KÖTŐSZÓ – olyan szófaj, amely összekapcsolja a mondatrészeket, valamint a mondatokat, és jelöli a köztük levő viszonyt.

A kötőszókban számos stiláris lehetőség rejlik.

Ugyanazon mondatviszony jelölésére nemritkán több kötőszó is rendelkezésre áll, s ezek alkalmasak lehetnek a stílus hatásossá, változatossá tételére.

A kötőszók közt vannak elavulóban lévő vagy népies használatú formák, amelyek különféle hangulat felkeltésére alkalmasak. Például:

Messze kiösmerszett a többitől, bátor

Egymást érte ottan a sok úri sátor.

(Arany János: Toldi Xl.)

Ámde a birót most cserben

Hagyja minden tudománya,
És ámbátor
Két prókátor
Minden könyvét összehányja,

(Arany János: A fülemile)

A hol és általában az összes rövid vonatkozó névmási kötőszó régies és választékos. Például:

Gím után ők egyre törnek

Puszta martján sós tengernek,
Hol a farkas, hol a medve
Sohasem járt, eltévedne.

(Arany János: Rege a csodaszarvasról)

Két rokon értelmű kötőszó nyomatékosíthatja a mondanivalót. Például:

…Ó, hányszor kerestem a szigeti ösvények porában, rétjeiben, harmataiban azoknak a szellemeknek a lába nyomát, akik bizonyosan itt jártak az éj folyamán, mert hiszen látni véltem őket, amikor az álmatlan éjszakán búsan kitekingettem ablakomon, hogy csillagport vagy holdvilágos levegőt lélegzek magamba, hogy megtaláljam szokott álmaimat a kegyetlen vánkoson!

(Krúdy Gyula: A mai Margitsziget)

Finom stiláris árnyalatokat fejezhetünk ki, s az érzelmi-hangulati hatást is változatos módon fokozhatjuk a kötőszóelhagyással és a kötőszóhalmozással.

A kötőszóelhagyás (gör. asyndeton ’kötőszónélküliség’) erősítheti a mondanivaló tartalmi, érzelmi hatását. Például:

„Fegyver csörög, haló hörög,

A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!

(Arany János: A walesi bárdok)

A következő részletben viszont kiemelő szerepe van:

– Mit csinálsz most Miklós? jaj, dehogy birsz vélek!

Ezer lelked volna, mégis megölnének. –

(Arany János: Toldi V.)

A kötőszóhalmozás (gör. polysyndeton ’sok kötőszó használata’) érzékeltethet lassúságot. Például:

Mily csiklandó és édes és ravasz

a zöldbe bújni s enni a cseresznyét.

(Kosztolányi Dezső: Kip-kop, köveznek)

Itt viszont a kötőszó által jelzett mondatviszonyt teszi hangsúlyossá:

És úgy történt. És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.

(Részlet a Bibliából, A világ teremtése)

Erősen hangsúlyos mondatrész esetén az alárendelő kötőszó a mondat belsejében is állhat. Például:

Minden zugot megüldöznek,

Minden bokrot átaldöfnek;
Gyík ha rezzen: fajd ha rebben:
De a gímvad nincs ezekben.

(Arany János: Rege a csodaszarvasról)