KOGNÍCIÓ ÉS HIPERMEDIÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
Elektronikus rendszerek a magyar nyelv és irodalom tanításában

VASS LÁSZLÓ

        1. Bevezető megjegyzések

        1.1. Minden információs rendszernek, technológiának megvan a maga sajátos erőssége. Míg a nyomdatechnológia a nyelv kapacitását az információk ‘lineáris’-an folytonos formáinak létrehozására használja, a hipermédium inkább párhuzamokra, ‘nem lineáris’ elrendezésre ösztönöz – még ha ‘lineáris’ organizációt is megkíván. A hipermédium szövegek, képek, hangfájlok stb. elektronikusan kapcsolt blokkjainak alkalmazásával radikális változásokat indított el a humán kommunikáció- és interpretációfolyamatok objektumait, típusait és metodológiáját illetően egyaránt.
        1.2. A közelmúltban, úgy tűnik, kedvező fordulat következett be a magyar CD-ROM-ok kiadásában (is), tematikájukat, választékukat, színvonalukat illetően egyaránt. Ebben a tanulmányomban néhány, az oktatás és a kutatás tartalmi és módszertani kérdéseit is érintő korszerű kiadvánnyal kívánok foglalkozni. A szóban forgó kiadványok a következők: Anyanyelvi könyvespolc (Akadémiai Kiadó, Scriptum Kft.), Verstár – a magyar líra klasszikusai (Arcanum DataBases Kft.) és Biblia 5.0 – Az Írás (Arcanum DataBases Kft.).
        1.3. Tanulmányom célja szűkebben az, hogy kísérletet tegyek az említett radikális változások mibenlétének ‘lineáris’ organizációjú bemutatására, tágabban az, hogy korunk és a Nemzeti alaptanterv követelményeivel is összhangban a magam módján próbáljam meg előmozdítani a vizsgált adatbázisok, illetőleg a hozzájuk hasonló – lassan hétköznapjaink egészét átható – nagy teljesítményű információhordozók (például Bartók Béla, Magyar Rádió, Budapest; Biológia ‘97, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest stb.) alkalmazását elsősorban az oktatásban, de természetesen mindennapi életünk területein is.

        2. Az adatbázisokról

        2.1. Az Anyanyelvi könyvespolc alapjául az Akadémiai Kiadó következő kézikönyvei szolgálnak: A magyar helyesírás szabályai, DEME LÁSZLÓ – FÁBIÁN PÁL (szerk.): Helyesírási kéziszótár, BAKOS FERENC (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára, GRÉTSY LÁSZLÓ – KEMÉNY GÁBOR (szerk.): Képes diákszótár.
        A CD-ROM-ot, hasonlóképpen a Scriptum Kft. kiadványainak többségéhez, a GIB (Graphical Interactive Book) teljes szövegű dokumentumvisszakereső és -megjelenítő rendszer működteti, melynek segítségével a felhasználó az adott könyvet „hagyományos formájában is kezelheti, valamint megismerhet sok új, sokoldalú és flexibilis módszert a könyv tartalmának megjelenítésére, az abban való keresésre” – vallják a kiadók.
        Az elektronikus könyv alighanem legfontosabb felülete a „Keresőablak”, mely a következőképpen fest a monitoron (lásd 1. ábra).

1. ábra

        A dialógusablak fő részei balról az óramutató járásával megegyező irányban (lásd 1. ábra): a CD-ket és a könyveket ábrázoló fastruktúra, a keresőkártya és a segédlista. (Csak zárójelesen jegyzem meg, hogy a tanulmányomban alkalmazott ikonikus jelek – technikai okok miatt – nem teljesen egyeznek meg a kiadványéival.) Mellette nyitható ki a „Tallózóablak”, mely szintén három szelvényből áll, ezek a dokumentum, a találati lista és a környezeti lista. A könyvek és a keresőkártyák (egyszerűsített, informatív magyarázatokkal) a következők:
 

        2.2.1. A Verstár – a magyar líra klasszikusai című CD-ROM tizenhét költő összes magyar nyelvű versének adatbázisa. Célja, hogy a magyar nyelv és irodalom legjelentősebb értékeit a modern kornak megfelelő médiumon rögzítse, és minél szélesebb körben, minél sokoldalúbb felhasználást nyújtó formában tegye közkinccsé. „Kiadványunk – olvashatjuk az adatbázis borítóján – nem akar kritikai kiadás lenni, nem kívánunk állást foglalni az irodalomtudomány szakmai kérdéseiben. Egy átlagos színvonalú elektronikus szöveggyűjteményt kívánunk az olvasók kezébe adni.”
        Az elektronikus „könyvtár” a magyar líra évszázadainak klasszikusai közül a legkiemelkedőbb, az általános és a középiskolai tananyagban is szereplő szerzők – Balassi Bálint, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János, Petőfi Sándor, Vajda János, Ady Endre, Juhász Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád és József Attila – műveit (verseit, elbeszélő költeményeit stb.) foglalja magába.
        2.2.2. A Biblia 5.0 – Az Írás című CD-ROM a számítógépes Biblia ötödik, bővített kiadása. Felhasználója számára a következő kilenc bibliaváltozatot teszi hozzáférhetővé: a Szent István Társulat katolikus kiadványát (Sz); a Magyar Bibliatanács református kiadását (R); a Károli Gáspár-féle fordítást (K); a Biblia Hebricát (H, latin betűs kereső változatának jele H#); a görög Ószövetséget és Újszövetséget (G, illetőleg G#); a Vulgatát (L); a King James-féle angol verziót (E); végül Luther Márton német fordítását (D). Ebben a kiadásban már megtalálhatók az (Sz) jegyzetei (J), illetőleg az (R), a (K) és a (D) keresztutalásai (R2), (K2) és (D2) is. A kerek zárójelben megadott betűszimbólumok, melyek megegyeznek a programéival (s a versek alatt találhatók), teszik lehetővé a különböző verziók közti váltást.
        Mind a Verstár…, mind a Biblia a Folio VIP szoftver magyar adaptációjával készült, melynek „(...) segítségével – írják alkotói – pillanatok alatt megtalálhatunk egy-egy keresett versrészletet, megtudhatjuk egy fejünkben motoszkáló töredék pontos szövegét (...)”. Legfontosabb szelete alighanem a „Keres(és)/Keresőkérdés” dialógusablak, mely a következőképpen fest a monitoron (lásd 2. ábra).

 2. ábra

        A dialógusablak struktúrája a következő (lásd 2. ábra): a „Nézőke”, melynek tagolása ez: ‘Adatbázis’, ‘Szint’, ‘Field/Mező’, ‘Szövegkiemelő’, ‘Lapszéli feljegyzés’, ‘Megjegyzés’, ‘Csoport’,  a „Szavak”, „A találatokat tartalmazó rekordok”, a „Keresőkérdés”, az „Előző” vagy a „Következő” keresőkérdés, és az indító kapcsoló(k).

        3. Példa az adatbázisok alkalmazására

        3.0. Ebben a szekcióban az alkalmazás, a pedagógiai gyakorlat oldaláról veszem kissé közelebbről szemügyre a csak nagy vonásokban ismertetett elektronikus könyveket, azt próbálva meg legalább vázlatosan megmutatni, hogy úgy 14-16 éves korú tanulókkal hogyan végeztethetünk el komputerrel egy feladatsort, mely egyaránt érinti a „Magyar nyelv és irodalom”, az „Ember és társadalom”, a „Művészetek” stb. műveltségi területeket. Ehhez a Tx szövegpéldát bocsátom monitoron a tanulók rendelkezésére, nagyjában-egészében úgy, ahogyan tanulmányomban látható. A Tx lelőhelye: TÖRÖK GÁBOR A líra: logika (József Attila költői nyelve), Magvető – Tiszatáj, Budapest, 1968. 109.

[...]

        A programok (2. alatt ismertetett) speciális elemeit, a kezelésükhöz szükséges tudnivalókat és operációkat a tanulók többé-kevésbé már elsajátították – következhetnek a feladatok. Közülük itt – illusztratív jelleggel – csupán néhányat mutatok be.

Tx

        3.1. Az első feladatot a következőképpen fogalmaztam meg.         Súgó: az Anyanyelvi könyvespolc „Keresőablak”-ában (lásd 1. ábra) a fastruktúrából válasszátok ki a megfelelő könyvet és keresőkártyát! Írjátok be a dobozba a hibásnak tartott nyelvi elemet (objektumot), ami ezáltal láthatóvá válik az ablak segédlista szeletében is! Klikkeljetek rá duplán! Erre a „Tallózóablak” dokumentum szelvényében feltűnik a keresett elem, a hozzá tartozó helyesírási szabálypont(ok) sorszámával. A monitoron kézfejjé változó egérnyíllal a sorszámra kattintva, a szelvényen megjelenik az adott objektum helyesírására vonatkozó szabálypont szövege.
        Az egyik tanuló hamarosan prezentálja az (1) megoldását. A Tx-ben hibásan szedett nyelvi elem a „magasabbrendű”, melyet a Helyesírási szabályzat 137. paragrafusának megfelelően javítunk ki – a monitorokon.
        3.2. A második feladat a Tx-ben előforduló idegen szavakkal kapcsolatos, s így fogalmaztam meg.         Súgó: az Anyanyelvi könyvespolc „Keresőablak”-ában (lásd 1. ábra) a fastruktúrából válasszátok ki a megfelelő könyvet és keresőkártyát! Írjátok be a dobozba az általatok idegennek tartott szót (nyelvi objektumot), ami ezáltal láthatóvá válik az ablak segédlista szeletében is! Klikkeljetek rá duplán! Erre a „Tallózóablak” dokumentum szelvényében feltűnik a keresett szócikk, a szó eredetével és jelentéseivel.
        A tanulók a (2) megoldásaként a Tx groteszk, információ, impresszionista, intellektuális és szürrealista elemeit listázták ki – a monitorokon.
        3.3. A Tx első bekezdésében a szerző, TÖRÖK GÁBOR József Attila-versekre hivatkozik. Az egyik címét *-gal jelöltem meg. Az így kiemelt költeménnyel kapcsolatos a harmadik feladat, amelyet ekként adtam meg.         Súgó: a Verstár – a magyar líra klasszikusai című adatbázis „Keresőkérdés” dialógusablakának (lásd 2. ábra) „Nézőke” szektorában a ‘Szint’ sávra egyszer, az ezáltal kinyíló ‘Költő’-re kétszer klikkelve, a „Keresőkérdés” ablakszeletben a következő, szögletes zárójelben szereplő információk jelennek meg: [Szint Költő:]. Ezeket az információkat a megfelelő adatokkal kiegészítve – [Szint Költő/József Attila: Betlehemi királyok] – kattintsatok az OK kapcsolóra, s a monitoron előtűnik a kiszemelt költemény szövege!
        A tanulók igen rövid idő alatt találnak rá a keresett költeményre.

[...]

        Természetesen további feladatokat is adhatunk nekik. Ellenőrizhetjük például TÖRÖK GÁBOR manuális munkával(!) kapott eredményének érvényességét, hogy tudniillik: „A költői pálya két utolsó évében a legalacsonyabb a megkülönböztető jelzők gyakorisága” (lásd Tx).
        Súgó: a 2. ábrán látható dialógusablak „Keresőkérdés” szektorába beírva vagy behozva az adott megkülönböztető jelzőt, az OK kapcsoló megnyomása után megjelenik az azt magában foglaló első szövegmondat. A találatokat tartalmazó szövegmondatok között azután a „Keresés/Következő találat” legördülő menüponttal léphetünk tovább. A „Találatokat tartalmazó rekordok” rovat grafikusan jeleníti meg a keresett szót és találatokat, áttekintheővé téve a műveleti jelek („és”, „vagy” stb.) alkalmazását is. Azután a programindítás óta feltett keresőkérdések között válogathatunk. (Az adott szövegszó beírásakor használhatunk „*”-ot, így annak toldalékos alakjait is megkaphatjuk.)
        Ehelyett felolvastam a verset, majd arra kértem a tanulókat, hogy kattintsanak a Tx vízszintes vonallal elválasztott alsó szektorában található ikonra, s meghallgattuk a költemény zenei feldolgozását előbb a Kaláka, majd a Kormorán együttes előadásában (SLPX 17501, Pepita, 1977., illetőleg SLPX 14021, Hungaroton, 1985.).
        A zenei feldolgozások összehasonlítása és megvitatása után a  egy másik ikonra klikkelve, Kass János (saját tulajdonomban lévő) grafikáját néztük meg és elemeztük a tanulókkal (lásd Gx).

Gx

        3.4. A negyedik feladatot ekként fogalmaztam meg.
 

        Súgó: a Biblia 5.0 – Az Írás című adatbázis (verstáréval azonos) „Keresőkérdés” dialógusablakának (lásd 2. ábra) „Nézőke” szektorában a ‘Szint’ sávra egyszer, az ezáltal kinyíló ‘Könyv’-re kétszer klikkelve, a „Keresőkérdés” ablakszeletben a következő, szögletes zárójelben szereplő információk jelennek meg: [Szint Könyv:]. Ezeket az információkat a megfelelő adatokkal kiegészítve – [Szint Könyv/Máté evangéliuma: csillag*] – kattintsatok az OK kapcsolóra, s a monitoron előtűnnek a keresett szöveghelyek. A versek alatt található „J” szimbólum segítségével a jegyzeteket vehetitek szemügyre.
        A versek és a jegyzetek monitoron megjelenő szövegét számos történelmi, egyháztörténeti, földrajzi, asztrológiai, művészettörténeti stb. kommentárral egészíthetjük ki.
        Itt azonban a (Tx alsó szektorában található)  ikonra kattintva, inkább egy videofelvételt tekintsünk meg, melyen Latinovics Zoltán előadásában élvezhetjük József Attila versét.
        3.5. Az ötödik – interobjektuális – feladatot önálló kutatómunkaként adtam fel a tanulóknak, ilyenformán.         4. Záró megjegyzések

        4.1. Ebben a tanulmányomban, ahogyan azt a bevezetésben jeleztem, ‘nem lineáris’ struktúrájú, multimediális kommunikátumok vizsgálatára vállalkoztam, egy transzdiszciplináris óra keretében ‘lineáris’-an próbálva meg érzékeltetni azokat a tendenciákat, amelyeket a korszerű információs rendszerek, elektronikus kiadványok indítottak el a humán kommunikáció történetében.
        4.2. Kísérletem eredményeit röviden a következőképpen foglalom össze:

        4.3. Befejezésül meg kívánom még jegyezni, hogy a bemutatott (és a hozzájuk hasonló) kiadványokat nem tekint(het)jük az alapjukul szolgáló kézikönyvek, könyvek, szótárak stb. puszta integrációjának vagy elektronikus adaptációjának, hanem olyan – sokrétű relációkat, ok-okozati összefüggéseket megtestesítő – modern, interaktív médiumoknak, amelyek alapvetően átalakít(hat)ják a humán kommunikációfolyamatok résztvevőinek viszonyát – (ap)perceptív, kognitív stb. tevékenységét – nemcsak a hagyományos szemiotikai rendszerekhez, illetőleg kommunikátumokhoz, hanem magához a nyelvhez, illetőleg a nyelvekhez is.
 
 

Válogatott bibliográfia