1. A határozott névelő már ismert jelenségekre, említett fogalmakra utalhat. Például:
Dörgött az ég, ömlött az eső,
(Il1yés Gyula: Viharban)
Elhagyása régies hangulatot kelthet, nyomatékosíthat vagy felfokozott érzelmi állapotot (különösen azonos mondatrészek előtt) érzékeltethet. Például:
Hát ekkor a Vízasszonya,
(Kalevala, A világ keletkezése)
Most rabló mongol nyilát
(Kölcsey Ferenc: Himnusz)
A határozott névelő elhagyása (különösen feliratokban, hirdetésekben) újabban nagyon terjed. Ez a jelenség a köznyelvben helytelen, mert hiánya mondanivalónkat homályossá, félreérthetővé teszi. Például: Fűre lépni tilos! Helyesen: A fűre lépni tilos!
A határozott névelő család- és keresztnevek előtt terjedőben van; ez még ma is népies, táji jellegű. Például:
Bekocognak. Mind a kettőn a térdig érő vászontarisznya. A Marci tarisznyájában ott dudorodik még a birsalma is.
(Gárdonyi Géza: Bűntárgyalás)
2. A határozatlan névelő nem ismert fogalmakra vonatkozik. Például:
Valahol a Tiszaháton
(Arany János: A fülemile)
Bizonyos esetekben gyengítheti is az értelmet. Különbség van például a kéréssel jövök és az egy kéréssel jövök között.
Szépirodalmi
művekben a névelő kitétele vagy elhagyása sokszor ritmus kérdése is.