Intézményünk története
2014. február 11. - admin
A sportszakember képzés, a Testnevelési és Sporttudományi Intézet, helyszíne a kezdetektől napjainkig
1946-ban Szegeden működött az ország egyetlen polgári tanárképző főiskolája, ahol az ekkor felvett hallgatók még polgári iskolai tanárként végeztek, 1947-ben a polgári tanárképzőt pedagógiai főiskolává szervezték át és a megszerzett képesítés az általános iskola alsó- és felső tagozatán történő tanításra jogosított. A pedagógiai főiskolán a polgári tanárképző főiskola hagyományait folytatva a testnevelés csak kiegészítő, „harmadik” szakként volt felvehető.
Az első kiegészítő testnevelés szakos diplomákat 1950-ben adták ki.
A főiskolai tanárképzésben jelentős változást eredményezett az 1950-3/1950. számú MT rendelet, ami az 1949-50-es tanév II. félévétől módosítja a tantervet és meghatározza, hogy a főiskolák csak az általános iskolák felső tagozatára képeznek tanárokat. A képzési idő két év volt, ami végén a hallgatók szakvizsgát tettek és ideiglenes tanításra jogosító bizonyítványt kaptak. A harmadik év a gyakorló tanítás éve volt, és a tanárjelöltek a munkahelyen eltöltött pedagógiai gyakorlaton készültek fel a képesítő vizsgára.
1950-ben megszűnt a testnevelés szak „kiegészítő” jellege és a biológiával, valamint az ének-zenével szakpárosításban fő szakká lépett elő. A két éves képzési időt (a testnevelés szak óraszáma a négy félév alatt 433 volt) egy év tanítási gyakorlat követte.
A testnevelés ( önálló szak) első képesítő vizsgáira 1953-ban került sor.
Az 1952-53-as tanévben beindult az egyszakos kétéves testnevelő tanárképzés is.
Az egyszakos képzésben résztvevők 1954-ben vehették át okleveleiket.
1954 és 1959 között Szegeden a testnevelő tanárképzés szünetelt. (Csak a pécsi pedagógiai főiskolán folyt általános iskolai testnevelő tanárképzés)
Az 1959/60-as tanévtől a nagyfokú tanárhiány enyhítésére megnövelt szakpár választási lehetőséggel háromszakos négyéves tanárképzés indult.
A háromszakos képzésben résztvevők első évfolyama 1963-ban végzett.
Az 1962. évi 22. tvr. 19. paragrafus (2) bekezdésben foglaltak alapján a Pedagógiai Főiskola új elnevezése a Tanárképző Főiskola.
A kétszakos képzésben résztvevők 1966-ban vehették át először diplomájukat.
A korábbi képzésben a testnevelés szakkal a biológia, a földrajz, a matematika, az angol, a francia, a német, a nemzetiségi- német, szlovák, román, rekreáció és sportszervezés szak volt elvégezhető el szakpárban.
A testnevelés kiegészítő szak – főiskolánkon 1950 óta folyik levelező tagozaton tanárképzés. Kezdetben csak magyar – történelem, biológia – földrajz, matematika – fizika szakpárok indítását engedélyezték kiegészítő és levelező tagozaton egyaránt. Kiegészítő szakra csak a tanári oklevél birtokában jöhettek.
A 48/ 1959. ( MK 17) MM számú utasítás hatályon kívül helyezte a korábbi rendelkezést. Az új utasítás lényegesen kibővítette a választható szakpárok körét, így helyet kapott a testnevelés is. A tanulmányi idő 4 ill. 2 év maradt.
Az 1960-as években kiépültek a nagy megyei konzultációs központok. A hallgatók tanulását félévenként több kettő-öt napos konferencián segítették.
Az 1970-es évek első felében történtek határozott lépések a tekintetben, hogy a levelező tagozatos tantervet szinkronba hozzák a nappali tagozatos tantervvel. Ebből az is következik, hogy a követelményrendszer is egyre inkább közelít a nappali tagozatéhoz. Rendszeressé váltak a konzultációk, s ezeket már nem a megyeszékhelyeken, hanem az intézmény székhelyén, a főiskolán tartották.
A Főiskolán 1990-ben valósult meg az a kívánalom, hogy szűnjön meg az ún. képesítés nélküli pedagógusok képzése. Ettől kezdve csak a már diplomával rendelkezők számára hirdetjük meg az újabb diploma megszerzésének lehetőségét. A tanulmányi idő 5 félévre emelkedett.
A korábbi Testnevelés Tanszék évtizedek óta együttműködött a korábbi Testnevelési Főiskola Továbbképzési Intézetével és a Csongrád-megyei Testnevelési és Sporthivatallal. Vezette a Sporthivatal által szervezett sportoktatói tanfolyamok elméleti és gyakorlati foglalkozásait és szakmai táborait (atlétika, úszás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, labdarúgás stb. sportágakban), valamint közreműködött a továbbképzések megszervezésében és lebonyolításában.
Igen eredményes volt a Testnevelés Tanszék és a Városi Sportigazgatóság között kialakult kapcsolat is. A tanszék oktatói vezető szerepet töltöttek be a Csongrád-megyei Szakszövetségek elnökségeiben. Oktatóink és hallgatóink (elsősorban a sportszervezés és rekreáció szakos hallgatók!) látták el nem csak a város, hanem az egész dél-alföldi régió diák sporteseményeinek előkészítő és rendezési feladatait.
1992 óta szerveztük és vezettük Szeged város és Hódmezővásárhely 9 általános iskolájában (kb. 350 fő) az alsó tagozatos tanulók ingyenes úszásoktatását, mely igen nagy népszerűségnek örvend a gyerekek, a szülők, a pedagógusok és az önkormányzatok körében egyaránt.
1992-től mintegy 40 fő részére szerveztünk diák sportszervező táborokat, melyekkel segítjük a diákok felkészülését az iskolai sportmunka szervezésére és irányítására.
Segítettük a Szellemi Fogyatékosok Csongrád-megyei Egyesülete által tervezett programok (atlétika, triatlon, szellemi rekreáció) előkészítését, lebonyolítását. Az együttműködés eredményeit referátumok és diákköri dolgozatok is tükrözik.
A Szeged Városi Gyermekkórházzal kialakított kapcsolatunk révén hallgatóink a beteg gyermekek gyógyulását elősegítő mozgásos és szellemi rekreációs rehabilitációs foglalkozásokat tartanak.
A korábbi Testnevelés Tanszék az akkori JGYTF Szakképzési Intézetével együttműködve a felsőoktatás sokszínűségének megteremtése, a felsőoktatásba történő bejutás megkönnyítése érdekében lehetőséget biztosított a pályára való felkészülésre (előkészülésre), a továbbképzésre és a pályamódosításra. Szükségessé vált egy olyan rugalmas szerkezetű, átjárható és a tudás folyamatos bővítését lehetővé tevő képzési rendszer kialakítása, amely biztosítja a jelentkezők számára tanulmányaik tervezhetőségét. Ennek érdekében 1994-tol 2 féléves (6 napos sporttáborral záruló) sportedzői, valamint 2 féléves sportvezető-szervező (menedzser) képzést indítottunk be. A tanfolyam elvégzése sportedzői illetve sportvezetői munkakör betöltésére jogosít, valamint a sikeres vizsgák alapján a felvételi vizsgába beszámítható plusz pontokat jelent.
Korábbi tanszékünk az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar egyik legnagyobb oktatási egysége. Munkánk legjelentősebb területe a testnevelés és a rekreáció szakos hallgatók képzése. A nappali tagozatos képzés mellett 1959 óta folyik levelező oktatás, amely több változtatást követően 1990-től másod-diplomás kiegészítő képzés formájában is folyt.
A tanárképzéshez szervesen kapcsolódott a JGYTF DSE munkája. Ennek utódja az Universitas Sport Club. Az USC Szeged a JATE DSE névváltoztatásával alakult meg 2002 július 1. Jogutódként fuzionált a JGYTF DSE, SZOTE DSE.Szakosztályok:. labdarúgó, kézilabda, röplabda, kosárlabda, tollaslabda, torna, kick-box, judo, falmászó, fallabda, atlétika, speedminton, aerobik, rekreációs szakosztály. Kiegészíti és teljessé teszi oktató-nevelő munkánkat az itt folyó sportszakmai tevékenység.
Jelenleg a sportszakos képzést az SZTE Testnevelési és Sporttudományi Intézete irányítja. A testnevelő-edző alapszak és a testnevelő tanári mesterszak szakgazda szerepe mellett a rekreációszervező és egészségfejlesztő alapszak rekreációszervező szakirány felelőse is, valamint három szakirányú továbbképzés, a személyi edző, a wellnes tanácsadó és az animátor gondozója. Ezeken túl a JGYPK Szakképzési Intézetével közösen a sportkommunikátor FSZ képzés oktatja. 2010 őszén szerkezeti átalakításon estünk át. Az addigi négy szakcsoportból kettő lett, a Testnevelési és Sportmenedzsment, valamint a Rekreációs és Medicinális. Ezt többek között az újfajta képzési rendszer, valamint az egyes tárgyakat oktatók közötti hatékonyabb együttműködés indokolta. A terveink között szerepel az Intézeten belüli két önálló Tanszék létrehozása is (hasonló elnevezésekkel), ehhez a szükséges minősített oktatói létszámmal már most rendelkezünk.
Versenyzőink mindig kiemelkedő eredményeket értek el az Országos Egyetemi és Főiskolai Bajnokságokon, de a szövetségi bajnokságok magasabb osztályaiban való részvétel anyagi feltételei nem álltak és jelenleg sem állnak rendelkezésünkre. Mindazonáltal igyekszünk folyamatosan keresni a fejlesztési lehetőségeket. Ez érinti a létesítményeket is, ugyanis előrehaladott egyeztetések folynak a sportcsarnok rekonstrukciójáról, műanyag borítású atlétikai pálya építéséről, valamint egy nemzetközi szabványnak is megfelelő uszodáról és tanmedencéről is. Oktatóink szakmai munkája elismeréseként többen dolgoztak és jelenleg is dolgoznak – különböző sportágakban – válogatott sportolók edzőjeként, a magyar első osztályban, illetve első osztályú sportegyesületek vezetésében
Több sportágban rendeztünk egyetemi és főiskolai országos bajnokságot és több alkalommal voltunk a Pedagógusjelöltek Országos Sporttalálkozójának és a Sportszakos Hallgatók Sporttalálkozójának házigazdái is. Hallgatóink és oktatóink több győzelmet valamint helyezést értek ezeken.
Rendkívül fontosnak tartjuk az Intézetünk innovációs lehetőségeinek áttekintését. Egy öt stratégiai pontból álló fejlesztési koncepciót dolgoztunk ki (egyetemen belüli és kívüli kapcsolatok fejlesztése, humán erőforrás fejlesztés, képzéseink áttekintése és fejlesztése, szolgáltatás a lehetséges sportpiaci megrendelők felé), melynek megvalósítása folyamatban van. Regionális sporttudás központként továbbra is meghatározó szerepet kívánunk betölteni a dél-alföldi régióban, nem csak hazánkat illetően, hanem Szerbia és Románia vonatkozásában is. Az Aradi és Újvidéki Egyetemmel kiváló szakmai kapcsolatot ápolunk. A szabadidősporttól az iskolai testnevelésen át az élsportig számos konkrét együttműködési megállapodással és közös munkával rendelkezünk (Szeged városa, szabadidős rendezvények, Pick Szeged kézilabda csapat, Szeviép Kosárlabda Club, Tisza Volán utánpótlás nevelő egyesület, sportiskolai koncepció kidolgozása a városnak, stb.).
Igen élénk tudományos-szellemi színtér a Szegedi Akadémiai Bizottság Sporttudományi Munkabizottsága, ahol rendszeresen tartunk tudományos ülésszakokat és sporttudományos és sportszakmai továbbképzéseket. Hasonlóan ehhez a Szegedi Testnevelő Tanárok egyesülete is fontos szakmai színterünk. Mind a természettudományos, mind a társadalomtudományos oldalon számos publikációval, kutatóval rendelkezünk. Az ÁOK-val közösen, egy saját doktori alprogrammal is rendelkezünk, 4 témával, saját PhD hallgatóink is vannak (nappali tagozatos is).
Szoros együttműködést folytatunk számos országos sportirányító testülettel valamint sportági szakszövetséggel. A Nemzeti Sportszövetség (videókonferencia, kutatások megrendelője), a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség (MEFOB szervezés, stratégia koncepció kialakítása, egyetemi világbajnokságok szervezése), a Magyar Kézilabda Szövetség (régiós szakmai továbbképzés, régióválogatottak tornája, serdülőválogatott sporttudományos kiválasztása) kiemelt együttműködő partnereink.
Megkülönbözetett figyelmet fordítunk a külföldi kapcsolataink fejlesztésére is. A határ menti elhelyezkedés tálcán kínálja a kooperációt a romániai és a szerbiai sporttudományos felsőoktatási intézményekkel. Emellett jól működő partnerkapcsolatunk van norvégiai, szlovákiai, angliai, németországi és spanyol egyetemekkel is (részben Erasmus, részben sportszakmai és tudományos kapcsolat). Nemcsak hallgatóink, hanem oktatóink is részt vesznek rendszeres tanulmányutakon. Európán kívül, Dél-Afrikában, a Pretaoriai Egyetem Sporttudományos Intézetével dolgozunk együtt.
A szakok felelősei fogják össze a tantárgyfelelősök munkáját. A tantárgyfelelősök kötelessége figyelemmel kísérni tantárgyaik legújabb tudományos eredményeit és azokat felhasználni a tantárgyi tematikák megújításában.
Hallgatóink gyakorlati képzését a szakmódszertant oktatók vezetőjének irányítása mellett a tanszéki módszertanosok, az általános iskolák szakvezető tanárai és a rekreáció szakvezetők szervezik és irányítják.
Hallgatóink tudományos munkáját az újonnan alakult TSTI Kutatóműhely koordinálja. Rendszeres a részvétel a TDK-n, illetve az OTDK-n, valamint a nemzetközi TDK-n is, több helyezést és különdíjat nyertek el hallgatóink az utóbbi időkben.
A gyakorlati szakképzésben résztvevő szakemberek és a tanszék oktatói minden tanév elején szakmai konferencia keretében egyeztetik elképzeléseiket és határozzák meg a tanév feladatait. A tanszék oktatói és a külső szakvezetők közötti folyamatos kapcsolatot a közösen végzett tevékenységek biztosítják.
Az oktatók többsége sokéves közoktatási gyakorlattal rendelkezik.
Az elmúlt évtizedekben a testnevelő tanár és edzői kompetenciákkal is rendelkezők munkaerő-piaci mobilitása, elhelyezkedési lehetőségei ellentmondásos képet tárnak elénk. A 90-es évek elejéig a versenysport, az élsport „elszívó” hatása érvényesült, a végzős hallgatók jelentős száma az élsport területén dolgozott, válogatott sportolók irányítását, vezető sportklubok szakmai munkáját szervezték. Ugyanakkor nem elhanyagolható azoknak a száma, akik testnevelői vagy edzői végzettséggel kisebb települések önkormányzatában, kisvárosok és községek iskoláiban a pedagógiai és a szakköri munka irányításában is sikerrel helytálltak.
A 90-es éveket jellemző nagy társadalmi-gazdasági változások következtében a tradicionális versenysport szerepének csökkenése következett be. Ez ellentétes irányú mozgást generált, megindult a visszaáramlás a testnevelés területére, illetve a tanári pálya felé nyitás az edzők részéről (másoddiplomás képzés). A visszaáramlást erősítette a tanári bérek jelentős emelkedése. Ugyanakkor e munkaterület elhelyezkedési lehetőségeit jelentősen rontotta és várhatóan a jövőben is kedvezőtlenül befolyásolja az egyre kedvezőtlenebb demográfiai helyzet, a közoktatásban résztvevők számának drasztikus csökkenése.
Megítélésünk szerint a Sportszervező szak olyan ismeretekkel, készségekkel és képességekkel ruházza fel a végzős hallgatókat, amelyek a kompetenciák egyesítésével javítják munkaerő piaci lehetőségeiket. A közeljövőben a munkaerőpiacon az elhelyezkedés lehetőségeit a testnevelés, a verseny- és teljesítménysport tovább serkenti, hiszen a testnevelés szerepének kiszélesedése, új sportágak, divat- és látványsportok meghonosodása várhatóan növekvő szakember igénnyel jár.
A testnevelés, a sport szerepének növekedését kellően alátámasztja a sportági szakszövetségek számának robbanásszerű növekedése is, amelyek száma az elmúlt évtizedekben megháromszorozódott.
A testnevelés és a sport területén a képesítéshez kötött tevékenységek kibővülésének időszakát éljük. A sportfoglalkozások, sporttanfolyamok szervezése, vezetése – általában a testnevelés és sportszolgáltatások igénye – növekvő tendenciát mutat mind az állami, mind a magán intézményi szférában.
Intézetünk meghatározó szerepet játszik a régió testnevelő tanár, edző illetve rekreáció szervező és ellátásában, de az SZTE JGYPK testnevelő-edző alapszakán és testnevelő tanári mesterszakon végzett tanárok és edzők megtalálhatók az egész országban, még sportvezetőként, menedzserként is.