven (Művész és műalkotás két korszak határán) Zeneműkiadó,
                             Bp.1976.
Tallián Tibor: Bartók Béla. Gondolat, Bp. 1981.
Tóth Dénes: Hangversenykalauz. Zeneműkiadó, Bp. 1962.
Várnai Péter: Oratóriumok könyve. Zeneműkiadó, Bp. 1972.

Szeged, 2014. február 11. Dr. Erős Istvánné
főiskolai docens

MA ének-zene tanár záró szigorlati tételek

Kérjük, hogy a szigorlati tételek kidolgozásához és megtanulásához a közoktatásban használt tankönyveket, az oktatóink által előadott anyagot és a megjelölt szakirodalmat használják.

A vizsgán használhatják a megtanult zenedarabok kottáit, amennyiben szükséges és a tétel nem zárja ki. Behozható hangszer, az otthon elkészített forgatókönyv a 2. tételhez, valamint hangvilla, toll/ceruza. Egyéb segédeszköz nem használható. A feleletet úgy kell megtervezni, hogy a vázlatban megjelölt pontok mindegyikére sor kerüljön, és az előadott zeneművel együtt 10-15 perces legyen.

1. Európa népzenéje.

A magyar népzene stílusrétegei.

Jeles napok énekes szokásai.

Népi hangszerek és együttesek.

A népdalok műzenei feldolgozásai.

A népzene megjelenése az iskolai tananyagban és az iskolán kívüli zenei nevelésben.

A hazai nemzetiségek zenéje, a tanulók multikulturális szemléletének kialakítása.

Zenei példa élményszerű bemutatása az iskolai tankönyvek dalanyagából. (Egy magyar és egy idegen népdal eléneklése szöveggel, kotta nélkül, vagy népdalfeldolgozás eléneklése saját zongorakísérettel.)

2. Beszédművelés és hangképzés az iskolai énekórákon.

Beéneklő gyakorlatok, kórushangképzés. Cél és módszer.

Iskolai kórusirodalom.

Ünnepségek, iskolai rendezvények szervezése, zenei anyaguk összeállításának

szempontjai. Egy szabadon választott ünnepség zenei anyagának meg-

szerkesztése, a forgatókönyv bemutatása a záró szigorlaton.

Zenei anyag: Partitúraolvasás - egy szabadon választott kórusmű előadása zongorán. Beéneklő gyakorlatok bemutatása.

3. A középkor egyházi és világi zenéje.

A kor zenei anyaga az iskolai tankönyvekben.

Zene és a társművészetek kapcsolatának felismertetése.

A gregorián ének fogalma, eredete és sajátosságai.

A mise részei.

A zenei írás kialakulása, fejlődése.

A lovagi dalkultúra.

Hangszeres zene.

A gregorián zene továbbélése az európai műzenében.

Zenei példák élményszerű bemutatása az iskolai tankönyvek anyagából szöveggel, szolmizálva vagy ABC-s nevekkel kotta nélkül.

4. A reneszánsz zenéjének általános sajátosságai.

Műfajok, zeneszerzési technikák.

Palestrina, Lassus művészete.

A reneszánsz hangszeres zenéje.

A humanista filozófia, a reneszánsz zene, képzőművészet és irodalom

kapcsolatának felismertetése.

A XI-XVI. sz. magyar műzenéje.

Tinódi Lantos Sebestyén és Bakfark Bálint zenéje a középiskolai tankönyvekben. Zenei példák élményszerű bemutatása a gimnáziumi és az ének-zenei általános iskolai tankönyvek anyagából kotta nélkül.

5. A barokk kor tanítása az iskolában.

A kor általános jellemzői (történelmi háttér, képzőművészet, irodalom).

A számozott basszus (generálbasszus).

Hangnemi kapcsolatok rendje. Affektus - tan.

Vokális műfajok (opera, oratórium, kantáta).

Az opera kialakulása és fejlődése Itáliában, Franciaországban és Angliában.

Hangszeres műfajok és formák.

Vivaldi: A négy évszak c. műve az iskolai tankönyvekben.

A XVII.-XVIII. sz. magyar műzenéje a gimnáziumi tankönyvekben.

Zenei anyag: Barokk szemelvény lapról olvasása. Egy zeneműrészlet élményszerű előadása az iskolai tankönyvek anyagából kotta nélkül és/vagy a Vivaldi – concertók témáinak eléneklése vagy hangszeres előadása fejből.

6. Johann Sebastian Bach művészetének közvetítése a különböző iskolatípusokban.

Életének legjelentősebb eseményei zeneszerzői munkásságának tükrében.

A tankönyvekben feldolgozott művek felsorolása (a közoktatásban használt minden tankönyvet figyelembe véve). Egy kiválasztott mű bemutatása.

A temperált hangrendszer. Das wohltemperierte Klavier.

Zenei anyag: Egy Bach-mű (menüett, korál, invenció, prelúdium és fúga, szvit-tétel stb.) hangszeres, és egy másik, vokális mű vagy műrészlet előadása. Az egyik a szóbeli feleletben bemutatott mű, vagy annak részlete legyen, ezt kotta nélkül.

7. Georg Friedrich Händel művészetének közvetítése a különböző iskolatípusokban.

Életének legjelentősebb eseményei zeneszerzői munkásságának tükrében.

A tankönyvekben feldolgozott művek felsorolása (a közoktatásban használt minden tankönyvet figyelembe véve).

A Messiás c. oratórium bemutatása a gimnáziumi tankönyv alapján.

Zenei anyag: A Messiás c. oratórium valamely témájának eléneklése szöveggel, szolmizálva vagy ABC-s hangnévvel fejből. Ária a Rinaldo c. operából (Csordul a könnyem…), vagy más opera-részlet élményszerű előadása fejből, vagy saját zongorakísérettel kottából.

8. A bécsi klasszicizmus központi műfaja: a szimfónia.

Az iskolai tankönyvekben szereplő bécsi klasszikus szimfóniák (Haydn, Mozart, Beethoven) felsorolása.

G-dúr (Üstdob) szimfónia bemutatása az általános iskolában.

Az Évszakok c. oratórium tanításának módszerei, bemutatása a gimnáziumban.

Haydn életének legjelentősebb, ill. magyar vonatkozású eseményei zeneszerzői munkásságának tükrében.

A klasszikus összhangzattan főbb szabályai és harmóniái.

Zenei anyag: A szimfónia-tételek főtémáinak bemutatása énekelve, vagy hangszeren fejből. Az oratórium egy témájának élményszerű előadása szöveggel, szolmizálva vagy ABC-s nevekkel fejből, vagy saját zongorakísérettel kottából. Kadencia zongorázása.

9. Mozart: A varázsfuvola c. operájának tanítása az általános iskolában.

Az opera keletkezésének, bemutatásának körülményei és ideje. Helye a mozarti életműben. Főbb életrajzi adatok.

Az opera szereplőinek felsorolása hangfajukkal együtt.

A szereplők egymással való kapcsolatának bemutatása.

Az opera tagolódása, legismertebb részleteinek felsorolása.

Operaelőadás megtekintésének előkészítése és megszervezése a gyermekek számára. Mozart többi operájának felsorolása.

Személyiségfejlesztés az opera segítségével.

A többszólamúságra nevelés fokozatai, eszközei és módszerei.

Zenei anyag: Egy Mozart-dal, operarészlet vagy kánon élményszerű előadása szöveggel fejből, vagy saját zongorakísérettel kottából.

10. Ludwig van Beethoven művészetének közvetítése a különböző iskolatípusokban.

Életének legjelentősebb eseményei zeneszerzői munkásságának tükrében. Magyar

kapcsolatok.

Opera, nyitányok, szimfóniák, versenyművek, szonáták, kamarazene (felsorolás).

A szonátaforma. A szonáta, mint ciklikus mű.

A zenei írás-olvasás, zenei készségfejlesztés lehetőségei Beethoven dalokon keresztül a tankönyvek dalanyagából kiindulva.

Zenei anyag: Beethoven: IX. szimfónia IV. tételének részlete – Örömóda, az EU himnusza - előadása szöveggel, fejből. Hangszeres mű vagy műrészlet, ill. egy dal előadása kottából.

11. A daltanítás módszereinek ismertetése.

Schubert, a dalköltő. Legfontosabb életrajzi adatok, magyar vonatkozások.

Daltanítási módszerek bemutatása az iskolai tankönyvekben szereplő Schubert -

dalok kapcsán. A tankönyvekben szereplő dalok felsorolása.

Schubert: A pisztráng, A-dúr zongoraötös.

A dalciklus, mint műfaj.

Schumann dalciklusai.

A tankönyvekben szereplő Schumann – művek felsorolása.

A két gránátos c. dal elemzése.

Zenei anyag: A fent említett két dal, vagy más dalok (egy Schubert, egy Schumann) élményszerű előadása fejből, vagy saját zongorakísérettel kottából. Egy romantikus dal lapról olvasása.

12. Liszt Ferenc művészetének bemutatása az iskolai tankönyvek alapján.

Életének legjelentősebb eseményei zongoraművészi és zeneszerzői munkásságának tükrében, kiemelve a magyar vonatkozásokat.

A tankönyvekben előforduló Liszt-művek megnevezése.

Legfontosabb zongoraművei, ill. sorozatai.

A szimfonikus költemény, mint műfaj.

Zenehallgatási szempontok megfogalmazása a Les Préludes c. műhöz kapcsolódóan.

A verbunkos zene és a népies műdal jellemzői és megjelenésük Liszt műveiben.

XIV. rapszódia .

Zenei anyag: A Les Préludes témáinak bemutatása énekelve (szolmizálva vagy ABC-s hangnevekkel), ill. hangszeren kotta nélkül. A Magyar ünnepi dal részletének előadása fejből szöveggel, vagy saját zongorakísérettel kottából. A XIV. rapszódiában felhasznált népies műdal előadása szöveggel fejből.

13. Giuseppe Verdi, az olasz nemzeti egység és a polgári forradalom zeneköltője.

Életének legjelentősebb eseményei zeneszerzői munkásságának tükrében.

Operái (felsorolás).

Az iskolai tankönyvekben található zeneművek megnevezése.

A tankönyvekben feldolgozott operák közül egy kiválasztott opera ismertetése (az

opera szereplőinek felsorolása hangfajukkal együtt, a szereplők egymással való kapcsolatának bemutatása, az opera tagolódása, legismertebb részleteinek megnevezése).

Zenei anyag: Énekeljen, vagy hangszeren adjon elő két részletet a tankönyvekben

szereplő operákból.

14. Richard Wagner zeneszerzői tevékenységének fő területe.

Életének legjelentősebb eseményei zeneszerzői munkásságának tükrében.

Operái. A tetralógia.

Leitmotiv.

Az iskolai tankönyvek alapján mutassa be egyik operáját (az opera szereplőinek felsorolása hangfajukkal együtt, a szereplők egymással való kapcsolatának bemutatása, az opera tagolódása, legismertebb részleteinek megnevezése).

Zenei anyag: A bemutatott opera főbb témáinak eléneklése szöveggel, szolmizálva vagy ABC-s hangnévvel, ill. eljátszása hangszeren fejből. Opcionális: egy részlet eléneklése saját zongorakísérettel kottából.

15. Az orosz romantika.

Az orosz romantikus és utóromantikus zeneszerzők felsorolása.

Csajkovszkij és Muszorgszkij életének főbb eseményei.

Legjelentősebb alkotásaik.

Csajkovszkij: Diótörő. A mese balett szereplőinek és szüzséjének bemutatása.

Zene és tánc kapcsolata. Koreográfia.

Motivációs lehetőségek a mese balett tanítása kapcsán.

Képzőművészet és zene kapcsolata.

Muszorgszkij: Egy kiállítás képei c. műve.

Zenei anyag: Mutasson be egy-egy témát a fenti művekből énekelve, vagy hangszeren fejből. Énekeljen egy dalt, vagy dalrészletet a fenti szerzők valamelyikétől, vagy játsszon el egy hangszeres darabot.

16. A Himnusz zeneköltője, a magyar nemzeti opera megteremtője: Erkel Ferenc.

Életének legjelentősebb eseményei zeneszerzői munkásságának tükrében.

Operái (felsorolás).

Az iskolai tankönyvek anyagát használva mutassa be Erkel egy operáját (az opera szereplőinek felsorolása hangfajukkal együtt, a szereplők egymással való kapcsolatának bemutatása, az opera tagolódása, legismertebb részleteinek megnevezése).

A Szózat zeneköltője, Egressy Béni.

A helyes prozódia jelentősége.

Jelen korunk magyar zenei intézményeinek felsorolása.

Zenei anyag: Énekelje el saját zongorakíséretével a Himnuszt és a Szózatot.

17. A zenei impresszionizmus: Debussy és Ravel művészete.

Impresszionizmus a zenében és a képzőművészetben.

Debussy és Ravel életének legjelentősebb eseményei zeneszerzői munkásságuk tükrében. Magyar vonatkozások.

Műveik.

A tankönyvekben szereplő impresszionista alkotások felsorolása.

Zenei anyag: Énekelje el Ravel: Bolero c. művének témáját az ostinato ritmus kopogásával. Opcionális: adjon elő egy Debussy-művet.

18. A XX. sz. főbb zenei irányzatai.

Folklorizmus.

Expresszionizmus.

Tizenkétfokúság.

Szerializmus.

Az új bécsi iskola.

Neoklasszicizmus.

Aleatoria.

Minimalizmus.

Bruitizmus.

Elektronikus zene.

Mutassa be 1-1 jellemző mondattal az irányzatokat. Nevezzen meg hozzájuk

tartozó zeneszerzőket és főbb műveiket. Schönberg, Webern, Sztravinszkij

műveiből egyet kiválasztva mutassa be, hogyan közvetítené alkotásait a

gyerekeknek.

Zenei anyag: Énekeljen vagy játsszon hangszeren a fent megnevezett szerzők valamelyikétől egy művet vagy műrészletet. Lehetőleg a bemutatásra kiválasztott mű, vagy annak részlete legyen.

19. Bartók Béla: A kékszakállú herceg várának tanítása a gimnáziumban.

A szöveg: Balázs Béla és a szimbolizmus.

Az opera keletkezése, bemutatása és további sorsa, a szereplők.

Bartók Béla kórusművei. Karvezetési problémák a Kánon, Levél az otthoniakhoz vagy Ne menj el c. kórusművében.

Zenei anyag: A választott mű partitúraszerű eljátszása, vagy egy darab bemutatása a Mikrokozmosz vagy a Gyermekeknek c. sorozatból.

20. Kodály Zoltán zenepedagógiája és pedagógiai művei. Más elterjedt zenei nevelési módszerek.

Kodály-módszer: módszer és filozófia.

A zenei nevelés során használható művei.

Más elterjedt zenei nevelési rendszerek vázlatos ismertetése, összehasonlítása.

Ritmikai és dallami ismeretek tanítása XX. sz.-i magyar és európai zenei példákon. (Pl. Ránki György: Nyelvtörő kánon, Orff: Ritmus rondó játék.)

Zenei anyag: Kodály –tricinia, vagy más mű eléneklése és/vagy hangszeres megszólaltatása.

http://nti.btk.pte.hu/ikultura/documents/2005/2/tan2005-2.pdf

21. Könnyűzene, szórakoztató műfajok.

A jazz vázlatos története és hatása a műzenére.

Az operett, a daljáték, a musical.

Gershwin, Bernstein és magyar szerzők művei.

A tanulók iskolán kívül szerzett zenei élményeinek felhasználása a tanítás során.

Zenei anyag: Egy, a tételhez kapcsolódó szabadon választott mű/műrészlet előadása énekelve vagy hangszeren.

Javasolt irodalom:

Lukin László-Ugrin Gábor: Ének-zene a gimnázium I-III. osztálya számára

Szabó Helga: Ének-zene az általános iskola szakosított tantervű 4. , 5. - 8.

osztálya számára

Dobszay László-Szabó Helga: Ének-zene az általános iskola szakosított tantervű 6.- 7.

osztálya számára

Király Katalin: Ének-zene a 9-10. osztály számára. Mozaik Kiadó, Szeged,

2009. ill. 2010.

Ulrich Michels: Atlasz. Zene. Atheneum kiadó, Budapest, 2000 és későbbi kiadások

www.wikipedia.hu

www.sulinet.hu

A tételsort összeállította: Dr. Dombi Józsefné dr. főiskolai tanár

Prof. Dr. Maczelka Noémi egyetemi tanár

Szeged, 2010. szeptember (javítva 2013. január)