A többalakú szavak elősegítik a stílus változatosságát, gyakran igen finom stílusbeli megkülönböztetésre alkalmasak.
Egyes alakpárok tagjai enyhítik a stílus egyhangúságát, s egyik vagy másik tagjuk kissé választékosabb. Például:
Szél kele most, mint sír szele kél;…
(Kölcsey Ferenc: Huszt)
Más alakpárok egyik tagja inkább köznyelvi, a másik népies, köznapibb jellegű. Például:
A sok füllentés után rászáradt a fillentő név…
(Móricz
Zsigmond: Fillentő)